Forras: Euronews
Valóságos sztár lett Spanyolországban az egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója. Fernando Simón zaragozai epidemológus a járvány elleni küzdelem arcává vált.
Népszerűségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy képmása már pólókon és táskákon is feltűnt. Az emberek megszerették azt a természetes, empatikus, a politikától távol álló stílust, amellyel a koronavírus-fertőzés fejleményeit magyarázta az utóbbi hónapokban.
Amikor sikeréről kérdezték, kissé zavartan válaszolt, és kért is egy rá jellemző dolgot.
"Tudom, hogy szerepelek pólókon és strandtáskákon. Örülök, hogy emberek, akiknek szükségük van üzletük föllendítésére, a képemet használják. Amit még jobban szeretnék, az az, hogy az ebből származó nyereségüknek egy kis százalékát civil szervezeteknek adományozzák. Ha ez megfelelne nekik” - mondta Fernando Simón.
A közösségi médiát is elárasztották a vele kapcsolatos mémek, illetve azok a vicces pillanatok, amelyek a nevéhez fűződnek. Az egyik ilyen az volt, amikor köhögési rohamot kapott egy sajtótájékoztatón, majd elmesélte, hogy ezt az okozta, hogy pár perccel korábban mandulát evett.
Az is emlékezetes, amikor meglepetést mutatott, amikor a javuló spanyol statisztikákról kérdezték.
A Trónok harca szereplőjeként is megidézték a Twitteren.
Kellemetlen pillanat volt ugyanakkor Fernando Simón számára, amikor márciusban konzervatív politikusok és újságírók azzal vádolták, hogy visszatartott információkat a járványról annak érdekében, hogy meg lehessen tartani a feministák demonstrációját Madridban, a nemzetközi nőnapon.
Néhány héttel később maga is átesett a koronavírus-fertőzésen. Amikor a sajtótájékoztatón élőben kapcsolták, sokan megkönnyebbülten hallották tőle, hogy már jól érzi magát.
Miután 3 hónapon át a spanyol háztartások mindennapos szereplője volt, a nemzetközi sajtó is felfigyelt rá. A New York Times is dicsérte munkáját, „megnyerő tudományos hősként” titulálva Simónt.
Szerzői jogok TVE
Újranyílnak a schengeni belső határok
Vasárnapról hétfőre virradó éjjel újranyílnak a schengeni belső határok, amelyeket március közepén zártak le a koronavírus-járvány miatt.
Hétfőtől például Németország. Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg vagy Svájc is korlátozás nélkül fogadja az európai unióból érkező látogatókat, más országok némileg szigorúbb szisztémát követnek.
Spanyolországba, Portugáliába, Dániába vagy Görögországba negatív koronavírusteszttel 7, pozitívval 14 nap karantén után lehet belépni a járvány által leginkább sújtott régiókból.
Az összehangolt határnyitásra az Európai Bizottság csütörtökön kérte fel az uniós tagállamok kormányait, Ylva Johansson uniós belügyi biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utazási korlátozások feloldásának fokozatosan kell történnie.
A határnyitásokra 35 évvel azután kerül sor, hogy a luxemburgi Schengenben az Európai Gazdasági Közösség tíz tagországából öt aláírta azt az egyezményt, mely szerint megszüntetik a határellenőrzést közös határaikon.
Az egyezményhez később további európai országok is csatlakoztak. Magyarország 2007 óta része a schengeni övezetnek, melynek jelenlegi határai 24 országot érintenek
FORRAS: Euronews
Dubaj, a nemzetközi segélyszállítmányok olvasztótégelye
Dubaj Nemzetközi Humanitárius Városa, az IHC humanitárius szervezetek és az őket ellátó és támogató vállalatok székhelye. Olyan szervezetek, mint az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, a Nemzetközi Vöröskereszt, az Élelmiszer Világprogram és az UNICEF. 2003-ban hozták létre, igen egyszerű céllal.
„A nemzetközi humanitárius várost Őfelsége, Mohamed Bin Rasid sejk alapította, aki abszolút a jövőbe látott, nem ragadt le a jelennél. Egy olyan városról beszélünk, amely a belvárosi raktárépületből terjesztette ki műveleteit. Ami a terjeszkedés mértékét illeti, négyszereződésről beszélünk. Tehát több mint 130 000 négyzetméternyi irodahelységről, raktárról és udvarról van szó. Az infrastruktúra legfontosabb feladata, hogy bármilyen, nemzetközi szinten előálló vészhelyzetre tudjanak reagálni” - mondta Khalid Alawadhi vezérigazgató-helyettes.
A Nemzetközi Humanitárius Város (International Humanitarian City - IHC) a világ legnagyobb segélyközpontja, ami nem csak egy globális válság, például a mostani világjárvány idején segít. A pandémia alatt 500 tonnányi segélyt sikerült küldeniük a világ minden tájára. Mindez több mint félmillió egészségügyi dolgozónak jelentett segítséget, műszerek, maszkok, fertőtlenítők formájában. De az év minden napján dolgoznak: háború sújtotta országokat, természeti katasztrófák helyszíneit látják el élelemmel és orvosi segítséggel.
„Jelenleg egyrészt ugye ott áll a nemzetközi hírek élén a Covid-19-járvány, közben pedig Szomália az árvíz miatt szorul sürgős segítségre. Körülbelül 200 ezer emberről van szó. Az ENSZ Menekültügyi szervezete próbál nekik segíteni az életük újrakezdésében, hogy újra tető legyen a fejük fölött. A mostani járat például 30 tonnányi segélykészletet visz a térségbe, ami 6000 embernek jelent komoly segítséget. 1200 családról beszélünk. Csakhogy ennél sokkal többen vannak bajban. A légi út mellett hajóval is próbálunk segélyt odajuttatni, bár az lassabb módja a szállításnak: 30-40 napba is beletelhet. Az embereknek most, ebben a pillanatban sincs semmi a fejük fölött. A szabad ég alatt éjszakáznak, a házaikat elmosta az ár. Mindenüket elmosta az ár. Tehát azonnali segítség kell nekik, mert ezek az emberek iszonyatos bajba kerültek” - mondta Yako Mohammed, az UNHCR dubaji illetékese.
A legégetőbb kérdés persze itt is a koronavírus-járvány. A WHO segélyszállítmányainak 85 százalékát az itteni humanitárius város segített elosztani. A földrajzi elhelyezkedés és a logisztika kulcsfontosságú.
„Dubaj földrajzi elhelyezkedése olyan, hogy innen a világ lakosságának kétharmadának kevesebb mint 8 órán belül lehet segíteni, segélyt eljuttatni. Márpedig létfontosságú, hogy a vészhelyzetekre való reagálás ideje a legrövidebb legyen” - így Khalid Alawadhi.
Az elmúlt hetekben Dubaj kormányzója, Mohamed bin Rasid Al Maktum sejk személyes adományokat küldött a járvány miatt leginkább rászorulóknak: 60 tonnányi segélyt, mely 450 000 védőeszközt, maszkokat, védőruhákat tartalmazott, és ami az Egyesült Királyság kórházaiba került. Spanyolország Extremadura régiójába pedig 70 tonna alapvető élelmiszert küldött, ami több mint 2500 család számára volt segítség, több mint 20 tonna védőeszközt és sürgősségi orvosi eszközt pedig Bosznia és Hercegovinába – lélegeztetőgépeket, teszteket.
Májusban a Nemzetközi Humanitárius Város bejelentette, hogy bővíti létesítményeit, hogy még nagyobb legyen a küldhető segélykapacitás - mindez azonban csak a nemzetközi és helyi támogatással valósulhat meg.
„Ez a mentalitásunk, a neveltetésünk része itt, az Egyesült Arab Emírségekben. Nem az Egyesült Arab Emírségek állampolgárairól beszélek, hanem mindenkiről, aki itt él. Itt mindenki számára fontos, hogy segítsen. Igen, szerencsések vagyunk, hogy itt élhetünk, jó színvonalon. De az adni akarás még a mindennapi kényelmünknél is fontosabb. Ez az oka annak, hogy Dubaj vezetése, és az Egyesült Arab Emírségek kormánya gondolkodás nélkül rábólint minden támogatásra. 2019-ben ez több mint húsz repülőjáratot jelentett, amelyeket Dubaj uralkodója adományozott” - mondja Khalid Alawadhi.
Az orvosi, logisztikai és ellátási csomópont mostanra eredeti méretének négyszerese, és még messze a vége: a cél, hogy egymilliárd emberen legyenek képesek segíteni az egészségügyi válságban.
Forras:Euronews
ENSZ: a járvány tovább nyomaszt, mint ameddig tart
Az ENSZ főtitkára szerint a koronavírus-járvány pszichológiai hatása jóval tovább tart, mint maga a járvány.
António Guterres videoüzenetben arra kérte a kormányokat, a civil társadalmat és az egészségügyi hatóságokat, hogy "foglalkozzanak a válság mentális egészségre gyakorolt hatásával is. Mert világjárvány következtében súlyosbodnak a pszichológiai problémák."
- A válságból eredő, további mentális megterhelések veszélyének az egészségügyi dolgozók, az idősebbek, a fiatalok, a már eleve mentális problémákkal küzdők és a konfliktusokban rekedtek vannak leginkább kitéve. Segítenünk kell nekik, mellettük kell állnunk – emelte ki.
Az ENSZ-összegzés a világ minden tájáról begyűjtött tanulmányokra támaszkodik, amik a mentális jóllétet szondázták. A járvány élvonalában küzdő egészségügyi dolgozókra vonatkozó adatok egészen aggasztóak.
"A kanadai felmérés azt mutatta, az egészségügyiek 47 százaléka nyilatkozott a pszichológiai támogatás szükségességéről, tehát csaknem a fele - mondta el a WHO mentálhigiénés részlegének igazgatója. "Kínából a következő adataink vannak; depresszióról 50, szorongásról 45, alvászavarról 34 százalékuk számolt be."
Az ENSZ arra figyelmeztet; a koronavírus fertőz tovább a világban, a járványnak még nincs vége, így a mentális problémák súlyossága és gyakorisága is nőni fog hosszútávon. Az új válság új megközelítést, és új válaszokat követel meg a kormányoktól az eddig alul pozicionált lelki egészség, egyensúly területén is.
Forras: Virus Outbreak-No Global Leadership - Szerzői jogok Salvatore Di Nolfi/AP
SPANYOLORSZAG
VILAG
Csaknem 8 millióan fertőződtek meg már koronavírussal
Világszerte 7 900 924 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 433 066, a gyógyultaké pedig 3 769 712 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem hétfő reggeli összesítése szerint.
Egy nappal korábban a fertőzöttek száma még 7 786 042 volt, a halálos áldozatoké 425 869, a gyógyultaké pedig 3 708 328.
Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek.
A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.
A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség eddig az Egyesült Államokat sújtja a leginkább, ahol 2 094 058 a fertőzöttek száma, 115 732-an haltak meg, 561 816-an meggyógyultak.
Brazíliában 867 624 fertőzöttről, 43 332 halálos áldozatról és 469 141gyógyultról tudni.
Oroszországban 523 267-rea nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 6938-ra, a gyógyultaké 279 536-ra.
Indiában 320 922 fertőzöttet, 9195 halálos áldozatot és 162 379 gyógyultat jegyeztek fel.
Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 297 342, 41 783-an haltak meg a betegségben, 1283-an gyógyultak ki belőle.
Spanyolországban 243 928 fertőzöttet, 27 136 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak.
Olaszországban a fertőzöttek száma 236 989, a halálos áldozatoké 34 345, és 176 370-en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
Peruban 229 736 fertőzöttet, 6688 halálos áldozatot és 115 579 gyógyultat regisztráltak.
Franciaországban 194 746 fertőzöttről, 29 410 halálos áldozatról és 72 982 gyógyultról tudni.
Németországban 187 518 a fertőzöttek száma, 8801 a halottaké, 172 089-en meggyógyultak.
Iránban 187 427 fertőzöttről, 8837 halálesetről és 148 674 gyógyultról tudni.
Törökországban 178 239 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 4802, a gyógyultaké 151 417.
Chilében 174 293 fertőzöttet regisztráltak, a halálesetek száma 3323, a gyógyultaké 143 704.
Mexikóban 146 837 fertőzöttet diagnosztizáltak, 17 141-en haltak bele a vírus okozta Covid-19 betegség szövődményeibe, a gyógyultak száma 107 298.
Pakisztánban 144 478 a regisztrált fertőzöttek száma, 2729 a halottaké és 84 720 a meggyógyultaké.
Szaúd-Arábiából 127 541 fertőzöttet, 972 halálesetet és 84 720 gyógyultat jelentettek az egészségügyi hatóságok.
Kanadában 100 404 fertőzöttet, 8218 halálos áldozatot és 60 668 gyógyultat tartottak számon.
Bangladesben 87 520 fertőzöttet, 1171 halottat és 18 730 gyógyultat tartottak számon.
Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 84 335 fertőzéses esetet tartottak nyilván hétfő reggel, 4638 halálos áldozatot és 79 483 felépültet regisztráltak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.
Forras: M7
