Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera 10.900 német turistát fogad a jövő héttől az arra kijelölt hotelekbe, meg július elseje elott. Andalúzia is szivesen csatlakozna ehhez a programhoz és már július 1-je előtt megnyitná reptereit a külföldiek előtt, ahogy azt a szigetek tettek. Azert választottak a "kisérleti turisztikai terv " keretében a németeket, mert jok a nemet egeszsegugyi adatok, es ok érkeznek mindig a legnagyobb számban a szigetekre. Cserében 5 éjszakát kell el tölteniük a kijelölt hotelekben es kérdőíves kérdésekre kell válaszolniuk.
A gocpontok: Madrid, Barcelona és Lleida viszont nem kérte átengedését a 3-as karanténfeloldási szakaszba.
Galícia már jövő héten szeretne kilépni ezzel feloldani a szükségállapotot is. Ahogy várható volt, tegnap jovahagyta a kongresszus az alapjövedelmet, amit hamarosan folyósítanak is.
Indul szeptembertől az iskolai oktatás az intézményekben, szerdan Ismertette az Oktatási Minisztérium a jövő évi tanév menetrendjét, a gocpontok pedig maradnak a kettes fokozatban.
Madrid, Barcelona és Lleida meg nem kéri átengedését a 3-as karanténfeloldási szakaszba, meg varjal ezzel a jobb hetet, Valencia, Castilla és León, Ceuta, Toledo, Albacete és Ciudad Real viszont ismet beadta kérvényét a kormánynak, s kérik június 15-ei átengedésüket a következő fázisba. Galícia keri a kormány engedélyével, hogy 1 hét után kilépve a szükségállapotból megkezdene az uj normál kerékvágást. Észak-Spanyolország többi tartomanya es Murcia, Andalúzia, Melilla és a szigetek is tovabb varjak a riasztási állapot hivatalos, június 21-ei véget.
A barcelonai Mataróban, gyermekek fertozodtek meg koronavirussal: összesen 10 családbol kettőt az óvodában és nyolcat az általános iskolában jelentettek, tesztelésre várva varjak az eredményeket, Madrid a ket központ zárva tart. Ők jelenleg arra várnak, hogy teszteljék őket a vírusra.
Minden gyerek visszamehet az iskolába szeptembertől - ez áll az Oktatási Minisztérium következő tanévről szóló tervezetében beszámol arról, hogy szeptemberben feltételekkel bar, de elkezdődik a tanítás az iskolákban.A kormány azt tervezi, hogy az osztályok letszama 20 tanuló ban maximalt, 1,5-2 méter ultetesi távolsággal. Kivétel a 10 év alatti gyerekek, rajuk nem fog vonatkozni a szabály es nekik a maszkot sem kell viselniuk. Akik nem férnek be a 20 főbe, de nekik a könyvtárban, étkezőben, vagy mas közös használatú helyiségekben fognak órát tartani. Az oktatási miniszter, Isabel Celáa kéri az autonóm közösségek oktatási központjait, hogy “optimalizálják az iskolai tereket” a következő tanévre. A tervezetben emellett az áll, hogy a foglalkozásokat lehetőség szerint a szabadban kell megtartani, es nagyon kell ügyelniük az általános higiéniai előírások betartására: a kézmosásra, a fertőtlenítésre, és az eldobható zsebkendőbe történő orrfújásra is.
Indul az alapjövedelem fizetés
A kormany döntött: június 26-án kifizetik az első 250 ezer embernek a létfenntartáshoz szükséges osszeget, melyet havonta kapnak, mintha fizetés lenne.A törvény egyhangú elfogadásával összesen 850 ezer háztartáson segít a kormány ezzel a fix alapjövedelemmel.
Szorul a hurok a kormany nyakán nőnapi tüntetés ügyben
Bírósági meghallgatáson vett részt a kormány madridi kepviseleteben José Manuel Franco, akit a nőnapi tüntetések ügyében hallgattak ki. Francot a vad szerint a március 5-e és 14-e között tömeges megmozdulások,engedélyezesevel kapcsolatban hallgattak ki.A vad szerint a március 8-ai nőnapi demonstráció engedélyezésével összefüggés lehet a koronavírus-járvány elterjedésével.
A férfi a bíróság előtt őt váró újságíróknal azzal védekezett hogy “semmilyen tényező” nem indokolta hogy megtiltsa a gyülekezést. Kiemelte : “abban az időszakban az egészségügyi szakértők azt mondták, meg lehet tartani az eseményeket” ennek értelmében döntött. Hozzátette: az sem bizonyítható, hogy a fertőzöttek számának március 9-ei megnott emelkedése a nőnapi tüntetésekben látható, es ezzel kapcsolatba hozható.
A karantén-intézkedések több mint 3 millió ember életét mentették meg Európában
A koronavírus-válság miatt bevezetett szigorú karantén-intézkedések több mint 3 millió ember életét mentették meg Európában – állítja egy friss tanulmány. A londoni Imperial College munkatársai szerint "a halálos áldozatok száma nagyon magas lett volna" a karantén és a lezárások nélkül.
A jelentés készítői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy az embereknek csak kis hányada fertőzött meg, és szerintük még továbbra is csak "a járvány kezdetén" vagyunk. Egy másik tanulmány is hasonló eredményre jutott, e szerint a globális lezárások "több életet mentettek meg rövidebb idő alatt, mint bármi más korábban".
A betegség modellezésével becsülték meg a lehetséges áldozatok számát
Az Imperial College tanulmánya felbecsülte a korlátozó intézkedések hatását 11 európai országban:Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban - május elejéig vizsgálva az eseményeket.
Addigra mintegy 130 ezer ember halt meg a koronavírus okozta betegség következtében ezekben az országokban.
A kutatók a betegség modellezésével megjósolták, hány halálos eset lett volna, ha a korlátozásokat nem vezetik be. Érdemes megjegyezni, hogy ugyanez a csoport javasolta a szigorú egészségügyi intézkedések bevezetését is az Egyesült Királyságban.
Emilio Morenatti/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Becsléseik szerint 3,2 millió ember halt volna meg május 4-ig, ha a kormányok nem rendelték volna el a cégek bezárását és azt, hogy az emberek maradjanak otthon.
Ez azt jelenti, hogy a lezárás mintegy 3,1 millió ember életét mentette, köztük 470 ezret az Egyesült Királyságban, 690 ezret Franciaországban és 630 ezret Olaszországban – állítja a Nature című tudományos magazinban publikált jelentés.
A jelentést készítő csoport egyik szakértője szerint a karantén-intézkedések egy még sokkal nagyobb tragédiát előztek meg egész Európában.
Szerzői jogok Cecilia Fabiano/LaPresse
Már az Európai Bizottság is szorgalmazza, hogy a tagállamok nyissák meg belső határaikat
Az Európai Bizottság csütörtökön felkérte az európai uniós tagállamok kormányait, hogy június 15-étől, vagyis jövő hétfőtől kivétel nélkül oldják fel a koronavírus-járvány miatt bevezetett határzárakat a schengeni övezeten belül.
A brüsszeli testület július elsejétől javasolja az EU-n kívüli országokból érkezőkre vonatkozó utazási korlátozások részleges és fokozatos megszüntetését. Ylva Johansson uniós belügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte, hogy egyes harmadik államokban továbbra sem stabil az egészségügyi helyzet, így ebben a szakaszban nem javasolják az utazási korlátozások teljes megszüntetését.
Nyomatékosította, hogy a feloldásnak mindenképp fokozatosan kell történnie, s a folyamatnak közösségi szinten összehangoltnak kell lennie.
Elmondása szerint a bizottság a tagállamokkal együttműködve objektív feltételeken alapuló listát készít olyan országokról, ahonnan engedélyezi a beutazásokat. A feltételek a járványügyi helyzetet, a távolságtartási szabályok betarthatóságát veszik figyelembe. Hangsúlyozta: a határnyitásnak kölcsönös alapon kell működnie.
"A nyugat-balkáni országok, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia valószínűsíthetően ezen a listán lesz, mert ezekben az államokban a járványügyi helyzet hasonló, mint az EU-ban, sőt akár jobbnak is mondható" - mondta Johansson.
Az utazási korlátozásokat újra be lehet vezetni egy adott országra, ha valamiért nem felelnek meg ennek a feltételrendszernek.
Ezenkívül a tagállamok továbbra is megtagadhatják a belépést az EU-n kívülről érkező utasok számára, akik veszélyt jelentenek a közegészségügyre, még akkor is, ha olyan országból érkeznek, amelyre vonatkozóan egyszer már megszüntették a korlátozásokat. Johansson múlt héten arról számolt be, hogy nem minden tagállam állapodott még meg a külső határok újbóli megnyitásának feltételeiről. Elsősorban a turizmustól nagyban függő országok, például Görögország, sürgetik a határok gyors újranyitását. Athén már bejelentette, hogy június 15-étől fogadná az Ausztráliából, Kínából és Dél-Koreából érkezőket is.
Forras: M7
Mai adatok SPANYOLORSZAG
289360 osszes fertozottet regisztraltak ma SPANYOLORSZAGban. 27136 áldozatot követelt a virus.
VILAG
