SZEMELYES VÉLEMÉNY: a hatalom megteremtése es a megőrzése - ez a legfőbb inditeka es célja minden politikának, nem a járványok, nem a vírusok a métely alja es csúcsa ez. EMBER, GONDOLKODJ!

/ nincsenek hullámok, nincs második sem! /

A spanyolnátha tanulságai: a második hullám volt a legpusztítóbb

Ideiglenesen felállított kórházban kezelik a spanyolnáthás betegeket   

A spanyolnáthajárvány 1918-ban tört ki, és világszerte körülbelül 50 millió halálos áldozata volt. Az eszközök a fertőzés terjedése ellen szinte ugyanazok voltak, mint ma, csak akkor nem reménykedhettek oltásban, és teszt sem segített a fertőzés megfékezésében. Fontos tanulság, hogy a második hullám több halálos áldozatot szedett, mint az első. Ahogy az is, hogy azok az intézkedéseket, melyeket a járvány előtt eltúlzottnak minősítettek, a betegség terjedésével egyre többen épp ellenkezőleg, nem elegendőnek éreztek.A spanyolnátha járvány nevével ellentétben az Egyesült Államokban kezdődött 1918 január-februárban, ahol egyre több ember vált egy új betegség áldozatává, melynek tünetei fejfájás, légzési nehézségek, köhögés és magas láz voltak.

Pár hónappal később Belgiumban, Franciaországban és Németországban is jelentkeztek a fenti tünetek betegeknél, májusban egy spanyolországi vallásos ünnepséggel pedig robbanásszerű terjedésbe kezdett a titokzatos kór.

A történelem egyik legpusztítóbb járványa fontos viszonyítási pont a történészeknek, akik a múltbéli járványokból próbálnak tanulságokat levonni, melyek segíthetnek a jelenkoriak, mint a mostani koronavírus, elleni küzdelemben. 

Betegeket ápolnak egy madridi ideiglenes kórházban 2020-ban AP Photo

A történelem ismétli önmagát

Olyan, mintha egy időgépbe kerültünk volna, minden, amit a múltban vizsgáltunk, napról napra valósággá válik - mondta az Euronewsnak Laura and María Lara Martínez.

A történész testvérpár az 1918-as spanyolnáthajárványt tanulmányozta az elmúlt két évben, és számukra a párhuzam az akkori helyzet, és a mostani pandémia közt az elejétől fogva világos volt.

1918-ban az emberek azt mondták, hogy csak egy "kisebb megfázásról van szó", és ahogy 2020-ban több országban, úgy egy évszázada is gyorsan túlterhelté váltak az egészségügyi ellátórendszerek a súlyosan érintett országokban, emelte ki a két történész.

Az egy évszázaddal ezelőtt bevetett korlátozások nagyon hasonlóak a most bevezetettekhez: bezárták az iskolákat és a színházakat, és lezárták a határokat. A közterületeket fertőtlenítették, és az USA-ban akár százdolláros bírságot kiszabhattak arra, aki nem viselt maszkot.

A fő terjesztők a járványt nem komolyan vevők voltak

1918-ban (is) hamar rájöttek arra, hogy a tömegben gyorsan terjed a vírus.

"Kijárási korlátozásokat vezettek be, és olyan megelőző intézkedéseket alkalmaztak, melyek a történelem során már beváltak - mondta az Euronewsnak egy másik történész, Jamue Claret Miranda. Ezek közé tartoztak a higiéniai intézkedések és minden fertőzésgyanús ember karanténba helyezése.

Az embereknek meg kellett küzdenie a babonákkal is, és azzal, hogy sokan nem ismerték fel a helyzet súlyosságát - emelte ki a történész.

Zamorában például a püspök misét hirdetett, Madridban a hatóságok nem voltak hajlandóak lemondani a San Isidro ünnepét.

Pedig lehet, hogy nem ártott volna. Spanyolországban ugyanis a járvány első hulláma a spanyol főváros védőszentjének ünnepe után egy héttel kezdődött, május 22-e körül, az újságokban arról írtak, hogy megfáztak az emberek.

Emiatt az eset miatt keresztelték a betegséget spanyolnáthának, annak ellenére, hogy a nulladik beteg amerikai lehetett, egy kansasi katonai bázison azonosították. 

Ne köpködj! A köpködés terjeszti a spanyolnáthát - felirat egy philadelphiai hajógyárbanUncredited/U.S. Naval History and Heritage Command

Laura és María Lara Martínez szerint az 1918-as járvány még korábban kezdődhetett, Kínából vagy Franciaországból indulhatott 1917-ben.

De az tény, hogy Spanyolország semleges volt az első világháborúban, azt eredményezte, hogy ebben az országban az újságírók sokkal alaposabban be tudtak számolni a járványról. Más, háború sújtotta országokban a hatalom ellenőrizte, hogy milyen információkat tesznek közzé, és minden rossz hírt töröltettek. Ezért nehéz utólag a történészeknek felkutatni a járvány terjedését.

Több, egymást követő hullám

Akkoriban nem volt sem teszt, sem oltás, amiben reménykedhettek, a járvány elleni küzdelem akkor más kihívásokkal szembesült, mint ma. Sokan abban bíztak, hogy a magas nyári hőmérsékletek lelassítják a vírus terjedését.

A spanyolnáthajárvány második hulláma nyár után csapott le, és sokkal több halálos áldozattal járt, mint az első. Szeptemberben a betakarítási munkálatokkal és ünnepségekkel egy időben enyhítettek a korlátozó intézkedéseken, emelte ki a történész testvérpár.

A következő télen is kitört a járvány, erősítette meg Jaume Claret Miranda is, hozzátéve, hogy volt olyan ország, ahol harmadik hullám is volt a 20-as évek elején.

"A járvány országonként máskor végződött, ez függőt attól, hogy mennyire voltak képzettek a szakemberek, mennyi információval rendelkeztek, és hogy mi állt a politikai osztályok érdekében, hangsúlyozta Claret.

A történészek kiemelték, hogy korlátozottak a száz évvel ezelőtti járványról az információk a nyugaton országon kívül, nem tudni, hogy a világ más területén, hogyan történt, és miként lett vége, tette hozzá a történész.

A szakemberek abban egyetértenek, hogy 1920-ban lett vége a járványnak, mikor kialakul a kollektív-, úgynevezett nyájimmunitás a spanyolnáthával szemben, noha a vírus soha nem tűnt el teljesen.

Ugyanennek a vírusnak a nyomait megtalálták több más influenzavírusban - mondta Dr Benito Almirante, a barcelonai Vall d'Hebron kórház fertőző betegségek osztályának a vezetője.

Például a 2009-es influenzában korábbi vírusok genetikai elemei voltak, ezért az idősebbek védettebbek voltak ellene, mint a fiatalok, tette hozzá az orvos.

Ez volt a spanyolnátha esetében is, a harminc évvel felettiek túlélési esélyei magasabbak voltak, mutatott rá Laura Lara Martínez. Úgy gondolják, hogy ez azért lehetett, mert ez a generáció már élt az úgynevezett orosznátha idején, ami 1889-ben és 1890-ben pusztított.

Mikor van vége egy járványnak?

Egy pandémia akkor fejeződik be, ha már nem terjed kontrollálatlanul a fertőzés, és nagyon kevés az esetszám - fogalmazott Almirante.

A spanyolnátha járvány idején az, hogy mennyire féltek az emberek a járvány miatt nagyban múlt azon, hogy mennyi információjuk volt egyáltalán róla, és hogy mennyire volt hatással a világháború a hazájukra, mondta Claret. Példaként Angliát hozta fel, ahol a tábori kórházak tovább működtek a háború után is, akkor már a járvány miatt.

Végül, ahogy gyakran történni szokott, ahogy a járvány hatása csillapodott, az emberek aggodalma is szertefoszlott, mesélte a történész.

Spanyolnáthás betegek a franciaországi Aix-les-Bains-ben egy amerikai katonai bázison 1920. január 20-ánAmerikai Nemzeti Archívum

Mi lehet ma a spanyolnáthajárvány tanulsága?

A járványt és az első világháborút a "viharos húszas évek" követték.

"Az emberek, akik túlélték (a háborút és a járványt) egyfajta eufóriába kerültek, gazdaságilag értve is - véli a Martinez testvérpár. Ez az emberi természethez tartozik, magyarázzák, a pestisjárvány alatti haláltánchoz hasonlítva: "együttélni a halállal, mert bármikor bekövetkezhet". 

Haláltánc - illusztráció a XV. századbólFrancia Nemzeti Könyvtár

A járvány utáni optimizmus ideje alatt jelentek, majd erősödtek meg a tekintélyuralmi rendszerek Európában.

"Az emberek gyorsan felejtenek. Ennek ellenére tudományos szinten és a szakemberek közt maradt fent öröksége a járványnak, ami megerősítette a korábbi tudást és hozzá is adott ahhoz, hogy miként kell egy pandémiás helyzetet kezelni" - mondta Claret.

A történész szerint a legfőbb lecke a múltból az, hogy bármilyen intézkedést minősítettek a járvány előtt eltúlzottnak, később nem elegendőnek fogják tartani.

Forras: Euronews

A történelem legpusztítóbb járványai és azok tanulsága

Rendkívül érdekes képen hasonlítja össze a Visual Capitalist oldal, milyen és mekkora járványokkal szembesült már az emberiség. A weboldal ábrája jól érzékelteti, hogy az egyes történelmi jelentőségű járványok időben és dimenzióban hol helyezkednek el egymáshoz képest.

A betegségek egyidősek az emberiséggel, de amint az emberek áttértek a földművelésre, a járványok terjedése drámaian felgyorsult. A kereskedelem megjelenése tovább rontott a helyzeten, hiszen általa még több ember érintkezett egymással, ráadásul az állatokról emberekre is átterjedő betegségekis könnyebben „átugrottak” a sokat utazókra. A korai időkben olyan betegségek terjedtek el, mint például a malária, a tüdőbaj, a lepra, az influenza vagy a himlő. Ráadásul az emberiség minél civilizáltabbá vált, minél nagyobb városokban lakott, minél egzotikusabb úticélokra jutott el, és minél különfélébb népekkel, állatokkal érintkezett, annál nagyobb lett a világjárványok esélye.

A "top 3" járvány a világtörténelemben

Az egyik legismertebb és a fent idézett cikkben közölt ábrák szerint a legnagyobb járvány a történelemben az úgynevezett Fekete Halál volt, amely 1347 és 1351 között tombolt. A patkányok bolhái által hordozott bubópestis kétszázmillió ember halálát okozta, az akkori európai lakosság mintegy 30-50 százalékát kiirtva.

A valaha tapasztalt második legnagyobb járvány az 1520-ben kezdődött himlő volt, amelyet a konkvisztádorok hurcoltak be az amerikai kontinensre. Szakértők úgy vélik, a kontinens őslakosainak 90-95 százalékát kiirtották azok a betegségek, amelyeket a gyarmatosítók hoztak magukkal, mert előbbiek immunrendszere teljesen felkészületlen volt az általuk nem ismert kórokozókra. A himlő 200 éven át szedte áldozatait Közép-és Dél-Amerikában, 56 millió embert ölt meg. Történészek szerint az inka civilizáció bukását is ez okozhatta.

A történelem harmadik legnagyobb járványa, a spanyolnátha az egyik legismertebb, hiszen a 20. században tombolt, és számos film, valamint regény is megörökítette a pusztítást, amit az emberek körében végzett. Az első világháború lezárásának környékén kezdődött, és megtizedelte a már egyébként is rosszul táplált, és a háború négy éve által megtépázott immunrendszerű Európa lakosságát. Szakértők szerint ezt a betegséget a H1N1 vírus okozta, és valószínűleg disznókról terjedt át az emberekre. 1918-19-ben tombolt, 40-50 millió ember halálát okozva.

Hírhedt járványok

Ismert még a történelemkönyvekből a Londonban, 1665-ben mintegy 100 ezer embert elpusztító „Londoni Nagy Pestis”.

A 20. század egyik legrosszabb emlékezetű járványa a HIV/AIDS, ami a mai napig tart, de mostanra gyógyszerekkel kezelhetővé vált a betegség. Akik meg is fertőzödnek HIV-vel, normális életet tudnak élni, míg a '80-as években halálos ítéletnek számított, ha valakiről kiderült, hogy elkapta a vírust. Az AIDS 1981-től kezdődően keltett riadalmat, és csimpánzokról terjedt át az emberekre. Először a meleg közösségekben ütötte fel a fejét, ahol szélsebesen kezdett terjedni a '80-as években, szexuális érintkezés által. Addig, amíg meg nem találták, hogyan kell kezelni az immunrendszert gyengítő vírust, becslések szerint 25-35 millióan haltak bele a betegségbe, illetve a legyengült immunrendszer okozta egyéb szövődményekbe.

Az AIDS-es betegeknek különösen nehéz dolguk volt, amíg az orvostudomány ki nem ismerte teljesen a HIV vírus működését, hiszen rengeteg előítélet keringett állapotukról, és sok doktor sem merte őket ellátni. Az őket körülvevő stigma lebontásában elévülhetetlen érdemei vannak a néhai Diana wales-i hercegnőnek, aki akkoriban, amikor még az terjedt az AIDS-es vagy HIV-vel fertőzött betegekről, hogy érintéssel is képesek átadni a kórságot, meglátogatott egy AIDS-es betegeket gondozó alapítványt, ahol többekkel is kezet fogott kesztyű nélkül. A kép bekerült az újságokba, és ezáltal csökkent a betegséget körülvevő félelem.

Forras: Euronews