Hatalmas lenyúlások - kamu vizsgálatok tizenkét éve – a maffiózó Tarsoly ólommal fenyegette az újságírót
Szeretem a kifejezést: „ismeretlen tettes” elleni nyomozás. Főleg abban az esetben, mikor a tettes nagyon is ismert - mint például a Quaestor ügyben. Ahol egyértelmű, hogy egy bő húszmilliárdos sikkasztást és csalást nem követhet el más, csak a tulajdonos.
Nevezetesen Tarsoly Csaba. Mindenre felhatalmazó aláírási és döntési joggal, maffiózó módszerekkel, politikai összefonódással minden kormánynál. Józan paraszti ésszel gondolkodva azt látjuk, hogy valamilyen állami-politikai mutyinak lennie kell az üggyel kapcsolatban, mert nagyon takargatják a szennyest, mentik a menthetőt.
2003-ban megtettem a feljelentést ellene és a Quaestor ellen - mert Ő volt a tulajdonos és az ETO tulajdonosa egyben.
Igencsak ismert - sőt, rettegett „ismeretlen tettes”-ként mondta nekem a telefonba: tudom-e, hogy ólommérgezésben is meg lehet halni?
Jelentem: tudom. Mint ahogy azt is megértem, hogy szét akart taposni, lehetetlenné akart tenni. Részben sikerel járt. Mindenhova utánam nyúlt-nyúlatott a csatlósaival, hogy megkeserítse az életem - életünket. Most mégis itt vagyok és írok. Kifejezetten Róla. Visszanyúlva 2003-ba, érezve: mégiscsak létezik igazság.
Olvasom a friss sajtóhírekben, hogy nem találják a 2011-es rendőrségi és ügyészségi vizsgálatnak még csak a nyomait sem. Pedig a Népszabadság szerint „Nem először nyomoznak hűtlen kezelés gyanújával a Quaestor győri ETO Park-beruházásának hitelezése miatt. 2011-ben az MFB kérésére a Kehi már egyszer feljelentést tett az ügyben.
Az a furcsa a dologban, hogy nem találják ezt a feljelentést. Bár elvileg az évekkel ezelőtt indult nyomozást nem szüntették meg, annak nyomai nincsenek meg a rendőrségen. Pedig még 2010-ben készült el az a szakértői jelentés, amely először kongatta meg a vészharangot a Magyar Fejlesztési Banknál. A bank hosszas politikai egyeztetés után döntött a Quaestor győri projektjének hitelezéséről.
Továbbá a lap információi szerint a stadionba befektető alvállalkozók már a kezdetektől fogva panaszkodtak, hogy nem kapják meg időben a pénzüket. Nem értették, hogy a bank miért nem utal. Persze, az MFB utalt, azonban a beruházást bonyolító Quaestor-cég olykor „máshová utalta tovább a pénzt” – írja a nol.hu. Úgy tűnik, a stadionra szánt pénzek egy része már akkoriban is a kötvényesek kifizetésére ment el, mert egyes források szerint már akkor fizetési gondjai voltak a Quaestornak.
Amikor az MFB új vezetése mindezzel szembesült, megtette a szükséges lépéseket. Az nem világos csupán, hogy miért a miniszterüknek jelentettek, miért nem fordultak közvetlenül a hatóságokhoz? A lap kiemeli: akkor két miniszter kezén is keresztülmentek a vizsgálati anyagok, két kormánytag és két hatóság is tudhatott arról, hogy rossz kezekbe került a győri futball. A KEHI szintén vizsgálódott az ügyben, ennek ellenére akkor – nem tudni, miért – mégsem tört ki a botrány.”
Tervek és tények
A Quaestor csoport 2001-ben vásárolta fel a Győri ETO FC Kft.-t és a sportklub stadionját, 2005-ben pedig nagyszabású, összesen mintegy 30 milliárdos projektbe kezdtek a Győr külterületén álló stadionban. A sportlétesítmények fejlesztése mellett élményközpont és hotel, azaz egy „multifunkciós központ” létesítését tervezte Tarsoly Csaba, a 150 milliárdos csalással vádolt brókercég vezetője.
Az ETO Park az MFB 17 milliárd forintos támogatásával 2009-ben készült el. A hotel az Új Magyarország Fejlesztési Terv 250 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásával nyílt meg 2012-ben, összesen 1,36 milliárdos ráfordításból. Szijártó és Orbán szerint egyaránt minden rendben volt. A pénzforrások a bukásig el nem apadtak.
A lenyúlás
Vajon hogyan került Győrbe 2001-ben egy ízig-vérig pesti, kosárlabda - irányítói múlttal rendelkező üzletember, aki elmondása szerint legdrágább kincsét, a szabadidejét áldozta a győri fociklub megmentéséért? Még mielőtt elkezdenénk sajnálni a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Tarsoly Csabát és családját, a lassan kettőszáz milliárdos csalással vádolt két rokont: felesége és apja-társát, nem árt tudni, hogyan jutottak idáig.
„Cégcsoportunk 2001-ben vásárolta meg az egykori Rába Rt. tulajdonában lévő győri stadiont és a hozzá tartozó több hektáros területet, valamint az 1904-ben alapított, csőd szélére került, első osztályban szereplő Győri ETO FC labdarúgócsapatot. A futballklub komoly adósságállományának rendezése és megmentése után elsőként a klubélet fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt, majd megindult a terület fejlesztésének tervezése.” -írják a Quaestor :www.quaestor.hu/vallalatok/befektetesek/gyori-eto-fc oldalán.
Vajon tényleg így történt?
Áfacsalás, maffiaterror
A folyamat már 2001-ben elkezdődött, mikor Tarsoly Csaba betette a lábát Győrbe, hogy „megmentőként”megalapozza bróker - birodalmát. Szerencsére az akkori vizsgálati dokumentumok mind megvannak, egy oknyomozó újságírónak köszönhetően. Akit akkor bennfentesek kerestek meg s adtak át olyan dokumentumokat, amelyek feketén-fehéren bizonyítják, hogy az ETO Sportegyesület közgyűlésén kényszerhelyzet elé állították a szavazókat. Miszerint, ha nem szavazzák meg az átlépést az ETO FC Kft-be,akkor vége a sportegyesületi életnek, felnőtt csapatostul – utánpótlásostul – pályástól - mindenestül.
Így persze nem kellett sem átigazolási díjat fizetni, sem áfát a játékosok után. Persze ha ez nem Tarsolyéknál történik, úgy hívhatják: adócsalás,zsarolás,hivatali hatalommal való visszaélés stb.
Nem kevés pénzről van szó, hiszen egy Regedei, Lakatos, Horváth - típusú válogatott ifi játékos ára már akkor is tízmillió Ft volt. Érdemes pár pillanatot vetni az ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS-re, amely a Győri ETO Futball Klub Egyesület és a RÁBA STADION KFT között jött létre. Nem véletlen, hogy nem szerették volna, ha ez a szerződés nyilvánosságra kerül. Erről a RÁBA HOLDING vagyongazdálkodási igazgatója, Szabó József írt levelében az újságírói kérdésre.
Üzleti titokra hivatkozott: a kérdéskör azt feszegette, hogy Tarsoly és a Quaestor kifizette-e; mely határidővel; milyen részletezésben a Győri Stadion hatszázötven millió Ft-os vételárát?
A komplexumot nem működő részvényekkel és egy haldokló gyár reklámlehetőségével fizette volna ki Tarsoly. Arcpirító már az a tény is, hogy ezt az üzletrészt mindössze ezer, azaz egyezer Ft-ért vehette meg a Quaestor. A tény látszik a szerződés negyedik pontjában: csakis Ő lehetett a befutó.
Ez a szerződés aztán az egész sportlétesítmény bekebelezését lehetővé tette, holott akkor már a műfüves pálya legalább számillió Ft-ot ért. Nem beszélve a tizenhét hektáros területről, amiről vehemensen tagadták,akkor még, hogy ott üzletközpont, vagy egyéb beruházás épülhetne. Felmerült lehetséges üzlettársként Demján neve, és az Önkormányzat nagyvonalú segítségét is rebesgették: egy, azaz egyetlen árva Ft-ért ad értékes további területeket ehhez. Mint tudjuk, mára ez is megvalósult...
Már akkor is hazudtak!
Feljelentés elutasítva
Mindez persze a mellékelt „Feljelentés”-ben, a mellékelt dokumentumokkal együtt egyértelműen leírva lett elküldve Jánosi György sportminiszternek, Keller Lászlónak, a korrupciós ügyek feltárásáért felelős államtitkárnak, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának, az APEH Kiemelt Ügyek Titkársági Osztályának, valamint a Legfőbb Ügyészségnek. A Hivatalok a lefolytatott vizsgálatok ide-oda szignálása, küldözgetése, helyezgetése mellett még arra sem voltak képesek, hogy az elutasító és megszüntető határozataik indoklásán változtassanak. Azt nemes egyszerűséggel másik dátummal, előre kitöltött „formaszöveggel” beillesztették a régibe. Az egyenszöveg szerint nem történt bűncselekmény, ami alapján 2004. november 4-én lezárták a nyomozást.
Természetesen és nyilvánvalóan bosszankodhattak az újabb és újabb fellebbezések miatt, amit udvariasan megköszönve újra és újra a süllyesztőbe dugtak. Pedig, ha akkor tisztességesen kivizsgálják a feljelentésben szereplő tényeket, akkor ma ez a nagyjából kettőszáz milliárdos csalássorozat meg sem történhetett volna, vagy volumenében jelentősen kisebb lehetne.
Lássuk, mi szerepelt ebben a 2003 március 20-i Feljelentésben, aminek alapját az ex-ETO FC sportköri elnök, Borbényi Jánossal készült beszélgetés, és dokumentumok adták:
Az állami elkamuzás
A Feljelentésben feketén-fehéren áll, hogyan jutott a QUAESTOR és vezére: Tarsoly Csaba a csődbe ment Rába Holding üzletrészéhez, és hogyan kebelezte be a többieket. A rendőrségi és ügyészségi vizsgálati anyagokból egyértelműen látszik, hogy miért NEM derülhetett ki SEMMI. Az időrendi sorrendben mellékelt nyomozási dokumentumok erről ékesen beszélnek. Hiszen nem volt semmilyen szembesítés, vagy akár alátámasztó bizonyíték arra. Például nem adták ki a kihallgatottak nevét, jegyzőkönyvét. Persze nem engedélyezték a betekintést sem, épp emiatt.
Azt még a leglaikusabb ember is tudja, hogy a Quaestornak az üzletrészekért fizetőeszközül szánt „B” típusú passzív részvényekért esélye sem volt a piacon pénzhez jutni. Ezt a mellékelt BÉT - AZONNALI RÉSZVÉNYPIAC JEGYZETT B KATEGÓRIÁS RÉSZVÉNYEK táblázata is mutatja, ahol látszik, semmilyen mozgása nem volt a Quaestor részvényeknek. Akkori sajtóhírek szerint hatszázötven milliót fizettek a stadionért, valójában és pontosabban ekkora nagyságú üzletet kötöttek.
Ami úgy állt össze, hogy a cég százmillió forintos értékpapírját háromszázötven százalékos árfolyamon számították be, további háromszázmillióért pedig reklámszolgáltatást nyújtanak a Rábának. A Quaestor-elnök Tarsoly erről azt mondta az Origónak, hogy”a Rábával van egy titoktartási nyilatkozatunk, amelyet én sem akarok megszegni. Annyit azért szeretnék leszögezni, hogy készpénzért és reklámlehetőségért vásároltuk meg a stadiont.” Azért érdemes e mögé is kicsit benézni. Hol készpénz a részvény? Sehol.
Ólommérgezés
A győri helyi lap 2002. december 19-én keltezett számában nagy cikket közölt. Viták, perek, milliók a foci ürügyén – címmel. Ebben megvilágította, hogy az ETO-s vezetők közül Borbényi, az elnök kilenc millió Ft, Gunyhó utánpótlás - szakágvezető három millió-Ft, Keglovich elnökhelyettes nyolc millió követeléssel lépett fel. Kölcsönként adták, de nem kapták vissza, vagy meg nem kapott járandóságként szerepeltek az összegek. Emiatt kezdeményezték az ETO FC Kft felszámolását. Tarsoly akkor - bár elmondta a véleményét - megtiltotta annak közlését. Bortbényi ezután mondta el véleményét az újságírónak ezen keresztül feltárva a visszásságokat a nyilvánosságnak és általa aláírt Nyilatkozatban adott felhatalmazást az átadottak közlésére. /Ld Nyilatkozat/ Az ex-elnök jól megszívatta Tarsolyt, aki közjegyzői okiratban foglalva fizette ki Borbényi kilenc millió Ft-os kölcsön-követelését. /ld. Közjegyzői okirat/. Tarsoly Csaba akkor sem akart nyilatkozni, de miután szembesítette az újságíró a nála lévő dokumentumokkal, annyit azért közölt, hogy: „tudom-e, hogy ólommérgezésben is meg lehet halni?”
Ez a módszer nem ismeretlen az ilyen típusú embereknél, akik magas és széles körű politikai támogatással kapaszkodtak fel, elfelejtve, honnan jöttek. Magabiztosságának és kivagyiságának táptalajáról feltörve Tarsoly már uralta a Győri Stadiont, az ETO FC Kft-t. Kicsinálva a régi garnitúrát az ETO FC Kft elnökeként,a QUAQSTOR elnökeként megengedhetett magának mindent. Uralma alá hajtotta Borbényit,/ex elnök/Keglovichot,/elnök helyettes/Gunyhót,/utánpótlás /Szemánt,/technikai igazgató/Horváthot,/technikai vezető/. Olyanok álltak mögötte,akik aztán az olajügyben bajba kerültek, mint Egerben Tóth Béla,Fidesz tanácsadó. A politikai hatalom holdudvarában felmerült Deutsch neve; Muszbek, a Liga vezetője. Jöttek persze az összefonódások a RÁBÁ-val Szabó révén, aki Fodróczival együtt volt az ETO-ban a cég képviselője. Borbényi azt is elmondta, mi mindent kellett megtenni azért, hogy a klubot megmenthessék - de hiába. Pedig nagy tervek voltak a téli edzéseket tekintve a műfüves pálya adta lehetőségekkel. Hamar vége lett mindennek.
A magasabb érdekek
Borbényi elmondta, hogy egy Keglovich, egy Pálmai Józsi, egy Horváth Feri, akiknek az életük volt az ETO, a sport - ebben a játszmában amatőrként bukásra ítéltettek...Sokkal magasabb érdekek működtek. Tarsoly azzal a reménnyel jött Győrbe,hogy komoly részesedéssel a RÁBÁ-ban bekapcsolódhat a fegyver- hadi gyártási bizniszbe, mert a RÁBA hadipari projektek szerint is gyártott. A RÁBA-nak viszont az érdeke az volt, hogy eladja a stadiont. A csak Horváth Ede alapította és vezette, a szocializmus zászlóshajójának hívott RÁBA előd a MVG, komoly - titkos stratégiai hadiüzemként szerepelt az állam tarsolyában./Lásd cégkivonat/
Ebből akart részesedést Tarsoly, aki minden kapcsolatát felhasználta ennek érdekében, nem riadva vissza a maffia - módszerektől sem. Közben a RÁBA /szott/ tönkrement, vagy ezt a látszatot keltette. Mindenesetre papíron eladta a nagy költséget jelentő Stadiont, de itt pénz nem mozgott! VISZONT hatszázötven millió Ft bevételt jelentett, amit szerepeltettek a könyvelésben, anélkül, hogy ez befolyt volna. Ez alapján a nagy prémiumokat is kifizethették a fejeseknek.
A Stadion Kft-t vette meg gyakorlatilag a Quaestor ezer, azaz egyezer Ft-ért, vele persze a Stadiont is, tokkal-vonóval. Ahol csak a műfüves pálya már százmillió Ft-ot kóstált. Persze ez azért nem ment zökkenőmentesen, kis olajozásra is szükség volt: előtte a Stadion Kft megvette az ETO Futballklubtól és a MÉLY Rt-től az üzletrészét. Így a Stadion Kft 74%-os tulajdona lett az ETO FC Kft-nek.26% az Alufer-é maradt /úgy tudjuk, ez Horváth tulajdona volt, aki akkor a Gyirmót FC tulajdonosa /. Utána a Quaestor a Stadion Kft-t vette meg, stadionostól - mindenestől. Papíron hatszázötven millió Ft-ért - gyakorlatilag nulla, azaz nulla Ft-ért.
Könyvelési trükk adócsalással
„Persze, a fizetés ütemezetten folyt. Ezt Fodróczi Elemér felügyelte, ő volt a Rába képviselete a kft-ben. Ő vett részt e projekt végigvitelében, hogy mi, volt ETO FC-sek ne lássuk bele a kártyába.
Ez az összeg persze bevételként megjelent a könyvelésben, de megfogható pénz nélkül. Ebből háromszáz millió Ft Quaestor-részvény, azzal a feltétellel, ha ezt nem lehet forintosítani, akkor ezt visszavásárolja. Megtalálták az összes trükköt, ami létezik. Ami bosszantott nagyon, hogy az ETO FC-ből - egy társadalmi egyesületből - úgy vitte át a játékosokat, hogy azután sem adózott. Pedig minden ifjúsági játékosnak szerződése, abban foglalt ára volt, ami után adózni kellett volna. Tarsoly már az elején az FC-re is rá akarta tenni a kezét, persze mi már akkor persona non grata lettünk, mert ellenkeztünk.
Azt csinálták, amit a Kft-nél: lecserélték az elnökséget, majd maga Tarsoly lett az elnök. Én 2001szeptemberig voltam az elnök, utána egy rövid ideig Áder István, majd fél évig egy másik elnökség. Úgy tudom, 2002-től Tarsoly egyszemélyben FC elnök, a Kft tulajdonosa, Quaestor tulajdonosa volt már. Érdekes ez az Üzletrész Szerződés is: egyezer Ft-ért került eladásra az ETO FC Egyesület 48% üzletrésze a Stadion Kft-nek, azaz a Quaestornak. Ez akkor érvényes csak, ha a Quaestor megveszi a Stadion Kft-t.
Délszláv háború, fegyverek, kamionok, lakótelep-biznisz
Eddig a Stadion Kft csak a stadiont tartalmazta. A Stadion Kft-t aztán papíron hatszázötven millió Ft-ért adta el a Rába. Jönnek a határidők, vagy fizet, vagy nem a Quaestor. Ekkor már Fodróczi Elemér volt a Rába Motor Kft tulajdonosa, az összekötő az ETO-val. A Rábának azért volt fontos az eladás, mert nem volt erre a stadionra több gondja. Az ETO támogatásából nem lehetett még a fenntartási költségeket sem finanszírozni. Az adásvétel környékén vált időszerűvé a stadion felújítása, amihez a tulajdonosnak vállalni kellett a felújítási kötelezettséget. Ez a sokat emlegetett hatszázötven millió Ft-os vétel a RÁBA eredményében is megjelent, ami alapján felvehették a vezetők a prémiumot, mert ugye,ezzel már nem volt az veszteséges.
Maga a Rába megszűnése is vitatható, az ország legkorszerűbb, hadi termelést is végző gyáráról beszélünk. Azokban a délszláv háborús időkben a fegyvereken kívül rengeteg kamiont szállított az információk szerint délre. Ebbe a háborús bizniszbe szállt volna be igazából Tarsoly. Az egész ETO csak az üzlet része lett volna. Sokan nem értik, akik látják az ETO-PARK monstrumot, miért épült lmeg egyáltalán? A pofonegyszerű válaszhoz egy kis helyismeret szükséges. Épült egy hatalmas, közlekedésileg-üzletileg jól pozicionált Árkád a volt vezérigazgatói épület helyén, míg a gyár nagy részét lebontották. Azért bontották le, mert az akkori demjános tervek szerint a helyére tizenötezres lakótelepet gondoltak építeni. Legalábbis ilyen látványterveket mutogattak népnek. Néhány árva epület elkészült, a lakásokat közismerten rendkívül nehezen tudták értékesíteni, a terület java pusztaság maradt. Amennyiben az megépül, az ETO-PARK-nak lett volna létjogosultsága. Maradt lakótelep helyett a pusztaság, a kongó üzletközpont áll is, meg garantáltan iszonyatos méretű veszteséget termel megépítése óta. Győrben nem ez az első hasonló eset: áll olyan fogadó, amelyik eredetileg az akkor kiépülő M1-es autópálya mellé szánták volna. Mire a fogadó megépült, a nyomvonalat két kilométerrel errébb vitték el.
Ekkor Imre Gyula volt a megbízott vezérigazgató. Azt mondták, az a hír járja, hogy az ETO vezetése „lenyúlja a klubot.” Ezen felháborodtunk, mert mi nem vittünk, hanem adtunk. Én '95-2001-ig voltam az ETO elnöke, előtte öt évig elnökségi tag, '96-től kezdődően.
Finanszírozások. kormányok
Úgy finanszíroztuk a klub működését,hogy a pénz az átigazolásokért és a szerződésekért a játékosok zsebében maradt. Fehér Miklósért hatszázezer USD-t kaptunk, ebből fizettük a béreket, a prémiumokat. Veszteségessé váltunk, csak halmozódott az adósság, mert mindenki megkapta a pénzét, a prémiumot, ha jött pénz. Legvégén az edző és én. Bruttó kétmillió Ft fizetésem mellé prémium nem járt. Gondolja, a Tarsoly nem lobogtatta ezt meg? A '97-es bajnokság után az elnökség megszavazott három millió Ft prémiumot, azt sem kaptam meg. Napi működési gondunk volt, magam is a saját pénzemet vittem be, hogy működni tudjon az ETO. Mi nem vittünk onnan, mi hoztunk! Hat és fél millió Ft kölcsönt vittem oda, ami dokumentált. Tagja voltam a RÁBA felső vezetésének, a Kft-nek. A Kft nagyobb Rába részvényt vett, azt eladtuk,és a RÁBA átutalta, én meg átutaltam az ETO-nak. Az FC is legalább ennyivel tartozik. Tarsoly azt mondta, hogy az adósságot átvállalta. Megvan ez a lista, amiben ez a tartozás szerepel. Ez úgy emlékszem, százötven millió Ft. Tarsoly több száz millióról beszélt. Ez az elnökség egy műfüves pályát varázsolt, felújította a stadion összes helyiségét szaunával, jakuzzival. Akik utánunk jöttek sem tudták jobban csinálni. Tarsolyék az előző kormányzat emberei, az egész projektet úgy tervezték,hogy marad a kormányzat. Imre Gyula volt a Rába igazgatója, Muzbek Mihály a hivatalos Liga vezetője, s kijelentette: ha nem a Quaestor lesz a befutó a Stadion megvételében, akkor az ETO nem indulhat a bajnokságban. Annyi az adósság, hogy nem indulhat! A játékosoknak, vezetőknek tartozás, perek csak nehezítették az ügyet. Ezt Tarsolynak kell vállalnia. Több felszámolási beadvány is érkezett ez ügyben, Gunyhó, Keglovics és a többiek ki nem fizetése kapcsán, az ETO FC Kft ellen. Az ügy az Legfelsőbb bíróságon, mert Tarsolyék sem fizettek. /ld cikk Kisalföld: Viták,perek…./ Ezt közjegyzői okiratban dr Surányi Jenő, az adós Kft képviseletében is elismerte. /Ld Közjegyzői okirat tartozásról/
Kétszázmilliós csalás politikai segédlettel
200 milliós csalásról beszélünk akkor, mikor a közgyűlésen megszavaztatták a társadalmi ETO-ból a Kft-be való átmentést. Egy gyerek után félmillió Ft átigazolási díjat kell fizetni. Hivatalosan a tizennégy év feletti gyerekeket vitték. Mi a haszna NÉGYSZÁZÖTVEN gyereknek? Voltak köztük ifjúsági válogatottak is, mint Regedei, Horváth Rudolf, Lakatos, akiknek az ára már akkor tízmillió Ft volt. Hivatalos áruk van, a játékosokat meg kell fizetni. Ha külföldre adják el, UEFA-ár érvényes, ezt Tarsoly is tudta. Ez minimum kettőszázmillió Ft! Az áfáról még nem is beszéltem. Arról is hallani, hogy akár saját magától is bérelheti a stadiont. Mindent megtehetett. Tarsolynak politikai támogatói voltak még az MDF és MDNP idejéből. Szabó Iván, Pusztai, Deutsch - mind haverja volt Tarsoly MDF-es korából, összejártak puszi-pajtásként. Velük kezdett el tárgyalni, hogy az ETO üzletrészét veszi meg. Tarsoly Quaestor részvényt ígért. Nekem azt mondta, az a legtermészetesebb, hogy téged kifizetünk. Végül a közjegyzői okirattal jutottam nagy nehezen a kilencmillió Ft-omhoz. A Gunyhó is hozzájutott, úgy tudom, de Keglovich nem kapta meg. Én a Kovács Attila-féle MLSZ elnökség tagja voltam, háborúztunk, Ő rúgott ki bennünket. Úgy vélem, mint ETO FC részéről aláíró, hogy a szerződés nem titkos, én voltam az aláíró, s ami abban szerepel, azt vállalom. Engem Kőszegi hozott össze Tarsollyal. Ő volt a Kovács-féle MLSZ Fegyelmi Bizottságának az elnöke. Kerestük együtt a befektetőket. Garami hozta volna a Fradi előtt a Várszegit, de a Szabó kirúgta, annyira a Tarsoly kellett a Rába pénztárnokának, a Szabónak. Jóban voltak, nem csoda. A szerződésben az ETO teljes mértékben elismerte az adósságát. Tudták, mennyi volt a teljes adósság, ezért gusztustalan az egész. Tudták, hogy maga a műfüves pálya is több mint százmillió forintot ér - csak Liverpoolban volt hasonló. Az első részlet, amit fizetni kellett Tarsolyéknak, a Rábának ötvenmillió Ft volt. Emlékszem, Fodróczki mondogatta: nem fizetett, nem fizetett… Hogy mi lett végül, nem tudni. Megakadályozhattuk volna a stadion eladását, de leszavazott az ALCUFER és jött a telefon a RÁBÁ-tól is. Bíztam benne, hogy erkölcsi elégtételt kapunk, mert sokat tettünk az ETO-ért, Sokszor mentek zsebbe a pénzek a szerződések mellett, mentek el adósságok fizetésére. Így ment el Fehér Miklós hatszázezer dollár átigazolási pénze. Négyszázezer Korsós, vagy Kenesei lejárt szerződése után a kapott pénz, ami zsebbe ment neki. Mi úttörők voltunk, Keglovich egy naiv gyerek, Horváth Béla egy vonalas keménylegény ,aki mindent végigvisz. Garami látta, mit csinálunk,hogy megmentsük a klubot. Voltak nagy-gusztustalan és szennyes ügyek: a Bolla-Verebes ügy, a számla nélküli zsebbe fizetés miatt. Aztán a Zsidi-féle per '92-ben, ahol Verebes is vádlott volt – mondta anno 2003 márciusában Borbényi János, ex-elnök. Aki átadta ezek alátámasztására az összes dokumentumot. Volt, amit faxon. Ezt minden esetben megkapták a Feljelentéshez az illetéktelen Illetékesek, akik mindent rendben találtak.
Természetesen most, 12 év múlva a QUAESTOR-TARSOLY-ügy folytatódik. Valahogy most nem érezni semmilyen elégtételt. Már előre borítékolják, hogy úgyis megússza. Vagy vezéráldozatot hoz a Kormány. Mint cinkos, ez sem lenne furcsa. Nem lenne ez sem meglepő. Egyelőre nem tudni, kit, miért, hogyan ránt a Vezír a mélybe. Még az is előfordulhat, mint a mesében: itt a vége, fuss el véle.
/ Csak meg ne találjanak….mert azok a bizonyos kezek messzire elérnek./
Dokumentumok
Borbényi János Nyilatkozata a nyilvánosságra hozásról
Feljelentés
Közjegyzői Okirat a tartozásról
Üzletrész Adásvételi Szerződés
BÉT Részvények B Quaestor
Kisalföld cikk a perről,tartozásokról
Sportminisztérium, levele
Nyomozati anyagok, határozatok,fellebezések
APEH,ORFK,LFŰ és egyéb rendőrségi és ügyészségi dokumentumok
