Ezt a miniszterelnök, Pedro Sanchez jelentette be szombat este Moncloaban. E szerint minden autonómia maga dönthet, milyen szabályokat hoznak, egy biztos, a maszk viselete es a távolságtartás továbbra is kotelezo lesz.Mindaddig élvezhető ez a viszonylagos szabadság, amíg az egeszsegugyi adatok ezt megengedik.
Nem maradhat következmények es felelősök nelkul a spanyol idősotthonokban meghaltak ügye - vélik a hozzatartozok, akik nem tudnak beletörődni szeretteik elvesztésebe...
Quim Torra katalán elnök bejelentette, hogy pénteken már ki is lépnek az új normál kerékvágásba, azaz a második legnagyobb gocpont mindössze 1 napot töltött a 3 fazisban, amit szerdan engedélyeztek. Az elnök közölte, " nala a gyeplő", igy o dönt a tovabbiakrol, természetesen az előírások betartásaval.Koveti oket Baszkföld es Kantabria is péntektől.
Indulhat a mandula Spanyolorszagban nyaralás ügyben: A mediterrán ország június 21-én nyitja meg határait a schengeni állampolgároknak, kivéve Portugáliát, aki halasztást kért. A az övezeten kívüli területekről es a harmadik országokból,július 1-tol lehet Spanyolországba utazni abban az esetben, ha lesz kozos megállapodás a spanyol kormány az adott állam vezetőivel a kölcsönös beutaztatásról. Kerdes, hogy a britek jöhetnek-e vagy nem, de London Spanyolországgal szembeni megszorító intézkedései miatt lehet hogy nem. Lehetseges, hogy az angolok beutazhatnak a szigetekre és a félszigetre, de kötelező, 2 hetes karanténba kell vonulniuk. A szigorítás fenntartása attól függ, hogy a brit kormány végül milyen mértékben korlátozza a spanyol állampolgárok beutazását vagy sem.
Fotó: 20 minutos
Örülnek a madridiak, mert julius 1-jén nyitnak a strandok. A város önkormányzata közölte,, hogy két turnusban lehet majd belépni a fürdőkbe: délelőtt 11 és délután fél 4, valamint délután fél 5 és este 9 között, akiknek szigorú higiéniai előírások szerint kell viselkedniük a koronavírus miatt. A belépőjegyeket féláron lehet megvenni.
Fotó: internet
A közösségi oldalakon megsokasodtak az “Elegünk van Madridból” szlogenek, mert az autónomiak attól félnek, hogy a madridiak mihelyst lehet ellepik oket, ezzel ismet megugrik a fertőzések rátája. Megnyugtató lehet, hogy a régió elnökhelyettese, Ignacio Aguado kedden kijelentette, hogy a szükségállapot után Madrid nem fog átlépni az újfajta normál kerékvágás fázisába, hanem továbbra is fokozatosan oldjak fel a korlátozásokat.
Fotó: El Confidencial
A kormány nem jutott egyezségre a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel a támogatásokról, amit a bajba jutott vállalkozók kaptak volna, igy a következő napokban folytatják az egyeztetéseket ezekről a kérdésekről.
Forras: El Confidencial
A dexametazon az első, életmentő koronavírus-gyógyszer
Az olcsó, széles körben elterjedt dexametazon megmentheti azoknak az életét, akiket a koronavírus súlyosan lebetegített. Brit kutatók szerint a szteroid kis adagolásban forradalmi áttörés a halálos vírus következményeinek a kezelésében – összegzi a jelentést a BBC.
A kutatás szerint a szer a harmadával csökkenti a lélegeztetőkön kezelt, és ötödével az oxigénellátásra szoruló betegek elhalálozási rátáját.
Nagy-Britanniában akár 5000 ember életét is megmenthette volna a szteroidos kezelés a koronavírus-járvány kitörése óta – így vélekednek a kutatók.
A szteroid ráadásul olcsó, így azokban az elesettebb országokban is eredményesen bevethető, ahol nagy a fertőzöttek száma.
Az életmentő dexametazon
Húsz koronavírussal fertőzött beteg közül 19-en kórházi kezelés nélkül felépülnek. Az ápolásra szorultak közül is sokan talpra állnak, néhányuknak azonban mechanikus lélegeztető segítségére vagy közvetlen oxigénellátásra van szükségük. Ők a magas kockázatú páciensek, és a dexametazon az ő állapotukon javít.
A szteroid tehát nem megelőző védőoltás, hanem a fertőzés következményeit enyhítő szer.
A gyógyszert eddig is alkalmazták gyulladáscsökkentésre, most azonban az is kiderült, hogy segít abban az esetben, amikor a szervezet immunrendszere „túlhajszolja” magát.
Ezt az állapotot citokin-viharnak nevezik, és végzetes lehet – amint azt az MTA tanulmánya is kifejti.
A citokinhálózat zavara alapvető szerepet játszik a klinikai tünetek kialakulásában és a súlyos kimenetelben.
Magyar Tudományos Akadémia
Citokin-vihar Covid-19-fertőzésben
A kezelés tartama a klinikai vizsgálat szerint legfeljebb 10 nap, míg egynapi kezelés 5,40 fontba, átszámítva durván 2000 forintba kerül.
Az Oxfordi Egyetem kutatócsoportja március óta összesen 6000 beteget vont be a vizsgálatba, ezek egyharmadát kezelték dexametazonnal.
„Eddig ez az egyetlen gyógyszer, amely bizonyítottan, méghozzá jelentős mértékben csökkentette az elhalálozást” – mondta a kutatást vezető Peter Horby, professzor.
Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai IntézetbenMTI/Balogh Zoltán
A dexametazont évtizedek óta alkalmazzákA dexametazont a 60-as évek óta alkalmazzák a legkülönbözőbb állapotok kezelésére.
A koronavírus esetében intravénásan adagolható az intenzív osztályon vagy tabletta formájában az enyhébb lefolyású fertőzés esetén.
A Magyarországon is kapható szteroid – az Onkohemat Alapítvány szerint – más kórállapotok kezelésében is hasznos lehet, a többi között: „légzőrendszeri betegségek, például asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, bizonyos típusú tüdőgyulladások és szarkoidózis (a nyirokcsomók és más szervek gyulladása)” esetében.
Szerzői jogok AP Photo/Andrew Harnik
AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
Tíz vakcina már a humán tesztelés szakaszában van
Aggodalmak
Tíz oltóanyag már emberi kipróbálás alatt van, a jelenlegi járványt okozó koronavírus elleni vakcinajelöltek közül. Soha ilyen gyorsan nem zajlott még az oltóanyag-fejlesztés, mint most. De melyek a legaggasztóbb problémák, amelyekkel a kutatók szembesülnek, és miben lehet mégis reménykedni? Ferenci Tamás biostatisztikus a Magyar Tudományos Akadémia holnapja számára írt összeállításban válaszolt a kérdésekre.
Ahhoz, hogy a jelenlegi koronavírus elleni védőoltás fejlesztésének irányait, nehézségeit és lehetőségeit áttekintsük, érdemes egy kicsit hátralépni, és áttekinteni a meglévő védőoltások lényegét és típusait, hogy jobban értsük a mostani helyzet kontextusát.
Az első vakcinák: élő-gyengített kórokozós oltások
Tágabb értelemben véve a védőoltás ősi kínai gyógymód: a 15. században már használták Kínában a variolációnak nevezett eljárást a fekete himlő elleni védekezésben. Ennek az a lényege, hogy a védendő személyt szándékosan megfertőzték himlővel: himlős személy sebéből vettek kaparékot, amit a védendő személy beszippantott, vagy az ujjai közti bőrredőn ejtett sebbe dörzsölték. Ezután természetesen ő is azonnal himlős lett – eddig ebben nincs semmi váratlan. Viszont azt tapasztalták, hogy az ily módon kialakuló himlő halálozása lényegesen kisebb, mint a természetes himlőé, ennek ellenére az átvészelése a természetes himlő ellen is immunitást ad.
Az első szűkebb értelemben vett védőoltást 1796-ban fejlesztette ki Edward Jenner angol orvos.
Jenner sok szempontból hasonló megoldással élt: nagyon enyhe lefolyású tehénhimlővel váltott ki védettséget a súlyos fekete himlő ellen. Ezt a védőoltást ma élő-gyengített kórokozós oltásnak neveznénk. Jenner oltóanyagának esetében a „gyengítést” az adta, hogy egy másik, rokon kórokozót használtak az oltásban, de ma már megoldható az is, hogy ugyanazt a kórokozót gyengítjük le.
Az élő-gyengített kórokozós oltások működési mechanizmusa a következő: a szervezetünk ugyanazzal vagy kellően hasonló kórokozóval találkozik, csak a gyengítés miatt nem fog problémát okozni a leküzdése. Ugyanakkor mégiscsak le kell küzdenie, ezért az ehhez szükséges tudás, azaz az immunológiai memória így is létrejön.
A következő lépés: elölt kórokozós oltások
Nagyobb ugrást jelentett annak felfedezése, hogy az immunitás létrehozásához nem feltétlenül szükséges, hogy életben legyen a kórokozó. Ez nem olyan nyilvánvaló, de már a 19. század végén, a 20. század elején felfedezték, hogy ez is működőképes stratégia. A klasszikus példa a szamárköhögés elleni oltás ún. teljes sejtes változata: ebben a betegséget okozó baktérium egésze benne van – csak épp nem élő formában, hanem valamilyen kezeléssel, például kémiai vagy hőhatással elölve. És a dolog így is működik – a trükk az, hogy bár a baktérium nem él, de az ellene kifejlesztendő immunválasz szempontjából szükséges „kulcskomponensei” – ezeket szokták antigénnek nevezni – az elölés után is megmaradnak.
Az elölt kórokozós oltások sok szempontból biztonságosabbak, és kevesebb velük szemben az ellenjavallat, ám általánosságban kevésbé robusztus immunitást adnak, többször kell őket ismételni (ún. emlékeztető oltás) őket, immunválaszt fokozó segédanyagot kell hozzájuk adni, stb.
Alegységvakcinák
A 20. század második felében fedezték fel, hogy az elölt kórokozós koncepció még egy lépéssel továbbvihető: valójában az sem kell, hogy az egész kórokozó benne legyen az oltásban. A kórokozó antigénjei ugyanis nem egyenértékűek: van, amelyik fontos olyan értelemben, hogy az ellene kialakított immunitás védelmet ad a betegséggel szemben is (ezeket protektív antigénnek nevezzük), másoknak nincs ilyen hatásuk, megint mások pedig egyenesen mellékhatást okoznak, ha bevisszük őket (például lázzal reagál rájuk a szervezet).
E logika mentén fejlesztettek ki olyan oltóanyagokat, amelyek a kórokozónak már csak egy darabkáját tartalmazzák: például a szamárköhögés több ezer antigénje közül csak azt a néhányat, amely a védettség szempontjából kulcsfontosságú (sejtmentes szamárköhögés elleni oltás), vagy akár csak egyetlenegy antigént, mint például a hepatitis B elleni oltásnál.
Koronavírus: 10 vakcina van már emberi kipróbálás alatt
A jelenlegi pandémiát okozó koronavírus elleni oltóanyag-fejlesztési próbálkozások egy jelentékeny része nem a fentiekben felsorolt, „klasszikus” technikákon alapszik. A WHO folyamatosan frissített összefoglalója e sorok írásának idején, 2020. június 2-án az összes koronavírus elleni oltóanyaggal kapcsolatban 133 kutatást sorol fel, ebből mindössze 3 élő-gyengített és 9 teljes elölt kórokozós. A teljes elöltekből 4 is klinikai fázisban van, tehát már emberen próbálják ki őket, az élő-gyengítettekből egy sem. Összesen 46 kutatás próbálkozik subunit vakcinával, ám ezekből mindössze 1 van klinikai fázisban (összesen 10 vakcinajelölt van klinikai fázisban).
De akkor mi teszi ki a próbálkozási irányok maradék részét? Itt csak nagyon röviden foglaljuk össze ezek alapjait, de fontos rögzíteni, hogy a „nem klasszikus” nem azt jelenti, hogy maga a technológia új volna, viszont az igaz, hogy ilyenekkel széles körben használt, törzskönyvezett (emberi felhasználású) vakcina még nem létezik. Ez mindenképp növeli a bizonytalanságot a várható kutatási eredményekkel kapcsolatban.
A legújabb irány: nukleinsav-alapú vakcinák
Az egyik csapásirány a DNS/RNS vakcina. Ezek a vakcinák hasonlítanak a protektív antigént tartalmazó, elölt kórokozós oltóanyagokhoz, csak épp a protektív antigén szervezetbe való bejuttatását sokkal „cselesebben” oldják meg. Az alapötlet a következő: Fogjuk az antigént, ami jelen esetben tipikusan a koronavírus S-nek nevezett burokfehérjéje – ez az, amely a sejtekhez kapcsolja a vírust.
Az S fehérje esetében tudjuk, hogy milyen bázissorrend kódolja, sőt a jó hír, hogy a technológia ma már azt is lehetővé teszi, hogy ezen információ birtokában különösebb gond nélkül gyártsunk is laborban ilyen, épp az S fehérjét kódoló DNS-t. Elegendő ezt a DNS-t bejuttatni a szervezetbe, és ezzel, ha ügyesek vagyunk, rávehetjük a sejteket, hogy ennek alapján ugyanúgy termeljenek fehérjét, ahogy azt „üzemszerűen” teszik a szervezet saját DNS-e alapján. Az alapelv tehát itt is az, hogy egy protektív antigént bemutassunk az immunrendszernek, csak épp nem kívülről adjuk be, hanem az emberi sejtekkel, a „helyszínen” termeltetjük meg.
Az RNS-vakcina egy ehhez nagyon hasonló koncepció, csak itt a „DNS-ből fehérje” átalakítás egy közbenső lépését, az RNS-t használjuk; lényegében eggyel előkészítettebb formában adjuk be a szervezetnek a „fehérjegyártási utasításokat”.
A már említett WHO-összefoglaló alapján a mostani koronavírus ellen jelenleg 11 DNS-vakcina van fejlesztés alatt, ebből 1 klinikai fázisban, és 17 RNS-vakcina, ebből 2 klinikai fázisban.
Egy másik lehetséges támadási irány: virális vektorok
A biológiában „vektornak” nevezzük azokat a hordozókat, amelyekkel kívülről tudunk genetikai anyagot bevinni egy sejtbe. (Valójában két vektort már láttunk is: ilyen a plazmid és a lipid-nanorészecske.) Ez a megoldás tulajdonképpen folytatja a DNS- és RNS-vakcináknál látott mintázatot, csak egy más típusú vektort használ: egy vírust. Leegyszerűsítve: fogunk egy gyenge, betegséget nem okozó, adott esetben a szervezetben még szaporodni is képtelen vírust, és „meghekkeljük” olyan módon, hogy beépítjük a genetikai információjába a kifejezendő antigén kódját. A vírus bejut a szervezetbe, megfertőzi, de ártalmatlanul, és közben elkezdi gyártani a bemutatandó antigént.
A június 2-ai WHO-összefoglaló szerint összesen 33 kutatás halad ebben az irányban (ebből 18 nem replikálódó, tehát szervezetben szaporodni nem képes, 15 pedig replikálódó, azaz a szervezetben osztódó vírust használ).
Melyik módszer fog működni?
Nagyon sok tényezőn múló, rendkívül összetett immunológiai kérdés, hogy egy adott betegség ellen milyen típusú oltás működik. A fenti összefoglalóból látható diverzitás a legékesebb példa arra, hogy ezt lehetetlen előre megmondani – nincs más megoldás, ki kell próbálni a vakcinajelölteket a gyakorlatban. Két példa a vakcinafejlesztés nehézségeire. Azt sokan tudják, hogy a kanyaró ellen élő-gyengített kanyaróvírust tartalmazó oltással oltunk, de azt talán már kevesebben, hogy egy rövid ideig az amerikaiak alkalmaztak elölt kanyaróvírust tartalmazó oltást is, ám ezzel hamar felhagytak, mert kiderült, hogy az így oltott alanyok egy furcsa tünettanú és a szokottnál súlyosabb lefolyású kanyarót („atipikus kanyaró”) szenvedhetnek el, ha vad kanyaróvírussal találkoznak. Egy fordított irányú példa: influenza ellen egészen a legutóbbi időkig kizárólag elölt vírust tartalmazó oltással oltottunk (különféle variánsokban, az egész vírust tartalmazóktól egészen a szinte csak kulcsantigéneket tartalmazókig), ám az 1990-es években lezajlott kutatások nyomán ma már élő-gyengített kórokozós influenza elleni oltás is elérhető, de ennek hatásossága érdekes módon még az elölt oltóanyagokkal összevetve sem bizonyult egyöntetűen meggyőzőnek.
Egy másik tipikus nehézség, ha maga a vad kórokozóval történő megfertőződés sem vált ki (erős) immunitást – gondoljunk bele, ez magyarul azt jelenti, hogy az oltóanyagnak bizonyos értelemben „jobb” immunitást adónak kell lennie, mint a vad fertőzésnek!
A jelenlegi aggodalmak
A mostani koronavírus elleni oltóanyag fejlesztését a fentiekben vázolt
– általános – bizonytalanságokon túl több konkrét aggodalom is nehezíti.
Az egyik a betegség ún. antitestdependens felerősödése (általánosan használt angol rövidítéssel: ADE). A jelenség a védőoltásoktól teljesen függetlenül is létezik, legklasszikusabb példája a dengue-láz. Ez egy vírus okozta betegség, amely vírusnak 5 különböző változata, ún. szerotípusa van. Sajnos az egyik szerotípus okozta betegség átvészelése nem ad védelmet a többi szerotípus ellen, de az igazán meglepő nem ez, hanem az, hogy a helyzet pont fordított: ha az ember kiáll egy adott szerotípus okozta fertőzést, akkor egy másik szerotípus elkapása súlyosabb lefolyáshoz vezet. Ez a paradox reakció, amikor a korábbi fertőzésre adott válaszból megmaradt antitestek a későbbi fertőzést kimondottan „segítik”, az ADE. (Az ADE mechanizmusa jelenleg is nagyon aktívan kutatott terület, pontosan még nem értjük.) A koronavírus elleni vakcina úgy kerül bele a történetbe, hogy a koronavírusok sajnos pont olyan kórokozók, amelyeknél megfigyeltek ADE-t. A helyzet valójában ennél is rosszabb, mert nemcsak a természetes fertőzésnél tapasztaltak ilyet, hanem a korábbi SARS elleni kísérleti vakcináknál (melyek szintén egy koronavírus ellen védtek volna) is. De hogy a mostani oltásnál is problémát jelenthet-e ez a jelenség, az még nyitott kérdés. (Ráadásul nem az ADE az egyetlen mechanizmus, ami paradox immunválaszhoz vezethet.)
Külön problémakört jelent a védőoltás hatásossága az idősek körében. Az eddigi adatokból jól látszik, hogy a súlyos lefolyás és a halálozás legnagyobb kockázati tényezője a magas életkor – ám egy sor korábbi vakcinánál azt láttuk, hogy pont az idősekben működnek legkevésbé. (Az immunrendszer az „öregedése” miatt az oltásra is kevésbé tud válaszolni.) Ez szintén nyitott kérdés, de természetesen erre a kutatások is tekintettel vannak, még olyan kísérlet is zajlik, amelybe eleve kizárólag 60 év felettieket vonnak be. Azonban nagyon fontos hangsúlyozni, hogy még ha az oltás az idősebbekben kevésbé működne is, az sem jelenti azt, hogy értelmetlen: a többiek beoltásával el tudjuk érni, hogy az idősek is védelmet nyerjenek, mert nincs kitől megkapniuk a kórt, hiszen akivel érintkeznek, azok védettek. Ezt az indirekt védelmet szokás közösségi immunitásnak – régebbi, kevésbé szerencsés kifejezéssel nyájimmunitásnak – nevezni. De mivel vannak olyan csoportok, például idősotthonok, kórházak ápolási osztályai, ahol sok idős él egymáshoz közel, ez a fajta védelem korlátozott az esetükben, így ezzel együtt is fontos volna az idősek számára is hatásos oltás kifejlesztése.
Korábban nem látott gyorsaság
A talán leggyorsabb, némileg a mostani helyzethez hasonló rohammunkában készülő oltás az ebola elleni vakcina volt, amelyből jelenleg egy van törzskönyvezve: a fejlesztése 2003 előtt kezdődött, és 2013-ban adták be először járvány során, de törzskönyvet csak 2019-ben kapott.
Ha a most még nem törzskönyvezett oltások sikeresek lesznek, akkor is legkevesebb 5 éves fejlesztésekről beszélhetünk.
Ha ilyen szemmel nézzük, akkor érthető, miért elképesztő, hogy fél év alatt egyáltalán bármi is létezik, amit emberen próbálnak már ki, nemhogy 10 különböző vakcinajelölt. Ezt alapvetően két dolog tette lehetővé: az egyik az utóbbi évtized biotechnológiai fejlődése, amely eszközöket teremtett, hogy a korábbi, sokszor empirikus (értsd: próba szerencse) fejlesztések helyett szisztematikusan lehessen dolgozni, tehát rendelkezésre álljanak azok az eszközök, amelyek gyorsan „testre szabhatóak” adott kórokozóra, a másik a SARS elleni védőoltások fejlesztése során szerzett tapasztalat. Mindezek ellenére, bár olvasni híradásokat, miszerint már idén lesz vakcina, ez – ha elméletileg nincs is kizárva – nagyjából a csoda kategóriájába tartozna.
A realitás sokkal inkább 2021, ha nem 2022, és akkor még feltételeztük, hogy az összes fenti buktatót sikerült elkerülnünk. Ráadásul, ha sikerülne is hatásos és biztonságos oltást találni, annak milliárdos nagyságrendben való gyártása és eljuttatása az emberekhez hatalmas technológiai és logisztikai nehézségekkel jár.
Ferenci Tamás biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának habilitált egyetemi docense, a Védőoltásokról a tények alapján című könyv (2. jav., bőv. kiad. Budapest: Medicina, 2016) szerzője. Kutatási területe a klinikai biostatisztika, az orvosi kutatások kritikus értékelése.
Versenyfutás az idővel
Berki Tímea, a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének igazgatója az mta.hu-nak elmondta: a világ egészségügyi szervezeteinek és vakcinafejlesztőinek korábban nem látott együttműködése zajlik a hatékony védőoltás előállítása érdekében. Laboratóriumok és kutatók százai versengenek régi és új technológiákat alkalmazva. A szakemberek nagyobb része szerint legkorábban 2021 elejére várható kereskedelmi forgalomban elérhető védőoltás, először sürgősségi célokra és a legveszélyeztetettebb populáció számára. Ez is elképesztő gyorsaság lenne ahhoz képest, hogy egy új védőoltás kifejlesztése általában 10 évig tart.
Az oltóanyag gyártása során szigorú minőségi és biztonsági előírásokat kell követni és betartani. Elsőként sejtvonalakon és állatokon kell tesztelni a vakcinajelölteket annak kiderítésére, hogy hatékonyak és biztonságosak-e. Ezután következhetnek a humán próbák (klinikai vizsgálatok) fázisai (lásd az ábrán, illetve korábbi összeállításunkban). A Covid-19-világjárvány különös veszélyessége miatt a hatóságok ezeket a lépéseket gyorsított eljárásban engedélyezhetik. Ennek ellenére nem valószínű, hogy a klinikai kipróbálások kezdete után 6 hónapnál korábban piacra kerülne egy oltóanyag.
Az oroszok már szeptemberre tervezik a vakcinagyártás beindítását
Az orosz sajtóban eközben olyan hírek jelentek meg, a miniszterelnök-helyettes közlésére hivatkozva, miszerint a Covid-19 elleni vakcina tömeges gyártása a tervek szerint szeptemberben fog beindulni. Tatyjana Golikova nyilatkozata alapján a védőoltás állami bejegyzése augusztusra várható, amikorra befejeződik a klinikai tesztelés. A készítményt a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) bocsátja majd ki, de állítólag még az idén elkészül saját vakcinájával a novoszibirszki Vektor kutatóközpont és a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökég (FMBA) Vakcina- és Szérumintézete is.
Forrás: MTA + MTI
Szerzői jogok Ted S. Warren/Copyright 2020 The Associated Press.
VILAG
Több mint nyolcmillió ember fertőződött meg világszerte koronavírussal
Világszerte 8 173 940 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 443 685, a gyógyultaké pedig 3 955 169 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli összesítése szerint.
Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 8 018 742, a halálos áldozatoké 433 4066, a gyógyultaké pedig 3 844 407 volt.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma és a számontartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtotta leginkább, ahol 2 137 731 a fertőzöttek száma, 116 963-an haltak meg, 583 503-an meggyógyultak.
Hat amerikai államban rekordmagasságba szökött a fertőzöttek száma: Arizonában, Floridában, Oklahomában, Oregonban és Texasban. Nevada is rekordmagas esetszámról számolt be kedden. Már két egymás utáni héten emelkedik az esetszám, amióta több állam is újraindította gazdaságát.
Brazíliában 923 189 fertőzöttről, 45 241 halálos áldozatról és 490 005 gyógyultról tudni.
Oroszországban 544 725-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 7274-re, a gyógyultaké 293 780-ra.
Indiában 354 065 fertőzöttet, 11 903 halálos áldozatot és 186 935 gyógyultat jegyeztek fel.
Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 299 600, 42 054-en haltak meg a betegségben, 1293-an gyógyultak ki belőle.
Spanyolországban 244 328 fertőzöttet, 27 136 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.
Olaszországban a fertőzöttek száma 237 500, a halálos áldozatoké 34 405, és 178 526 en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
Peruban 237 156 fertőzöttet, 7056 halálos áldozatot és 125 205 gyógyultat regisztráltak.
Franciaországban 194 347 fertőzöttről, 29 550 halálos áldozatról és 73 459 gyógyultról tudni.
Iránban 192 439 fertőzöttről, 9065 halálesetről és 152 675 gyógyultról tudni.
Németországban 188 252 a fertőzöttek száma, 8820 a halottaké, 172 842-en meggyógyultak.
Chilében 184 449 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 3383, a gyógyultaké 156 232.
Törökországban 181 298 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4842, a gyógyultaké 153 379.
Mexikóban 154 863 fertőzöttet diagnosztizáltak, 18 310-an haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 115 394.
Pakisztánban 154 760 a regisztrált fertőzöttek száma, 2975 a halottaké és 58 437 a meggyógyultaké.
Szaúd-Arábiából 136 315 fertőzöttet, 1052 halálesetet és 89 540 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok.
Kanadában 101 087 fertőzöttet, 8271 halálos áldozatot és 61 899 gyógyultat tartottak számon.
Bangladesben 94 481 fertőzöttet, 1262 halottat és 36 264 gyógyultat regisztráltak.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 422 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, valamint 4638 halálos áldozatot és 79 493 felépültet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
FORRAS: Euronews
SPANYOLORSZAG
Itt az ideje, hogy elmondjam sajat véleményemet: ebben a blogban azt vállaltam be, hogy tudositok, lehetőleg minél objektívabban az itt zajló spanyol eseményekről, Madridbol. Ez nem azt jelenti, hogy nincs sajat véleményem, sőt. Itt az ideje, hogy megengedtessék ezt elmondani. Nem ertek egyet, sőt ELLENZEM mindenféle oltóanyag erőszakos rákényszeríteset az emberekre, rad, ram rajuk! Nem titok,mi a cel, s hogy mennyire mocskos üzletet takar... A bevezetése meg egyenesen szégyenletes: ahogy előkészítik az emberek megfélemlítésével,kilátástalanságba hajszolásával.Mar maga a kényszerítő intézkedések is bűncselekmény értékűek a maszkok a szemelyes szabadság megsértése/ kijárási tilalom,es annak meghosszabbításai, a hatalom koncentrálasa, az orarendek, hogy csak párat említsek/ Sajnos nem vagyunk elegen, es a "nyájimmunitás" címszó alatt a birka szellem beültetése folyik a chipezessel, amolyan kémprogram, hogy totálisan ellenőrizhessenek minket, amit oltassal akarnak lenyomni a torkunkon. Sajat példámon latom,erzem, mert mi a családdal mar tulvagyunk a fertőzésen, amit nem tudtak kimutatni, mert nem megbizható a teszt, es az immunrendszerünket nem lehet becsapniuk.
Szerencsere vannak kilóra nem megvehető tudósok,akik bizonyítják,ez a "koronavirus" csak jo ürügy a selejtezesunkre.Blogom videói között találhatod ezeket.Tehat kerlek benneteket a közreadott tudósításokat igy kezeljetek.
Növeli a koronavírus fertőzőképességét egy mutáció, a D614G
Az új koronavírus mutációjának vázlatos rajza
Az új koronavírus egyik speciális mutációja jelentősen tudja növelni a vírus sejtfertőző képességét, állapították meg az amerikai Scripps Kutatóintézet szakemberei.
A D614G nevű mutáció megnövelte a koronavírus jellegzetes alakjáért felelős "tüskék" számát. A vírus ezekkel kapcsolódik a sejtekhez és fertőzi meg azokat.
"A mutáció miatt a víruson lévő funkcionális tüskék száma, illetve sűrűsége 4- vagy 5-ször nagyobb" - mondta Hyeryun Choe, a tanulmány egyik szerzője.
Domináns mutációvá válhat
A szakemberek szerint egyelőre nem tudni, hogy ez a kis mutáció befolyásolja-e a fertőzötteknél a tünetek súlyosságát vagy növeli-e a halálozást, további kutatásokra van szükség.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a SARS-CoV-2 mutálódik és fejlődik a humán gazdaszervezethez alkalmazkodva.
A D614G-re különösen nagy figyelmet fordítanak a kutatók, mivel a jelek szerint ez domináns mutációvá növi ki magát.
Forras: EN / Scripp Researc
300 millió adagot rendelt az oxfordi oltóanyagból 4 európai ország
Első körben háromszázmillió adag koronavírus-vakcina leszállítására szerződött négy európai ország, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország az Astrazeneca nevű gyógyszeripari céggel. Az oxfordi egyetemmel közösen kifejlesztett oltóanyagról még nem tudni, hogy hatásos vagy biztonságos-e, bár a tesztek a harmadik fázisban tartanak.
- A klinikai tesztekkel párhuzamosan elindítottuk a gyártást is. Ez természetesen pénzügyi kockzatot jelent, de ez az egyetlen módja annak, hogy októberben elkezdjük szállítani a vakcinát, ha a klinikai tesztek sikeresek - mondta az Astrazeneca vezérigazgatója. - Több tízmillió adag vakcinát tudunk majd szálítani még az idén az Egyesült Államokba, Európába és a világ többi részébe is, a maradékot pedig jövőre.
A járvány okozta gazdasági válságból csak az oltóanyag jelenti az egyértelmű és végleges kiutat, ezért minden állam biztosítani szeretné, hogy ha lesz vakcina, abból minél hamarabb részesülhessen - ez azonban kockázatos üzlet.
- Semmit nem tudunk erről a vakcináról - mondja a francia nemzeti kutatóintézet kutatási igazgatója, Yves Gaudin. - Semmilyen publikáció nem támasztja alá, miért lehet ezt a oltóanyagot ilyen gyorsan piacra dobni. De vissza kell vonniuk mindent, ha az oltóanyag nem véd vagy nem felel meg a biztonsági követelményeknek.
A megegyezés az első konkrét lépése a négy európai állam által a vakcina beszerzésére létrehozott szövetségnek, amelyhez más európai országok is csatlakozhatnak.
A szerződő felek hozzájárulnak a gyártási és fejlesztési költségekhez is.
Az Astrazenecával hasonló megállapodást kötött már az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is, és tárgyalásokat folytat az Európai Bizottság is.
Forras: Euronews
Német „tesztturisták” érkeztek Mallorcára
Megérkeztek az első német turisták az idei nyáron a Baleár-szigetekre.
Palma de Mallorcán düsseldorfi és frankfurti utasok landoltak. A német turistákat a spanyol kormány egyfajta tesztcsoportnak tekinti az ország június 21-i teljes újranyitása előtt.
A beutazást egyelőre 10 900 németnek engedélyezték júniusban, közülük hétfőn 400-an érkeztek meg. A nyaralók testhőmérsékletét a repülőtéren és a szállodájukba való megérkezéskor is hőkamerák ellenőrzik.
A szállodákban nagyon komolyan veszik a további egészségügyi előírásokat is.
A Hotel Facade igazgatója, Xisca Sitjar azt mondta, nagy a nyomás, mindennek rendben kell lennie. Fontos, hogy a gazdaság, a vendéglátóipar talpra álljon – nem csak a tulajdonosoknak, de az alkalmazottaknak is.
A hangos szórakozóhelyeiről, a hajnalig tartó féktelen bulizásokról is ismert Mallorca idén várhatóan csendesebb lesz. A hotelek egyelőre csak 50 százalékos kihasználtsággal működhetnek, aminek sokan örülnek a helyiek közül.
Egy mallorcai férfi azt mondta, jó, hogy feléled a gazdaság, és az is, hogy a tengerparton jut elég hely mindenkinek.
Palma de Mallorca turizmusért felelős vezetője, Elena Navarro szerint idén nem lesz annyi vendég, mint korábban. Van, ahol kisebb, van, ahol nagyobb lesz a forgalom, de a szokásos rohamra nem számítanak.
Spanyolország azért a német turistákat engedi be először, mert az indoklás szerint a németek a koronavírus-járvány megfékezésének hasonló fázisánál tartanak.
Szerzői jogok Joan Mateu/Copyright 2020 The Associated
Kiterjedt embercsempész-hálózatot számolt föl a spanyol rendőrség nemzetközi összefogással
Felszámolt egy kiterjedt embercsempész-hálóza a spanyol rendőrség. Összesen 12 embert tartóztattak le Spanyolországban, Portugáliában, Németországban és Hollandiában.A hatóságok közlése szerint ezzel felszámolták azt a fő szervezet, amely Afrikából csempészett Európába illegális bevándorlókat.
A gyanú szerint a banda mintegy ezer embert, köztük gyermekeket és terhes nőket hozott a szub-szaharai térségből Spanyolországba. Onnan Franciaországba, Németországba vagy Belgiumba vitték tovább őket – ez derül ki a rendőrségi közleményből.
Mindenkinek legalább 500 eurót kellett fizetnie a szervezetnek. A hálózatot a spanyolországi Katalóniából szervezték, és főként Afrika déli részéről származó emberek irányították.
Az átfogó rendőrségi akcióban több ország hatóságai is részt vettek, így Spanyolországból, Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Belgiumból és Portugáliából.
Szerzői jogok Manu Fernandez/Copyright 2017 The Associated
VILAG:
Túllépte a nyolcmilliót a fertőzöttek száma
Világszerte 8 018 742 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 433 406, a gyógyultaké pedig 3 844 407 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kedd reggeli összesítése szerint.
Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 7 900 924 volt, a halálos áldozatoké 433 066, a gyógyultaké pedig 3 769 712.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek.
A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtotta leginkább, ahol 2 113 901 a fertőzöttek száma, 116 125-en haltak meg, 576 334-en meggyógyultak.
Brazíliában 888 271 fertőzöttről, 43 959 halálos áldozatról és 477 709 gyógyultról tudni.
Oroszországban 536 484-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 7081-re, a gyógyultaké 284 021-re.
Indiában 332 424 fertőzöttet, 9520 halálos áldozatot és 169 798 gyógyultat jegyeztek fel.
Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 298 315, 41 821-en haltak meg a betegségben, 1283-an gyógyultak ki belőle.
Spanyolországban 244 109 fertőzöttet, 27 136 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.
Olaszországban a fertőzöttek száma 2337 290, a halálos áldozatoké 34 371, és 177 010 en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
Peruban 232 992 fertőzöttet, 6860 halálos áldozatot és 119 409 gyógyultat regisztráltak.
Franciaországban 194 303 fertőzöttről, 29 439 halálos áldozatról és 73 168 gyógyultról tudni.
Iránban 189 876 fertőzöttről, 8950 halálesetről és 150 590 gyógyultról tudni.
Németországban 187 682 a fertőzöttek száma, 8807 a halottaké, 172 692-en meggyógyultak.
Törökországban 179 831 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4807, a gyógyultaké 152 364.
Chilében 179 436 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 3362, a gyógyultaké 148 792
Mexikóban 150 264 fertőzöttet diagnosztizáltak, 17 580-an haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 112 292.
Pakisztánban 144 478 a regisztrált fertőzöttek száma, 2729 a halottaké és 53 721 a meggyógyultaké.
Szaúd-Arábiából 132 048 fertőzöttet, 1011 halálesetet és 84 890 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok.
Kanadában 100 763 fertőzöttet, 8228 halálos áldozatot és 61 466 gyógyultat tartottak számon.
Bangladesben 90 619 fertőzöttet, 1209 halottat és 18 731 gyógyultat regisztráltak.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 378 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, valamint 4638 halálos áldozatot és 79 489 felépültet.
Magyarországon eggyel emelkedett az azonosított fertőzöttek száma
Meghalt két idős, krónikus beteg, és eggyel, 4077-re emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon - közölte a koronavirus.gov.hu kedd reggel.
Az elhunytak száma 565-re emelkedett, 2516-en már meggyógyultak.
Az aktív fertőzöttek száma 996. Az aktív fertőzöttek 40 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 48 százaléka budapesti. 255 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 17-en vannak lélegeztetőgépen.
Az oldal adatai szerint jelenleg 7545-en vannak hatósági házi karanténban. A mintavételek száma 236 828.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (1927) és Pest megyében (593) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet, a sor végén pedig Békés megye áll (13).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
Forras: M7
SPANYOLORSZAG
Forras: Euronews
Valóságos sztár lett Spanyolországban az egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója. Fernando Simón zaragozai epidemológus a járvány elleni küzdelem arcává vált.
Megszokhattuk, hogy napról - napra változik a helyzet Hispaniaban. Pedro Sánchez miniszterelnök a vasárnapi, közösségi elnökökkel tarott videókonferencián hivatkozva a jo eredményekre, elmondta a sajtónak, hogy június 22-től, tehát a szükségállapot végétől nyilik az ország a nyaralók elott, kivéve Portugáliát, aki csak július elsejétől nyit.
Barcelona viszont, csak 80%- is an engedi be 4 strandjara a vendégeket, akiket video szenzorokkal kontrollálják: Nova Icária, a Bogatell, a Llevant és a Mar Bella strandjai fogadjak majd a turistákat.
Fotó: El Confidencial
Galícia elnöke Alberto Núñez Feijóo attól félve, hogy visszatér a fertőzés, szabad intézkedési jogot kert a kormánytól, ha ez megtörténne: fel, hogy Madridbol es Barcelonabol előző link oket, mihelyst lehet. Spanyolország északnyugati közösségekent Galícia elsőként lép ki az újfajta normál kerékvágásba hétfőn. 
Forras: El País
Madrid vezetoje viszont kijelentette, hogy nem korlátozza a szabad mozgást, de a szükségállapot után is megtart néhány szigorító intézkedést. Madrid akkor lép be a 3-as karanténfeloldási szakaszba, amikor megszűnik a szükségállapot, igy szabad döntési joggal bír arról, hogy milyen megszorításokat tart szuksegesnek, és melyeket old fel. 
Fotó: Terasz bar
INDUL az alapjövedelmet kifizetése
Hétfőtől lehet igényelni, es junius 26-an utaljak is az első alapjövedelmet az első rászoruló 250 ezer embernek. A társadalombiztosításért felelős miniszter elmondta, hogy : a társadalombiztosítási hivatal weboldalán, es kesobb a TB-hivatalokban is megigényelhetik a minimál jövedelmet. 
Forras: Seguridad Social
Folytatódnak a tüntetések MINDEN ágazatban országszerte.
Az autógyárak munkásai utan a piacosok is tüntetett országszerte. Spanyolországban hagyományosak a tematikus középkori kézműves és egyéb vasarok, melyeket azonnal toroltek márciusban a jarvany kirobbanása al egyidőben es tudni sem lehet, mikor tarthatják meg ezeket, kilátástalan helyzetbe taszítva az ebből elo többezer családot, akik eddig semmiféle támogatást nem kaptak az államtól.
Olyannyira nott az elkeseredettség, hogy országos sztrájk szervezésébe kezdtek a vásározok.
Koronavírus: az idén szállíthatnak vakcinát az uniós országokba
400 millió adag védőoltást állít elő a Covid-19 ellen az AstraZeneca. A nemzetközi gyógyszeripari vállalat erről szombaton írt alá megállapodást az Európai Vakcina Szövetség négy alapító államával, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával.
A vakcinát az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztik. Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter közölte, hogy a vakcinák kiszállítása az év vége előtt megkezdődik. Az AstraZeneca önköltségi áron adja az oltóanyagot. A négy ország kifizeti a gyártás költségeit, és minden uniós államnak juttat a vakcinából.
Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot azt mondta: jók az első teszteredmények, de végleges választ csak szeptemberben adhatnak arra, hogy valóban hatékony-e az oltóanyag a koronavírussal szemben.
A gyógyszeripari cég folyamatosan bővíti gyártási
kapacitását, és nyitott más vállalatokkal is az együttműködésre annak érdekében, hogy - nyereség nélkül - még a pandémia ideje alatt kifejlessze a vakcinát az egész világ számára.
A vállalat a most aláírt megállapodáshoz hasonló szerződést kötött korábban - 700 millió adag vakcináról - az Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, a Járványkészültségi és Innovációs Koalícióval és a Vakcinák és Immunizálás Nemzetközi Szövetségével.
Az Európai Vakcina Szövetség célja, hogy felgyorsítsa a koronavírus elleni védőoltás elérhetőségét minden olyan európai ország számára, mely részt kíván venni a kezdeményezésben.
Vakcinateszt a Covid ellen - Szerzői jogok MTI/EPA/Diego Azubelt
Ne a vakcinában bízzunk, inkább magunkban!
Legutóbb április elején, a koronavírus-járvány zenitjéhez közeledve készítettünk interjút Pásztor László doktorral. Júniusra túl leszünk a nehezén, mondta akkor, az élet lassacskán visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Nos, igaza lett! Időszerű hát egy újabb számvetés.
Doktor úr, kötelező is, elcsépelt is, de ilyenkor illik megkérdezni, hogyan viselte a karantén időszakát.
Én is és úgy tűnik, talán az ország is komolyan vette a fenyegetést. Hatvanhat évesen, bár úgy érzem, jó testi és szellemi kondícióban vagyok, azért szigorúan betartottam az összes szabályt, amit be kellett. Kivártam, amíg túljutunk a nehezén.
Valóban túljutottunk? Egyre többen hangoztatják ugyanezt. Ön is említette nekünk legutóbb, hogy kora nyárra várja az enyhülést.
Az első tapasztalatok alapján február végén, március elején már sejteni lehetett, júniusra azért nagyjából rendbe jönnek a dolgok.
Hála istennek, a sejtésem igazolódni látszik, persze ehhez az is kellett, hogy Szlovákia példásan kezelje a járványt. Már látható, a gyökeresen eltérő utat választó országok csúnyán ráfizettek. Igaz, ezt három hónappal ezelőtt még nem lehetett tudni, a szlovák járványügy is eltúlzott forgatókönyvekkel számolt. Ez hiba volt. Nem kellett volna ezres nagyságrendű elhalálozásokkal ijesztgetni a polgárokat.
Ön szerint hiba volt a legrosszabb forgatókönyvet előhúzni?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a velünk született ellenálló képességünket, immunitásunkat mennyire rombolja a stressz és a negatív közérzet.
Ez az általános félelemkeltés ugyan arra jó volt, hogy a lakosság komolyan vegye a járványhelyzetet, de hibának tartom, hogy erről annyit beszéltek. Elég lett volna azt mondani, hogy az egészségügyi ellátórendszer készen áll. Divat szidni a szlovák egészségügyet, de az utóbbi években sokat fejlődött. Jól kiépített intenzív osztályaink vannak, lecserélték a régi gépeket, kiváló orvosok és szakápolók állnak rendelkezésre. Teljesen feleslegesnek érzem, hogy mindenféle horrorisztikus forgatókönyvvel rukkoltak elő, több ezer intenzív ápolásra szoruló betegről és elhunytról. Nagyon komoly szervezési kérdéseket kellett megoldani, ez rendben is volt, de akkor is annak tartottam és most is kontraproduktívnak tartom, hogy boldog-boldogtalan idézgette azt az egyetlen dokumentumot. (Az Egészségpolitikai Intézet március közepén megjelent tanulmánya három forgatókönyvet vázolt fel, a legmegengedőbb is félmillió feletti fertőzésszámmal kalkulált. (A szerk. megj.)
Mit gondol arról az egyre terjedő vélekedésről, hogy a koronavírusnak rengeteg járulékos áldozata lesz az egészségügyi ellátás korlátozása miatt? Nem öntöttük ki a fürdővízzel a gyereket?
Ennyire durván nem fogalmaznék. Biztos voltak olyanok, akik kárát látták. Az, hogy valakinek hetekkel később műtik meg a sérvét vagy a térdszalagját, persze kellemetlen, de nem volt más út, ezt meg kell érteni. A kemoterápiás kezelések ugyanakkor nem maradtak el, azt azért emeljük ki. Ugyanakkor az egészségügyi ellátásnak minél hamarabb vissza kell térnie a korábbi állapotokhoz. A műtétek egyre torlódnak, ebből soha nem látott erőforráshiány adódhat. Mind anyagi, mind emberi szempontból. A biztosítóknak óriási szerepük van a megoldásban. Ha szükséges, jogszabállyal kell rávenni őket, hogy időben és kivétel nélkül kifizessék az elmaradt műtéteket, különben tényleg nagy baj lesz.
Beszéljünk akkor a pozitívumokról. A legoptimistább jóslatokat is felülmúlva sikerült túljutnunk a járvány nehezén. Minek köszönhető ez? Mi volt a kulcslépés ön szerint?
Meglepő lesz, amit mondok, de a politikusok viselkedését tartom az egyik legfontosabb tényezőnek. A szlovák közszereplők egész egyszerűen nem mutatkoztak maszk nélkül. A politikusok nem csak beszéltek arról, hogy hordani kell a maszkot, hordták is.
Amikor Branislav Gröhling egy alkalommal valahol maszk nélkül szerepelt, meg is bírságolták. Persze az sem véletlen, hogy számos országban hangoztatták, nem kell a maszk. Egész egyszerűen nem volt belőle elég, kellett az orvosoknak, az ápolóknak. Erre nem az a megoldás, hogy meggyőzzük az embereket, felesleges azt hordani. A helyes megoldás az, ami Szlovákiában történt. Megoldottuk házilag a kérdést, a lakosság nekiállt otthon arcmaszkokat készíteni. Ki zsírpapírból, ki régi ruhákból, de a dolog működött. Legalább ennyire fontosnak tartom, hogy a döntéshozók világosan elmondták, mit kell tenni ahhoz, hogy minimalizáljuk a fertőzés kockázatát.
A végletekig leegyszerűsítették a kérdést. Viselj arcmaszkot! Moss kezet! Maradj otthon! Három egyszerű utasítás, a sajtó segítségével mindenkihez eljutott, és a túlnyomó többség be is tartotta.
Minden, ami ezen kívül történt, tulajdonképpen másodlagos. Fontos, de másodlagos.
Azért a fenti három utasítás ereje lassan megkopni látszik. Nem tart tőle, hogy a rendelkezések enyhítése és a veszélyérzetünk csökkenése miatt újra rossz irányba fordulnak a dolgok? Akár a közeljövőben, akár később?
Maradjunk egyelőre a következő heteknél. Ahogy egyre melegszik az idő, egyre nagyobb teher lesz viselni az arcmaszkot. A szűrős félálarcok még egy fokkal jobbak, de az egyszerű maszkokat melegben igen nehéz elviselni. Néhány kivételt leszámítva különösebb értelme sincs már, hiszen a hőségben óhatatlanul át fognak nedvesedni. Akkor pedig megette a fene az egészet. Per pillanat minimális az esélye annak, hogy koronavírussal találkozzunk, de más vírusokkal, kórokozókkal összefutni talán nem is lenne akkora baj. Erősítené az immunitásunkat. Szükség lesz rá!
Miért? A vakcina nem oldja meg a járványkérdést?
Attól még messze vagyunk. Szkeptikus vagyok az oltóanyagokkal kapcsolatban. Eleve három-öt év az átfutási idő, de tegyük fel, hogy eltekintenek az ilyenkor szokásos menetrendtől.
Őszre, télre még akkor sem lesz gyakorlatban is alkalmazható vakcina. Mondom is, miért. Egy megfázást, ha pechünk van, akár hetente is elkaphatunk, annyiféle vírustörzs okozza, nem szerezhető védettség mindegyik ellen. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, az új koronavírusból is több törzs fertőzött. Különböző tünetek, más és más lappangási idő a világ különböző pontjain. Az észak-amerikai lakosságot megvédő vakcina nem biztos, hogy jó lesz Európában, a japánok által kifejlesztett oltás haszontalan lehet Törökországban, és így tovább. Hogy világos legyen, ha nem az a törzs okozza a járványt, amelyik ellen készült a vakcina, akkor a specifikus immunitásunk, a szerzett immunitásunk szempontjából az haszontalan lesz.
Ne a vakcinában bízzunk! Törődjünk inkább az ún. velünk született immunitásunkkal! Maradjunk testileg és szellemileg is frissek, egészségesek, táplálkozzunk egészségesen, szedjünk vitaminokat!
Nem mellesleg az előbb elmondottak miatt van az, hogy a sokat emlegetett svéd modell tulajdonképpen kudarcra van ítélve. Kollektív immunitás felé menni az új koronavírus esetében nem visz előre, túl keveset tudunk még ehhez. Úgy is mondhatnám, túl sok a kérdés.
Akkor engedjen meg egy újabbat: visszatér a vírus?
Ebben formában ezt a kérdést nem lehet egyértelműen megválaszolni.
Ha az a kérdés, fel kell-e készülnünk rá, a válaszom, igen.
Néhány héten belül elöntik a piacot az olcsó szájmaszkok, részecskeszűrős félálarcok, kézfertőtlenítők. Szerezzünk be párat, ne akkor kelljen venni, amikor ismét negyven euró lesz darabja. Ha tényleg újra kitör a járvány, már felkészülten várhatjuk, betartjuk az előbb emlegetett három alapszabályt, és akkor joggal bízhatunk benne, hogy nem lesz a mostanihoz mérhető járvány. Dán és német kutatók legújabb tanulmányai is ezt erősítik meg. Már tudjuk, mit kell tenni, felkészülünk rá, nem kell, hogy leálljon megint az ország. Felhúzzuk a kesztyűt, felvesszük a maszkot, és mehetünk dolgozni.
Tartjuk a távolságot. Az nem elég?
Értelmetlennek tartom ezeket a megszorításokat. Öt méter, két méter, másfél méter? A vírus nem kiskecske, hogy össze-vissza ugráljon, ráadásul az ember nem hord maga körül 15 köbméternyi légbuborékot.
A közös tereken keresztül kell mennie, ha tetszik, ha nem. A megoldás nem az, hogy nem megyünk közel a másikhoz. Társadalmilag sem így vagyunk berendezkedve. A három alapszabály, és a jó egészségi, illetve szellemi állapot. Ez a megoldás.
Hagyjuk is akkor a légbuborékokat. Tegyünk a beszélgetés végén egy globális kitekintést. Volt, ami csalódást okozott önnek a járvány kezelésével kapcsolatban?
Volt.
Nagyon nagy baklövésnek tartom, hogy a járvány kitörése után perceken belül eltűnt az Európai Unió.
Most látni például, mekkora hiba volt az egységes fellépés hiánya, gondoljunk csak a maszkviselésre. Nincsenek egységes irányelvek sem, az uniós csatlakozáshoz sem támasztanak egészségpolitikai feltételeket. Kitört a járvány, és mindenki ment a maga útján, szépen bezárkóztak. Ez óriási gazdasági károkat okozott. Nézzük csak meg, mi lett az idegenforgalommal. Elkerülhető lett volna, ha van egy központi irányelv. Kijelöljük, hogy mind a 28 tagország ezt és ezt csinálja, nincs szükség ekkora izolációra, és a gazdaság sem sínyli meg ennyire a járványt.
Bízom benne, amennyiben a vírus visszatér, rendelkezésünkre állnak majd központi akciótervek, és abban is, hogy nem követjük el még egyszer ezt a hibát!
Forras: Magyar7
A sportolókat is rosszul érintette a koronavírus-járvány
Mint az élet minden területét, a több mint 430 milliárd eurót érő sportszektort is mélyen érintette a koronavírus-járvány. Nagy csapást jelentett az élsportolók többsége számára, hogy nem versenyezhettek, és hogy le kellett állítaniuk, vagy újratervezniük edzéseiket a korlátozások miatt. Ez a járvány sokukat a karrierjük, valamit professzionális jövőjük és céljaik újragondolására késztette.
Riporterünk, Rodrigo Barbosa több sportolóval beszélgetett arról, milyen módon küzdötték le a járvány okozta kihívásokat.
“Az elején elég nehéz volt mentálisan, hogy egy garázsban, egy futópadon kell edzenem minden nap" - meséli Davide Magnini olasz sítúrázó és terepfutó. "Egy olyan sportolónak, aki az év minden napján kint edz, teljesen mindegy, milyenek az időjárási körülmények, ez kemény volt.”
"Leginkább egy sérüléshez tudnám ezt hasonlítani, mert amikor lesérülünk, az elején mindig egy kicsit tagadjuk a dolgot" - mondja Jeanne Collonge, aki francia triatlonista. "Szomorúak és talán még dühösek is vagyunk. Később azonban el kell fogadnunk, és mindenekfelett mindent megtenni azért, hogy alkalmazkodjunk ehhez az új helyzethez.”
"Kétségtelenül akkor éreztem magam a legrosszabbul, amikor a bizonytalankodás volt az olimpiával kapcsolatban" - vallja be Fernando Pimenta portugál olimpikon kenus. "Amikor nem tudtuk, hogy végül megtartják-e, vagy hogy elhalasztják, és ha igen, mennyi időre. Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, hogy kihúzzák a lábam alól a szőnyeget.”
A portugál olimpikon kenus, Fernando Pimenta, a francia triatlonista, Jeanne Collonge – aki számos IronMan -versenyt is megnyert – és az olasz túrasíelő és terepfutó, Davide Magnini: három atléta ígéretes karrierrel, amelyeket átmenetileg leállított a koronavírus-járvány.
Egy pszichológus megvilágította újságírónknak a sportolók helyzetét:
„Ez valóban a bizonytalanság pillanata, ami kevés átláthatóságot enged" - magyarázza Makis Chamalidis sportpszichológus.)
Az edzés- és versenynaplók teljesen felborultak, és ehhez a kihíváshoz alkalmazkodni kellett. Vannak olyan sportolók, akiknek ez sikerült, és újraszervezték magukat, mások azonban elvesztették az irányt, és egy kicsit nehezebben maradtak fókuszáltak.
A járvány időszaka több aggodalmat jelentett pénzügyi szempontból, hiszen a sportszektor vállalatainak fele 50-90 százalékos veszteségeket könyvelt el.
„Amikor 20 vagy 30 ezer eurós költségvetése van egy sportágnak, ez nem hasonlítható például a profi futballisták fizetéséhez" - mondja a pszichológus. "De ha valaki elég elhivatott, amikor valaki mindenáron ki akar jutni az olimpiára, akkor mindig talál utat.”
“A legtöbb szerződés a szponzorokkal a célokon múlik" - mondja Fernando."Ha elérünk egy célt, akkor abból profitálhatunk. Ha nem versenyzünk, akkor nincsenek céljaink, így nincs is bevételünk. Ez elég bonyolult, egyedül ettől hatalmas visszaesést szenvedünk majd.”
“Kötelező volt a versenyeket törölni, hogy mindenkinek óvják az egészségét, de ennek minden bizonnyal negatív hatása volt a sportolók életére: nem voltak pénzdíjas versenyek, és imázs szempontból is nagy veszteséget jelentett” - mondja Davide.
“Volt egy pillanat, amikor láttam, hogy sok vállalat nem lesz képes a csapást kezelni, és kénytelenek lesznek leállni" - mondja Jeanne. "Lehet, hogy azok a márkák is köztük lesznek, amelyek engem támogatnak.”
“A családom már évek óta vezet egy boltot, amely sítúrázásra és terepfutásra specializálódott" - vallja be Davide. "A karanténnak, ami a sítúra-szezon csúcsának két hónapján át tartott, negatív hatása volt a pénzügyekre.”
“Amikor valaki olyan sportot űz, mint a triatlon, vagy bármit, ami kevésbé népszerű, jó ötlet több lábon állni" - vélekedik Jeanne. "Úgy hiszem, az is jót tesz mentálisan, ha tudjuk, hogy más sportot is képesek vagyunk csinálni.”
Jeanne fordítóként dolgozik, és tanul is, hogy sportolókkal foglalkozó mentális coach váljon belőle. De nem feltétlenül lesz szükség a karrierváltásra: az Európai Szponzorok Szövetségének felmérése szerint a márkák 72 százaléka szeretné továbbra is fenntartani szponzorációját a válság ellenére is.
„Szerintem munkát kell a valóság elfogadásába fektetni" - vélekedik a sportpszichológus. "Még akár gyászfeldolgozásról is beszélhetünk, elfogadva, hogy nem az történt, amit vártunk, és hogy valami mást kell csinálnunk. És ilyenkor fordulunk a sportoló intelligenciájához, a tapasztalathoz, hogy tudják: milyen területen kell célt elérni.”
“Megpróbálok az új kihívásokra koncentrálni, és személyes projekteket kitalálni, hogy lefoglaljam magam a nyáron, és felkészüljek a következő téli szezonra” - magyarázza Davide.
„Ki fogjuk használni ezt az extra időt, ezt a pluszévet, hogy megpróbáljuk magunkat fejleszteni” - bizakodik Fernando.
“Megnézem, milyen pontokon tudok fejlődni, és ezeket a célokat állítom magam elé" - mondja optimistán Jeanne. "A gyengeségeimen fogok dolgozni, hogy jobbá váljak, és készen álljak 2021-re, ha már ez a helyzet. Azon tűnődöm, vajon ez a válság valóban meg fog-e mindent változtatni? Vajon tanulni fogunk belőle? Még nem találom erre a választ.”
„Úgy vélem, ez a válság nem csak a sportolóknak, hanem az embereknek is jót fog tenni, hogy szembenézve a félelmeinkkel azt mondjuk: ma kell boldognak lennünk, mert a holnap bizonytalan” - véli Fernando.
„Az emberi kapcsolatok meg fognak változni, ahogyan az események és összejövetelek is, de ez nem fogja befolyásolni a sportolók szenvedélyét, hogy azt tegyék, amit a legjobban szeretünk: futni, és megtapasztalni a természetet 360 fokban” - mondja Davide.
SPANYOLORSZAG ADATOK
VILAG
Fokozott ellenőrzésre van szükség, hogy a tagállami egészségügyi rendszereket ne érje váratlanul a járvány újbóli erőre kapása - mondta az egészségügyért felelős uniós biztos.
Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek pénteki videóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus-járvány nem ért még véget, továbbra is ébernek kell maradni, folytani kell a teszteléseket, valamint a fertőzéses esetek nyomon követését a közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében.
A biztos - az Európai Betegség és Járványmegelőzési Központ előrejelzéseire utalva - elmondta, hogy a járvány első hulláma túl van a tetőzésen szinte minden tagállamban, de a második szakasz már a következő hetekben megkezdődhet.
Fokozott ellenőrzésre van szükség tehát, hogy a tagállami egészségügyi rendszereket ne érje váratlanul a járvány újbóli erőre kapása.
Kiriákidész bejelentette azt is, hogy a tagállamok "túlnyomórészt" támogatják az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy a testület koronavírus elleni, "hatékonynak tűnő" oltóanyagokat vásárolhasson előzetesen gyógyszeripari vállalatoktól, amelyet, az unió vészhelyzeti, 2,4 milliárd eurós költségvetéséből finanszíroznának.
A bizottság a nyílt közbeszerzési pályázatokon kiválasztott gyártóknak a költségek jelentős részét előre kifizetné, azzal a megkötéssel, hogy a termelő biztosítja a megfelelő mennyiséget, amint az oltóanyag rendelkezésre áll.
Forras: M7
Megtört a jég : Az ország 90 százaléka az utolsó karanténfeloldási fázisban kezdheti a hetet. Madrid, Barcelona, Lleida, és 4 castilla-la manchai tartomány a 2-es fázisban várakozik tovább a konnyitesekre, Galícia pedig 1 héttel korabban szabadulhat a szükségállapot feloldására.megkapta az engedélyt a szükségállapot 1 héttel korábbi feloldására. A spanyol bíróság lezárta a nőnapi tüntetések és a járvány elterjedése közötti összefüggések vizsgálatát, itt sem lesz felelős.
Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera 10.900 német turistát fogad a jövő héttől az arra kijelölt hotelekbe, meg július elseje elott. Andalúzia is szivesen csatlakozna ehhez a programhoz és már július 1-je előtt megnyitná reptereit a külföldiek előtt, ahogy azt a szigetek tettek. Azert választottak a "kisérleti turisztikai terv " keretében a németeket, mert jok a nemet egeszsegugyi adatok, es ok érkeznek mindig a legnagyobb számban a szigetekre. Cserében 5 éjszakát kell el tölteniük a kijelölt hotelekben es kérdőíves kérdésekre kell válaszolniuk.
A gocpontok: Madrid, Barcelona és Lleida viszont nem kérte átengedését a 3-as karanténfeloldási szakaszba.
Galícia már jövő héten szeretne kilépni ezzel feloldani a szükségállapotot is. Ahogy várható volt, tegnap jovahagyta a kongresszus az alapjövedelmet, amit hamarosan folyósítanak is.
Indul szeptembertől az iskolai oktatás az intézményekben, szerdan Ismertette az Oktatási Minisztérium a jövő évi tanév menetrendjét, a gocpontok pedig maradnak a kettes fokozatban.
Madrid, Barcelona és Lleida meg nem kéri átengedését a 3-as karanténfeloldási szakaszba, meg varjal ezzel a jobb hetet, Valencia, Castilla és León, Ceuta, Toledo, Albacete és Ciudad Real viszont ismet beadta kérvényét a kormánynak, s kérik június 15-ei átengedésüket a következő fázisba. Galícia keri a kormány engedélyével, hogy 1 hét után kilépve a szükségállapotból megkezdene az uj normál kerékvágást. Észak-Spanyolország többi tartomanya es Murcia, Andalúzia, Melilla és a szigetek is tovabb varjak a riasztási állapot hivatalos, június 21-ei véget.
A barcelonai Mataróban, gyermekek fertozodtek meg koronavirussal: összesen 10 családbol kettőt az óvodában és nyolcat az általános iskolában jelentettek, tesztelésre várva varjak az eredményeket, Madrid a ket központ zárva tart. Ők jelenleg arra várnak, hogy teszteljék őket a vírusra.
Minden gyerek visszamehet az iskolába szeptembertől - ez áll az Oktatási Minisztérium következő tanévről szóló tervezetében beszámol arról, hogy szeptemberben feltételekkel bar, de elkezdődik a tanítás az iskolákban.A kormány azt tervezi, hogy az osztályok letszama 20 tanuló ban maximalt, 1,5-2 méter ultetesi távolsággal. Kivétel a 10 év alatti gyerekek, rajuk nem fog vonatkozni a szabály es nekik a maszkot sem kell viselniuk. Akik nem férnek be a 20 főbe, de nekik a könyvtárban, étkezőben, vagy mas közös használatú helyiségekben fognak órát tartani. Az oktatási miniszter, Isabel Celáa kéri az autonóm közösségek oktatási központjait, hogy “optimalizálják az iskolai tereket” a következő tanévre. A tervezetben emellett az áll, hogy a foglalkozásokat lehetőség szerint a szabadban kell megtartani, es nagyon kell ügyelniük az általános higiéniai előírások betartására: a kézmosásra, a fertőtlenítésre, és az eldobható zsebkendőbe történő orrfújásra is.
Indul az alapjövedelem fizetés
A kormany döntött: június 26-án kifizetik az első 250 ezer embernek a létfenntartáshoz szükséges osszeget, melyet havonta kapnak, mintha fizetés lenne.A törvény egyhangú elfogadásával összesen 850 ezer háztartáson segít a kormány ezzel a fix alapjövedelemmel.
Szorul a hurok a kormany nyakán nőnapi tüntetés ügyben
Bírósági meghallgatáson vett részt a kormány madridi kepviseleteben José Manuel Franco, akit a nőnapi tüntetések ügyében hallgattak ki. Francot a vad szerint a március 5-e és 14-e között tömeges megmozdulások,engedélyezesevel kapcsolatban hallgattak ki.A vad szerint a március 8-ai nőnapi demonstráció engedélyezésével összefüggés lehet a koronavírus-járvány elterjedésével.
A férfi a bíróság előtt őt váró újságíróknal azzal védekezett hogy “semmilyen tényező” nem indokolta hogy megtiltsa a gyülekezést. Kiemelte : “abban az időszakban az egészségügyi szakértők azt mondták, meg lehet tartani az eseményeket” ennek értelmében döntött. Hozzátette: az sem bizonyítható, hogy a fertőzöttek számának március 9-ei megnott emelkedése a nőnapi tüntetésekben látható, es ezzel kapcsolatba hozható.
A karantén-intézkedések több mint 3 millió ember életét mentették meg Európában
A koronavírus-válság miatt bevezetett szigorú karantén-intézkedések több mint 3 millió ember életét mentették meg Európában – állítja egy friss tanulmány. A londoni Imperial College munkatársai szerint "a halálos áldozatok száma nagyon magas lett volna" a karantén és a lezárások nélkül.
A jelentés készítői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy az embereknek csak kis hányada fertőzött meg, és szerintük még továbbra is csak "a járvány kezdetén" vagyunk. Egy másik tanulmány is hasonló eredményre jutott, e szerint a globális lezárások "több életet mentettek meg rövidebb idő alatt, mint bármi más korábban".
A betegség modellezésével becsülték meg a lehetséges áldozatok számát
Az Imperial College tanulmánya felbecsülte a korlátozó intézkedések hatását 11 európai országban:Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban - május elejéig vizsgálva az eseményeket.
Addigra mintegy 130 ezer ember halt meg a koronavírus okozta betegség következtében ezekben az országokban.
A kutatók a betegség modellezésével megjósolták, hány halálos eset lett volna, ha a korlátozásokat nem vezetik be. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez a csoport javasolta a szigorú egészségügyi intézkedések bevezetését is az Egyesült Királyságban.
Emilio Morenatti/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Becsléseik szerint 3,2 millió ember halt volna meg május 4-ig, ha a kormányok nem rendelték volna el a cégek bezárását és azt, hogy az emberek maradjanak otthon.
Ez azt jelenti, hogy a lezárás mintegy 3,1 millió ember életét mentette, köztük 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban és 630 ezret Olaszországban – állítja a Nature című tudományos magazinban publikált jelentés.
A jelentést készítő csoport egyik szakértője szerint a karantén-intézkedések egy még sokkal nagyobb tragédiát előztek meg egész Európában.
Szerzői jogok Cecilia Fabiano/LaPresse
Már az Európai Bizottság is szorgalmazza, hogy a tagállamok nyissák meg belső határaikat
Az Európai Bizottság csütörtökön felkérte az európai uniós tagállamok kormányait, hogy június 15-étől, vagyis jövő hétfőtől kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat a schengeni övezeten belül.
A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését. Ylva Johansson uniós belügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyes harmadik államokban továbbra sem stabil az egészségügyi helyzet, így ebben a szakaszban nem javasolják az utazási korlátozások teljes megszüntetését.
Nyomatékosította, hogy a feloldásnak mindenképp fokozatosan kell történnie, s a folyamatnak közösségi szinten összehangoltnak kell lennie.
Elmondása szerint a bizottság a tagállamokkal együttműködve objektív feltételeken alapuló listát készít olyan országokról, ahonnan engedélyezi a beutazásokat. A feltételek a járványügyi helyzetet, a távolságtartási szabályok betarthatóságát veszik figyelembe. Hangsúlyozta: a határnyitásnak kölcsönös alapon kell működnie.
"A nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia valószínűsíthetően ezen a listán lesz, mert ezekben az államokban a járványügyi helyzet hasonló, mint az EU-ban, sőt akár jobbnak is mondható" - mondta Johansson.
Az utazási korlátozásokat újra be lehet vezetni egy adott országra, ha valamiért nem felelnek meg ennek a feltételrendszernek.
Ezenkívül a tagállamok továbbra is megtagadhatják a belépést az EU-n kívülről érkező utasok számára, akik veszélyt jelentenek a közegészségügyre, még akkor is, ha olyan országból érkeznek, amelyre vonatkozóan egyszer már megszüntették a korlátozásokat. Johansson múlt héten arról számolt be, hogy nem minden tagállam állapodott még meg a külső határok újbóli megnyitásának feltételeiről. Elsősorban a turizmustól nagyban függő országok, például Görögország, sürgetik a határok gyors újranyitását. Athén már bejelentette, hogy június 15-étől fogadná az Ausztráliából, Kínából és Dél-Koreából érkezőket is.
Forras: M7
Mai adatok SPANYOLORSZAG
289360 osszes fertozottet regisztraltak ma SPANYOLORSZAGban. 27136 áldozatot követelt a virus.
VILAG
