Megszokhattuk, hogy napról - napra változik a helyzet Hispaniaban. Pedro Sánchez miniszterelnök a vasárnapi, közösségi elnökökkel tarott videókonferencián hivatkozva a jo eredményekre, elmondta a sajtónak, hogy június 22-től, tehát a szükségállapot végétől nyilik az ország a nyaralók elott, kivéve Portugáliát, aki csak július elsejétől nyit.

Barcelona viszont, csak 80%- is an engedi be 4 strandjara a vendégeket, akiket video szenzorokkal kontrollálják: Nova Icária, a Bogatell, a Llevant és a Mar Bella strandjai fogadjak majd a turistákat.

Fotó: El Confidencial

Galícia elnöke  Alberto Núñez Feijóo attól félve, hogy visszatér a fertőzés, szabad intézkedési jogot kert a kormánytól, ha ez megtörténne: fel, hogy Madridbol es Barcelonabol előző link oket, mihelyst lehet. Spanyolország északnyugati közösségekent Galícia elsőként lép ki az újfajta normál kerékvágásba hétfőn.




Forras: El País

Madrid vezetoje viszont kijelentette, hogy nem korlátozza a szabad mozgást, de a szükségállapot után is megtart néhány szigorító intézkedést. Madrid akkor lép be a 3-as karanténfeloldási szakaszba, amikor megszűnik a szükségállapot, igy szabad döntési joggal bír arról, hogy milyen megszorításokat tart szuksegesnek, és melyeket old fel.




Fotó: Terasz bar

INDUL az alapjövedelmet kifizetése

Hétfőtől lehet igényelni, es junius 26-an utaljak is az első alapjövedelmet az első rászoruló 250 ezer embernek. A társadalombiztosításért felelős miniszter elmondta, hogy : a társadalombiztosítási hivatal weboldalán, es kesobb a TB-hivatalokban is megigényelhetik a minimál jövedelmet.


Forras: Seguridad Social

Folytatódnak a tüntetések MINDEN ágazatban országszerte.

Az autógyárak munkásai utan a  piacosok is tüntetett országszerte. Spanyolországban hagyományosak a tematikus  középkori kézműves és egyéb vasarok, melyeket azonnal toroltek márciusban a jarvany kirobbanása al egyidőben es tudni sem lehet, mikor tarthatják meg ezeket, kilátástalan helyzetbe taszítva az ebből elo többezer családot, akik eddig semmiféle támogatást nem kaptak az államtól.

Olyannyira nott az elkeseredettség, hogy országos sztrájk szervezésébe kezdtek a vásározok.


Koronavírus: az idén szállíthatnak vakcinát az uniós országokba

400 millió adag védőoltást állít elő a Covid-19 ellen az AstraZeneca. A nemzetközi gyógyszeripari vállalat erről szombaton írt alá megállapodást az Európai Vakcina Szövetség négy alapító államával, Németországgal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával.
A vakcinát az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztik. Roberto Speranza olasz egészségügyi miniszter közölte, hogy a vakcinák kiszállítása az év vége előtt megkezdődik. Az AstraZeneca önköltségi áron adja az oltóanyagot. A négy ország kifizeti a gyártás költségeit, és minden uniós államnak juttat a vakcinából.

Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot azt mondta: jók az első teszteredmények, de végleges választ csak szeptemberben adhatnak arra, hogy valóban hatékony-e az oltóanyag a koronavírussal szemben.
A gyógyszeripari cég folyamatosan bővíti gyártási

kapacitását, és nyitott más vállalatokkal is az együttműködésre annak érdekében, hogy - nyereség nélkül - még a pandémia ideje alatt kifejlessze a vakcinát az egész világ számára.
A vállalat a most aláírt megállapodáshoz hasonló szerződést kötött korábban - 700 millió adag vakcináról - az Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, a Járványkészültségi és Innovációs Koalícióval és a Vakcinák és Immunizálás Nemzetközi Szövetségével.
Az Európai Vakcina Szövetség célja, hogy felgyorsítsa a koronavírus elleni védőoltás elérhetőségét minden olyan európai ország számára, mely részt kíván venni a kezdeményezésben.
Vakcinateszt a Covid ellen   -   Szerzői jogok  MTI/EPA/Diego Azubelt

Ne a vakcinában bízzunk, inkább magunkban!

Legutóbb április elején, a koronavírus-járvány zenitjéhez közeledve készítettünk interjút Pásztor László doktorral. Júniusra túl leszünk a nehezén, mondta akkor, az élet lassacskán visszatérhet a megszokott kerékvágásba. Nos, igaza lett! Időszerű hát egy újabb számvetés.
Doktor úr, kötelező is, elcsépelt is, de ilyenkor illik megkérdezni, hogyan viselte a karantén időszakát.
Én is és úgy tűnik, talán az ország is komolyan vette a fenyegetést. Hatvanhat évesen, bár úgy érzem, jó testi és szellemi kondícióban vagyok, azért szigorúan betartottam az összes szabályt, amit be kellett. Kivártam, amíg túljutunk a nehezén.
Valóban túljutottunk? Egyre többen hangoztatják ugyanezt. Ön is említette nekünk legutóbb, hogy kora nyárra várja az enyhülést.
Az első tapasztalatok alapján február végén, március elején már sejteni lehetett, júniusra azért nagyjából rendbe jönnek a dolgok.
Hála istennek, a sejtésem igazolódni látszik, persze ehhez az is kellett, hogy Szlovákia példásan kezelje a járványt. Már látható, a gyökeresen eltérő utat választó országok csúnyán ráfizettek. Igaz, ezt három hónappal ezelőtt még nem lehetett tudni, a szlovák járványügy is eltúlzott forgatókönyvekkel számolt. Ez hiba volt. Nem kellett volna ezres nagyságrendű elhalálozásokkal ijesztgetni a polgárokat.
Ön szerint hiba volt a legrosszabb forgatókönyvet előhúzni?
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a velünk született ellenálló képességünket, immunitásunkat mennyire rombolja a stressz és a negatív közérzet.
Ez az általános félelemkeltés ugyan arra jó volt, hogy a lakosság komolyan vegye a járványhelyzetet, de hibának tartom, hogy erről annyit beszéltek. Elég lett volna azt mondani, hogy az egészségügyi ellátórendszer készen áll. Divat szidni a szlovák egészségügyet, de az utóbbi években sokat fejlődött. Jól kiépített intenzív osztályaink vannak, lecserélték a régi gépeket, kiváló orvosok és szakápolók állnak rendelkezésre. Teljesen feleslegesnek érzem, hogy mindenféle horrorisztikus forgatókönyvvel rukkoltak elő, több ezer intenzív ápolásra szoruló betegről és elhunytról. Nagyon komoly szervezési kérdéseket kellett megoldani, ez rendben is volt, de akkor is annak tartottam és most is kontraproduktívnak tartom, hogy boldog-boldogtalan idézgette azt az egyetlen dokumentumot. (Az Egészségpolitikai Intézet március közepén megjelent tanulmánya három forgatókönyvet vázolt fel, a legmegengedőbb is félmillió feletti fertőzésszámmal kalkulált. (A szerk. megj.)
Mit gondol arról az egyre terjedő vélekedésről, hogy a koronavírusnak rengeteg járulékos áldozata lesz az egészségügyi ellátás korlátozása miatt? Nem öntöttük ki a fürdővízzel a gyereket?
Ennyire durván nem fogalmaznék. Biztos voltak olyanok, akik kárát látták. Az, hogy valakinek hetekkel később műtik meg a sérvét vagy a térdszalagját, persze kellemetlen, de nem volt más út, ezt meg kell érteni. A kemoterápiás kezelések ugyanakkor nem maradtak el, azt azért emeljük ki. Ugyanakkor az egészségügyi ellátásnak minél hamarabb vissza kell térnie a korábbi állapotokhoz. A műtétek egyre torlódnak, ebből soha nem látott erőforráshiány adódhat. Mind anyagi, mind emberi szempontból. A biztosítóknak óriási szerepük van a megoldásban. Ha szükséges, jogszabállyal kell rávenni őket, hogy időben és kivétel nélkül kifizessék az elmaradt műtéteket, különben tényleg nagy baj lesz.
Beszéljünk akkor a pozitívumokról. A legoptimistább jóslatokat is felülmúlva sikerült túljutnunk a járvány nehezén. Minek köszönhető ez? Mi volt a kulcslépés ön szerint?
Meglepő lesz, amit mondok, de a politikusok viselkedését tartom az egyik legfontosabb tényezőnek. A szlovák közszereplők egész egyszerűen nem mutatkoztak maszk nélkül. A politikusok nem csak beszéltek arról, hogy hordani kell a maszkot, hordták is.
Amikor Branislav Gröhling egy alkalommal valahol maszk nélkül szerepelt, meg is bírságolták. Persze az sem véletlen, hogy számos országban hangoztatták, nem kell a maszk. Egész egyszerűen nem volt belőle elég, kellett az orvosoknak, az ápolóknak. Erre nem az a megoldás, hogy meggyőzzük az embereket, felesleges azt hordani. A helyes megoldás az, ami Szlovákiában történt. Megoldottuk házilag a kérdést, a lakosság nekiállt otthon arcmaszkokat készíteni. Ki zsírpapírból, ki régi ruhákból, de a dolog működött. Legalább ennyire fontosnak tartom, hogy a döntéshozók világosan elmondták, mit kell tenni ahhoz, hogy minimalizáljuk a fertőzés kockázatát.
A végletekig leegyszerűsítették a kérdést. Viselj arcmaszkot! Moss kezet! Maradj otthon! Három egyszerű utasítás, a sajtó segítségével mindenkihez eljutott, és a túlnyomó többség be is tartotta.
Minden, ami ezen kívül történt, tulajdonképpen másodlagos. Fontos, de másodlagos.
Azért a fenti három utasítás ereje lassan megkopni látszik. Nem tart tőle, hogy a rendelkezések enyhítése és a veszélyérzetünk csökkenése miatt újra rossz irányba fordulnak a dolgok? Akár a közeljövőben, akár később?
Maradjunk egyelőre a következő heteknél. Ahogy egyre melegszik az idő, egyre nagyobb teher lesz viselni az arcmaszkot. A szűrős félálarcok még egy fokkal jobbak, de az egyszerű maszkokat melegben igen nehéz elviselni. Néhány kivételt leszámítva különösebb értelme sincs már, hiszen a hőségben óhatatlanul át fognak nedvesedni. Akkor pedig megette a fene az egészet. Per pillanat minimális az esélye annak, hogy koronavírussal találkozzunk, de más vírusokkal, kórokozókkal összefutni talán nem is lenne akkora baj. Erősítené az immunitásunkat. Szükség lesz rá!
Miért? A vakcina nem oldja meg a járványkérdést?
Attól még messze vagyunk. Szkeptikus vagyok az oltóanyagokkal kapcsolatban. Eleve három-öt év az átfutási idő, de tegyük fel, hogy eltekintenek az ilyenkor szokásos menetrendtől.
Őszre, télre még akkor sem lesz gyakorlatban is alkalmazható vakcina. Mondom is, miért. Egy megfázást, ha pechünk van, akár hetente is elkaphatunk, annyiféle vírustörzs okozza, nem szerezhető védettség mindegyik ellen. Az eddigi adatok alapján úgy tűnik, az új koronavírusból is több törzs fertőzött. Különböző tünetek, más és más lappangási idő a világ különböző pontjain. Az észak-amerikai lakosságot megvédő vakcina nem biztos, hogy jó lesz Európában, a japánok által kifejlesztett oltás haszontalan lehet Törökországban, és így tovább. Hogy világos legyen, ha nem az a törzs okozza a járványt, amelyik ellen készült a vakcina, akkor a specifikus immunitásunk, a szerzett immunitásunk szempontjából az haszontalan lesz.
Ne a vakcinában bízzunk! Törődjünk inkább az ún. velünk született immunitásunkkal! Maradjunk testileg és szellemileg is frissek, egészségesek, táplálkozzunk egészségesen, szedjünk vitaminokat!
Nem mellesleg az előbb elmondottak miatt van az, hogy a sokat emlegetett svéd modell tulajdonképpen kudarcra van ítélve. Kollektív immunitás felé menni az új koronavírus esetében nem visz előre, túl keveset tudunk még ehhez. Úgy is mondhatnám, túl sok a kérdés.
Akkor engedjen meg egy újabbat: visszatér a vírus?
Ebben formában ezt a kérdést nem lehet egyértelműen megválaszolni.
Ha az a kérdés, fel kell-e készülnünk rá, a válaszom, igen.
Néhány héten belül elöntik a piacot az olcsó szájmaszkok, részecskeszűrős félálarcok, kézfertőtlenítők. Szerezzünk be párat, ne akkor kelljen venni, amikor ismét negyven euró lesz darabja. Ha tényleg újra kitör a járvány, már felkészülten várhatjuk, betartjuk az előbb emlegetett három alapszabályt, és akkor joggal bízhatunk benne, hogy nem lesz a mostanihoz mérhető járvány. Dán és német kutatók legújabb tanulmányai is ezt erősítik meg. Már tudjuk, mit kell tenni, felkészülünk rá, nem kell, hogy leálljon megint az ország. Felhúzzuk a kesztyűt, felvesszük a maszkot, és mehetünk dolgozni.
Tartjuk a távolságot. Az nem elég?
Értelmetlennek tartom ezeket a megszorításokat. Öt méter, két méter, másfél méter? A vírus nem kiskecske, hogy össze-vissza ugráljon, ráadásul az ember nem hord maga körül 15 köbméternyi légbuborékot.
A közös tereken keresztül kell mennie, ha tetszik, ha nem. A megoldás nem az, hogy nem megyünk közel a másikhoz. Társadalmilag sem így vagyunk berendezkedve. A három alapszabály, és a jó egészségi, illetve szellemi állapot. Ez a megoldás.
Hagyjuk is akkor a légbuborékokat. Tegyünk a beszélgetés végén egy globális kitekintést. Volt, ami csalódást okozott önnek a járvány kezelésével kapcsolatban?
Volt.
Nagyon nagy baklövésnek tartom, hogy a járvány kitörése után perceken belül eltűnt az Európai Unió.
Most látni például, mekkora hiba volt az egységes fellépés hiánya, gondoljunk csak a maszkviselésre. Nincsenek egységes irányelvek sem, az uniós csatlakozáshoz sem támasztanak egészségpolitikai feltételeket. Kitört a járvány, és mindenki ment a maga útján, szépen bezárkóztak. Ez óriási gazdasági károkat okozott. Nézzük csak  meg, mi lett az idegenforgalommal. Elkerülhető lett volna, ha van egy központi irányelv. Kijelöljük, hogy mind a 28 tagország ezt és ezt csinálja, nincs szükség ekkora izolációra, és a gazdaság sem sínyli meg ennyire a járványt.
Bízom benne, amennyiben a vírus visszatér, rendelkezésünkre állnak majd központi akciótervek, és abban is, hogy nem követjük el még egyszer ezt a hibát!

Forras: Magyar7


A sportolókat is rosszul érintette a koronavírus-járvány

Mint az élet minden területét, a több mint 430 milliárd eurót érő sportszektort is mélyen érintette a koronavírus-járvány. Nagy csapást jelentett az élsportolók többsége számára, hogy nem versenyezhettek, és hogy le kellett állítaniuk, vagy újratervezniük edzéseiket a korlátozások miatt. Ez a járvány sokukat a karrierjük, valamit professzionális jövőjük és céljaik újragondolására késztette.

Riporterünk, Rodrigo Barbosa több sportolóval beszélgetett arról, milyen módon küzdötték le a járvány okozta kihívásokat.

“Az elején elég nehéz volt mentálisan, hogy egy garázsban, egy futópadon kell edzenem minden nap" - meséli Davide Magnini olasz sítúrázó és terepfutó. "Egy olyan sportolónak, aki az év minden napján kint edz, teljesen mindegy, milyenek az időjárási körülmények, ez kemény volt.”
"Leginkább egy sérüléshez tudnám ezt hasonlítani, mert amikor lesérülünk, az elején mindig egy kicsit tagadjuk a dolgot" - mondja Jeanne Collonge, aki francia triatlonista. "Szomorúak és talán még dühösek is vagyunk. Később azonban el kell fogadnunk, és mindenekfelett mindent megtenni azért, hogy alkalmazkodjunk ehhez az új helyzethez.”
"Kétségtelenül akkor éreztem magam a legrosszabbul, amikor a bizonytalankodás volt az olimpiával kapcsolatban" - vallja be Fernando Pimenta portugál olimpikon kenus. "Amikor nem tudtuk, hogy végül megtartják-e, vagy hogy elhalasztják, és ha igen, mennyi időre. Ez volt az a pillanat, amikor úgy éreztem, hogy kihúzzák a lábam alól a szőnyeget.”
A portugál olimpikon kenus, Fernando Pimenta, a francia triatlonista, Jeanne Collonge – aki számos IronMan -versenyt is megnyert – és az olasz túrasíelő és terepfutó, Davide Magnini: három atléta ígéretes karrierrel, amelyeket átmenetileg leállított a koronavírus-járvány.
Egy pszichológus megvilágította újságírónknak a sportolók helyzetét:
„Ez valóban a bizonytalanság pillanata, ami kevés átláthatóságot enged" - magyarázza Makis Chamalidis sportpszichológus.)
Az edzés- és versenynaplók teljesen felborultak, és ehhez a kihíváshoz alkalmazkodni kellett. Vannak olyan sportolók, akiknek ez sikerült, és újraszervezték magukat, mások azonban elvesztették az irányt, és egy kicsit nehezebben maradtak fókuszáltak.

A járvány időszaka több aggodalmat jelentett pénzügyi szempontból, hiszen a sportszektor vállalatainak fele 50-90 százalékos veszteségeket könyvelt el.
„Amikor 20 vagy 30 ezer eurós költségvetése van egy sportágnak, ez nem hasonlítható például a profi futballisták fizetéséhez" - mondja a pszichológus. "De ha valaki elég elhivatott, amikor valaki mindenáron ki akar jutni az olimpiára, akkor mindig talál utat.”
“A legtöbb szerződés a szponzorokkal a célokon múlik" - mondja Fernando."Ha elérünk egy célt, akkor abból profitálhatunk. Ha nem versenyzünk, akkor nincsenek céljaink, így nincs is bevételünk. Ez elég bonyolult, egyedül ettől hatalmas visszaesést szenvedünk majd.”
“Kötelező volt a versenyeket törölni, hogy mindenkinek óvják az egészségét, de ennek minden bizonnyal negatív hatása volt a sportolók életére: nem voltak pénzdíjas versenyek, és imázs szempontból is nagy veszteséget jelentett” - mondja Davide.
“Volt egy pillanat, amikor láttam, hogy sok vállalat nem lesz képes a csapást kezelni, és kénytelenek lesznek leállni" - mondja Jeanne. "Lehet, hogy azok a márkák is köztük lesznek, amelyek engem támogatnak.”
“A családom már évek óta vezet egy boltot, amely sítúrázásra és terepfutásra specializálódott" - vallja be Davide. "A karanténnak, ami a sítúra-szezon csúcsának két hónapján át tartott, negatív hatása volt a pénzügyekre.”
“Amikor valaki olyan sportot űz, mint a triatlon, vagy bármit, ami kevésbé népszerű, jó ötlet több lábon állni" - vélekedik Jeanne. "Úgy hiszem, az is jót tesz mentálisan, ha tudjuk, hogy más sportot is képesek vagyunk csinálni.”
Jeanne fordítóként dolgozik, és tanul is, hogy sportolókkal foglalkozó mentális coach váljon belőle. De nem feltétlenül lesz szükség a karrierváltásra: az Európai Szponzorok Szövetségének felmérése szerint a márkák 72 százaléka szeretné továbbra is fenntartani szponzorációját a válság ellenére is.
„Szerintem munkát kell a valóság elfogadásába fektetni" - vélekedik a sportpszichológus. "Még akár gyászfeldolgozásról is beszélhetünk, elfogadva, hogy nem az történt, amit vártunk, és hogy valami mást kell csinálnunk. És ilyenkor fordulunk a sportoló intelligenciájához, a tapasztalathoz, hogy tudják: milyen területen kell célt elérni.”
“Megpróbálok az új kihívásokra koncentrálni, és személyes projekteket kitalálni, hogy lefoglaljam magam a nyáron, és felkészüljek a következő téli szezonra” - magyarázza Davide.
„Ki fogjuk használni ezt az extra időt, ezt a pluszévet, hogy megpróbáljuk magunkat fejleszteni” - bizakodik Fernando.
“Megnézem, milyen pontokon tudok fejlődni, és ezeket a célokat állítom magam elé" - mondja optimistán Jeanne. "A gyengeségeimen fogok dolgozni, hogy jobbá váljak, és készen álljak 2021-re, ha már ez a helyzet. Azon tűnődöm, vajon ez a válság valóban meg fog-e mindent változtatni? Vajon tanulni fogunk belőle? Még nem találom erre a választ.”
„Úgy vélem, ez a válság nem csak a sportolóknak, hanem az embereknek is jót fog tenni, hogy szembenézve a félelmeinkkel azt mondjuk: ma kell boldognak lennünk, mert a holnap bizonytalan” - véli Fernando.
„Az emberi kapcsolatok meg fognak változni, ahogyan az események és összejövetelek is, de ez nem fogja befolyásolni a sportolók szenvedélyét, hogy azt tegyék, amit a legjobban szeretünk: futni, és megtapasztalni a természetet 360 fokban” - mondja Davide.

SPANYOLORSZAG ADATOK

VILAG