Spanyol kisokos
A határkorlátozások feloldása a koronavírusra adott válaszként nem újdonság.
A rendkívüli állam („Estado de Alarma”), amelyet március 14-énhirdették ki, június 21-én ér véget. Ettől a naptól kezdve Spanyolország újra kinyitja határait az Európai Unió és a schengeni térség országai számára (Portugália kivételével, ahol a korlátozások továbbra is alkalmazni kell július 1-ig) és az Egyesült Királyságból érkező utazók számára. Ez azt jelenti, hogy a brit állampolgároknak már nem kell tartózkodási igazolást bemutatniuk a Spanyolországba való belépéshez. A spanyol kormány megerősítette, hogy az Egyesült Királyságból június 21-től érkező utazóknak Spanyolországba érkezéskor nem kötelesek önálló elszigetelniük.
Az Európai Unión kívüli és a schengeni szabad utazási térségről érkező utazókra vonatkozó korlátozásokat július 1-jétől szüntetik meg, feltéve, hogy az országokatől, ahonnan távoznak, megállapodások vannak Spanyolországgal.
Jelenlegi belépési szabályok
Június 21-től a brit állampolgároknak már nem kell tartózkodási engedélyt bemutatniuk a Spanyolországba való belépéshez.
Érkezéskor az Egyesült Királyságból Spanyolországba belépő utazóknak nem kötelező önálló elszigetelni, ám a következő három követelménynek kell vonatkozniuk:
Adjon meg elérhetőségi adatokat és a COVID-19 expozíciójának története
Hőmérséklet ellenőrzése
Vizuális egészségügyi vizsgálaton esik át
Bárki, aki tüneteket mutat, vagy nem teljesíti a fenti követelményeket, az egészségügyi szakember látja majd.
Légi, szárazföldi és tengeri határok
Június 21-től a spanyol határok nyitva állnak az Európai Unió és a schengeni térség országai (Portugália kivételével, ahol a korlátozások továbbra is érvényesek július 1-jéig), valamint az Egyesült Királyságból érkező utazók számára. A brit állampolgároknak már nem kell tartózkodási igazolást bemutatniuk a Spanyolországba való belépéshez, vagy utazásuk bizonyításához elengedhetetlenek.
A régiók közötti utazás most Spanyolország egész területén engedélyezett.
Szárazföldi határok
Június 21-től Spanyolország szárazföldi határok nyitva vannak.
A brit állampolgárok továbbra is átutazhatnak Franciaországon keresztül, hogy visszatérjenek az Egyesült Királyságba, de ellenőrizniük kell az FCO legfrissebb franciaországi utazási tanácsát a belépési követelmények tekintetében.
A Spanyolországból Portugáliába érkező utazókra vonatkozó korlátozások továbbra is július 1-jéig érvényesek.
A Portugáliába való belépési korlátozások továbbra is érvényben vannak. A határon átnyúló munkavállalók, az árufuvarozók és a Portugáliába belépő személyek beléphetnek a lakóhelyükre való visszatérés céljából. Ha Portugáliában él, akkor a határon történő érkezéskor meg kell mutatnia a bevándorlási igazolást vagy a tartózkodási kártyát a bevándorlási tisztviselőnek, lásd az FCO Portugália utazási tanácsát
A Gibraltáron keresztüli utazással kapcsolatos információkat lásd az FCO Gibraltár utazási útmutatójában
Útlevél érvényessége
Útlevelének a tartózkodás javasolt időtartamára érvényesnek kell lennie; ezen túl az útlevelében nincs szükség további érvényességi időre. Ez vonatkozik az egész Spanyolországra, beleértve a Kanári-szigeteket és a Baleár-szigeteket (Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera).
Az utazási szabályok ugyanazok maradnak 2020. december 31-ig.
Rendszeres belépési követelmények
Vízum
Ha brit állampolgár útlevéllel rendelkezik, Spanyolországba való belépéshez nincs vízum szüksége. Ha 3 hónapnál hosszabb tartózkodást tervez, olvassa el a Spanyolországban való életmód útmutatónkat, és további kérdéseivel forduljon a Spanyol Nagykövetséghez .
Az utazási szabályok ugyanazok maradnak 2020. december 31-ig.
Egyesült Királyság sürgősségi úti okmányai (ETD)
Az Egyesült Királyságban az ETD-ket elfogadják Spanyolországból történő belépéshez, a repülőtér átutazásához és a kilépéshez.
Utazás Spanyolország és Gibraltár között
A spanyol határellenőrzések késéseket okozhatnak a Spanyolország és Gibraltár közötti átkelésnél .
HOGYAN TOVABB ?
Hiába a lazítások, még nem ért véget a járvány
Ismét megugrott a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Ausztráliában. A lazító intézkedések bevezetése után, az elmúlt egy hétben mindig kétszámjegyű esetet rögzítettek, legutóbb 29-et. A gócpont Victoria államban alakult ki, ahol arra kérik az embereket, hogy aki influenza-szerű tünetet észlel magán, végeztessen koronavírus-tesztet.
A vírus még mindig velünk van, még semmi nem ért véget, bár tudom, hogy mindenki ezt szeretné. Nem szabad úgy tenni, mintha a vírus eltűnt volna.
Daniel Andrews
Victoria állam kormányfője
A hatóságok most azt mérlegelik, hogy lezárják az államok közti utakat. A 25 millió lakosú Ausztráliában eddig alig több mint 7500 fertőzöttet regisztráltak.
Egyesült Államok
Az Egyesült Államok több tagállamában ismét emelkedik a fertőzöttek száma. Anthony Fauci, az amerikai Nemzeti Allergiaügyi és Járványügyi Intézet (NIAID) elnöke szerint sok helyen túl korán indították újra a gazdaságot, anélkül, hogy feltárták volna a fertőzöttek kapcsolatrendszerét.
A következő néhány hét kritikus lesz Floridában, Texasban, Arizonában és még néhány államban. Amennyire én tudom, soha senki nem javasolta, hogy kevesebbet teszteljünk. Igazából pont hogy több tesztet fogunk elvégezni.
Anthony Fauci
Az amerikai Nemzeti Allergiaügyi és Járványügyi Intézet elnöke
Fauci a tesztelések sűrítéséről azt követően beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök a hétvégi tulsai nagygyűlésen azt mondta, a járványügyi helyzet annyit javult, hogy akár csökkenteni is lehetne a vírustesztek számát. Később az elnök úgy fogalmazott, csupán tréfálkozott.
A járványügyi szakember arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben csökkent az elhunytak száma, de ez "nem jelent semmit", mert a halálozási szám mindig lemarad az újonnan regisztráltak számától. Szerinte a mostani negatív jelek ellenére az Egyesült Államok felkészült a járvány második hullámára.
Brazília
Az Egyesült Államok után Brazíliában van a legtöbb fertőzött, több mint egymillió 145 ezer, és már több mint 51 ezren vesztették életüket a vírus következményei miatt.
Egy brazil bíró közben elrendelte, hogy a koronavírus veszélyeit sokáig tagadó, és mindössze"egy kis influenzáról" beszélő Jair Bolsonaroelnöknek szájmaszkot kell viselnie a nyilvános helyeken a járvány miatt. Ellenkező esetben napi 2000 reál (118 ezer forint) pénzbírságot kapna az államfő.
Szerzői jogok Rick Rycroft/Copyright 2020 The Associated Press.
Már éleződik a harc a nemzetek között a még nem létező vakcináért az új koronavírus ellen
A francia elnök az egyik vakcinafejlesztő, a Sanofi gyárában.
Zajlik a küzdelem a még nem létező oltóanyagokért az országok között. Még be sem fejeződtek a vakcinafejlesztések az új koronavírus ellen, de már most egyezkednek a fejlett országok, hogy kiknek jusson elsőként a vakcinából. Az első klinikai tesztelések valóban lezajlottak, de még nem tudni, hogy hatékony védelmet nyújtanak-e a kórokozó ellen a vizsgált oltóanyagok, és ha igen, akkor milyen hosszan. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy nem károsak a szervezetre a klinikai tesztelés első fázisában kipróbált vakcinák.
Feszültséget keltő paktum
Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia már most előzetes megállapodást kötött egymással több mint 300 millió adag előrendeléséről a még csak fejlesztés alatt álló oltóanyagból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari nagyvállalattól.
Belgium élesen bírálja a négy uniós ország egyezkedését. Maggie De Block belga egészségügyi miniszter szerint Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia aláássa az EU közös vakcinabeszerzéssel kapcsolatos programját, amit az egészségügyi miniszterek múlt pénteki konferenciáján az uniós tagállamok túlnyomórészt támogattak.
Szoros a határidő 2020 végéig
Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter annyit ismert el, hogy a terv pénzügyileg kockázatos, mivel az oltóanyagok hatékonysága még nem bizonyított. Így indokolta a négy ország védőoltás-vásárlási kezdeményezését: „A beszerzés társadalmi jelentősége fontosabb annak pénzügyi vonzatánál, mivel a vakcina lehet az egyetlen megoldás, ha a vírus újra terjedni kezd.”
A várakozások szerint az AstraZeneca oltóanyagának tesztelése 2020 végére fejeződhet be. A védőoltások hatékonyságának vizsgálata rendes körülmények között azért hosszabb folyamat, hogy legyen idő kideríteni, meddig nyújt védelmet egy adott oltás. Az új koronavírus ellen fejlesztés alatt álló vakcinák esetében szintén csak az eltelt idő adhat majd választ arra, hogy milyen hosszan hatékony egy-egy készítmény.
Vakcinafoglalások
Utalva az Egyesült Államok vakcinafoglalására, a német egészségügyi miniszter, Jens Spahn azzal magyarázta a négy EU-s ország egyezségét, hogy „több ország már lekötött magának oltóanyagot a világon, Európa még nem”. A német egészségügyi miniszter ugyanakkor hozzátette, hogy minden európai uniós állampolgár számára a lehető leggyorsabban kell biztosítani az oltóanyag elérését.
Az AstraZeneca az Oxfordi Egyetemmel közösen végzi az új koronavírus elleni védőoltás fejlesztését. A klinikai tesztelés szakaszába jutott oltóanyagok egyik legígéretesebb vakcinájaként emlegetik a világon.
A Karikó-Weismann módszer
Egy magyar tudós, Karikó Katalin és egy amerikai kutató, Drew Weismann közösen dolgozták ki a legújabb technológiát a világjárványokat okozó vírusok elleni vakcinafejlesztésben. A hírvivő, mRNS-en alapuló oltóanyag az új koronavírus ellen is hatásosnak ígérkezik.
A Karikó-Weismann szabadalmat használva három cég került az új koronavírus elleni vakcinafejlesztések élmezőnyébe: a német BioNTech, a német CureVac és az amerikai Moderna.
A magyar kutató nem gyorsítana
A Szegeden végzett Karikó Katalin jelenleg a BioNTech kutatója. A g7.hu-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy miért nem lehet gyorsítani a vakcinák hatékonyságának vizsgálatát.
Az oltóanyag tesztelése úgy zajlik, hogy sok egészséges embernek adják be a készítményt, majd figyelik egészségi állapotuk alakulását. Csak azzal lehetne gyorsítani a vizsgálatot, ha szándékosan fertőznék meg a tesztben résztvevő személyeket, de ez képtelenség: egészséges embereket nem lehet direkt megfertőzni. Időt kell hagyni a valós események alakulásának, és azt monitorozni.
A vírusok trükkjei
Számos vírus rengeteg trükkel, elváltozással, mutációval cselezi ki az emberi immunrendszert. Ez az oka annak, hogy nem sikerült eddig állandó védőoltást kifejleszteni az influenza kórokozói vagy a HIV ellen. Az influenza vírusai szezonálisan, azaz évenként változtatják alakjukat, míg a HIV vírus az emberbe jutva képes kimeríteni a szervezet számára követhető variációs lehetőségeket.
Az új koronavírusnak is tapasztalták már mutációját, például a D514G-t, ami erőteljesebb tüskés felületet jelent az eredeti változathoz képest, de alapjaiban még nem módosult a SARS-CoV-2. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Vuhanból szétterjedt vírust ugyanolyan alakban mutatták ki a többi kontinensen is.
Még nincs nyomás alatt az új koronavírus
A vakcinafejlesztést megkönnyíti, ha az új koronavírus csak csekély mértékben módosul, illetve ha kevés trükköt vet be az immunrendszer ellen. Kutatók attól tartanak, hogy egyelőre ez azért van így, mert még nem találták meg az igazán hatékony ellenszereket, nincsenek még tömeges védőoltások, így a vírust még nem helyezték nyomás alá.
A most fejlesztés alatt álló vakcinák hatékonyság a jövőben tehát attól is függ, hogyan viselkedik majd az új koronavírus, ha tömeges védekezésbe kezd az emberiség.
Egyelőre a világ politikusai a kutatókhoz hasonlóan az első fázisra koncentrálnak: legyen hatékony oltóanyag a vírus jelenleg szétterjedt formájára.
A Sanofi-botrány
Franciaországban is feszültséget keltett a vakcina fejlesztése. A kutatást végző gyógyszeripari óriáscég, a Sanofi májusban szembekerült a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, amikor a vezérigazgató Paul Hudson azt nyilatkozta a Bloombergnek: jogos, hogy az Egyesült Államok kapjon először a vakcinából, mert az USA adta a legtöbb pénzt - 30 millió dollárt - a Sanofinak a kutatásra.
A Sanofi utóbb óvatosan visszakozott ettől a nyilatkozattól, és bejelentette, hogy 600 millió eurót fektet be a franciaországi kutatásfejlesztési részlegeibe. A Sanofi a világ egyik legjelentősebb oltóanyag-fejlesztője, jelenleg két koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést is folytatnak, amelyek eredményei 2021-ben várhatók.
A francia elnök már egy ideje képviseli azt a véleményt, hogy a COVID19 elleni vakcinának globális közkinccsé kell válnia. Emmanuel Macron szerint egy esetleges gyógyszernek vagy oltóanyagnak gyorsan és ingyen elérhetővé kell válnia mindenki számára.
Oroszország katonákon és civileken tesztel
Moszkva is egy oltóanyag klinikai tesztelését jelentette be. Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy a hadsereg és a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) megkezdi a Covid-19 elleni vakcina klinikai tesztelését.
A készítmény hatékonyságának és veszélytelenségének bizonyítását célzó tesztekre jelentkezett önkéntesek első csoportját kétheti elkülönítés után fogják beoltani. Az izomba beadandó vakcina folyékony és fagyasztva szárított változatának tesztelését csütörtökön kezdték meg két, egyenként 38 fős csoporton
Kétszer oltanak
Alekszandr Gincburg, a NICEM igazgatója azt mondta, hogy a tesztelés részvevőit 28 napig tartják majd megfigyelés alatt. A vakcinációt két ütemben, a nulladik és a 21. napon hajtják végre.
Az akadémikus májusban arról számolt be, hogy intézetének munkatársai, őt is beleértve, a szert nem hivatalosan már kipróbálták magukon. A kísérletet sikeresnek nevezte, mert alanyainak szervezetében megjelentek a koronavírus antitestjei és az oltások nem jártak káros mellékhatással.
Rinat Makszjutov, a Roszpotrebnadzor által felügyelt novoszibirszki Vektor kutatóközpont vezérigazgatója bejelentette, hogy az intézet július 15-én kezdi meg saját három vakcinájának klinikai tesztelését háromszáz önkéntesen.
Szeptemberben már gyártanák
Az első orosz vakcina gyártását szeptemberre tervezik, ezt közölte a miniszterelnök-helyettes, Tatyjana Golikova már most, a még zajló vizsgálatok végeredménye előtt.
Az orosz egészségügyi miniszter úgy véli, hogy a COVID-19 terjedésének láncolata garantáltan csak akkor szakad meg, ha a lakosság mintegy fele már megszerezte a védettséget.
Kihívás a világ számára a tömeggyártás
Az oltóanyagok fejlesztésén túl a vakcinák tömeges előállítása is nagy kihívás, óriási beruházást igénylő feladat.
Az Európai Unió részben úgy támogatná az oltóanyagok tömeggyártását, hogy megrendelné, azaz előre kifizetné a „hatékonynak tűnő” oltóanyagokat azzal a feltétellel, hogy a pénzben részesülő gyártók biztosítják a megfelelő mennyiséget, amint az oltóanyag rendelkezésre áll.
Az Európai Bizottság ehhez a tagállamok jóváhagyását kéri. A költségeket az EU vészhelyzeti alapjából finanszíroznák, amelynek költségvetése jelenleg 2,4 milliárd euró, de a tagországok kormányai kiegészítő támogatást nyújthatnak a büdzséhez.
A terv részeként a bizottság javaslatot tesz a géntechnológiával módosított organizmusokat tartalmazó oltások kidolgozására vonatkozó szabályozási követelmények ideiglenes enyhítésére is.
Elvileg már megvásárolhatók
Európában jelenleg a brit központú AstraZeneca és a GlaxoSmithKline, a franciaországi Sanofi, az Egyesült Államokban a Pfizer, a Novavax, és a Johnson & Johnson a legnagyobb gyógyszercégek, amik az új koronavírus elleni oltóanyag-tesztelést végzik.
A klinikai tesztelés alatt álló oltóanyagok elvileg már megvásárolhatók, kivéve azokat, amiket kizárólag az Egyesült Államokban gyártanak, miután Washington korábban jelezte, hogy az ott gyártott vakcina addig nem vihető ki külföldre, amíg a belföldi szükségleteket nem elégítették ki.
Eddig az új koronavírus 417 ezer ember halálát okozta szerte a világban, és 8 milliónál is többen fertőződtek meg.
Szerzői jogok Laurent Cipriani/AP
A ”vakcina nacionalizmus” veszélyei
A kézfertőtlenítés és a társadalmi távolságtartás szabálya kulcsfontosságú intézkedések a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, de valódi megoldást egy hatásos vakcina kifejlesztése jelentene.
Sokan csatlakoztak egy e témában rendezett virtuális csúcstalálkozóhoz.
"Megnyitom az Egyesült Királyság által szervezett, globális oltási csúcstalálkozót. Több mint 50 ország vállal szerepet abban, hogy Bill Gates kezdeményezéséhez hasonlóan, legalább 7 és fél milliárd dollárt gyűjtsön össze a GAVI, az oltási szövetség számára" - közölte a brit miniszterelnök, Boris Johnson.
Már számos kezdeményezés történt egy hatékony vakcina előállítása érdekében. Németország, Franciaország, Hollandia és Olaszország nyugat-európai együttműködésben próbálja felgyorsítani a folyamatot, míg Oroszország és Törökország közösen kutat az oltás kifejlesztésére.
A Vöröskereszt vezetője az "vakcina nacionalizmus" veszélyére figyelmeztetett. Francesco Rocca szerint "a vírus csak akkor győzhető le, ha mindenki hozzáfér ezekhez az életmentő kezelésekhez."
Az egyes országok, védőoltás hiányában, kisebb-nagyobb eltéréssel, de hasonlóan kezelték a járványt. Svédország jelenti a kivételt; korlátozások helyett ajánlásokkal beérte a kormányzat. A betegség halálozási aránya viszont itt az egyik legmagasabb a világon. A skandináv ország vezető epidemiológusa megvédte hazája járványstratégiáját.
"Továbbra is elégedettek vagyunk az alapstratégiával. Jól működik. Alacsony a fertőzés terjedése. A sajnálatosan nagyon magas halálesetek számán dolgozunk, és már csökken" - mondta Anders Tegnell.
A görög hatóságok gyorsan szembesültek a korlátozások enyhítésének, a turizmus újraindításának valós veszélyeivel, amikor egy Athénba érkező repülőgép 91 utasa közül 12-nek bizonyult pozitívnak a koronavírus-tesztje.
Forrasok: Euronews
A fehérjék kutatása: összefognak a kutatók a koronavírus-vakcina fejlesztéséért Európában
Hogyan segíthetnek az ultraibolya lézerek, a tömegspektrometria és más eszközök a COVID-19 elleni küzdelemben? Az európai kutatók nem hagynak ki egy lehetőséget sem a koronavírus elleni küzdelemben.
Ultraibolya lézerek, tömegspektrometria, fehérje struktúrák, DNS, oltóanyag-platformok. Az alapkutatás terén összefognak virológusok, fizikusok, vegyészek, genetikusok és számítógépes szakemberek is. Sokak szerint a munka hamarosan meghozhatja első gyümölcsét.
Proteinek vizsgálata Hamburgban: a cél az oltóanyag-kutatás
Hamburgi kutatók fel akarják tárni a proteinek szerkezetét.Ezek teszik ugyanis lehetővé a koronavírusok gyors replikációját az emberi sejtekben. Minél jobban ismerik ezeknek a fehérjéknek a természetét, az annál erősebb alapot fog biztosítani a kezelések vagy oltások kidolgozásához. Az első lépés ezen fehérjék előállítása különféle sejttípusokban. A tudósok azt állítják, hogy ez a munka nélkülözhetetlen.
Boris Krichel virológus szerint a fehérjéket különféle sejttípusokban kell előállítani, és néhány fehérjét nehéz létrehozni. Ezek a proteinek azután túl nagyok vagy módosultak. Ezért van szükség bizonyos sejttípusokra. A fehérjék feladata a vírusgenom multiplikálása. Ha tudjuk, hogy az egyes részek hogyan működnek, akkor ezt felhasználhatjuk olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amelyek pont ezeket a fehérjéket állítják meg - tette hozzá a kutató.
A fehérjéket tömegspektrometriával analizálják. A kapott spektrumokat az adott fehérje kémiai identitásának vagy szerkezetének feltárására használják.
Kira Schamoni molekuláris biológus elmondta, hogy például a tömegspektrométert használja először a fehérje és másodszor egy olyan anyag mérésére, amely esetleg kötődik a fehérjéhez. Tehát először csak a fehérjét mérik, majd azzal a másik anyaggal együtt is. A tömegspektrométerrel láthatják, hogy ez a kettő egyesül-e, és analizálhatják, hogy mennyire erős ez a kötés. Ez fontos a gyógyszerfejlesztéshez.
Ezeket a fehérjéket rutinszerűen tanulmányozzák a kristálytan vagy az elektronmikroszkópia segítségével.
Charlotte Uetrecht virológus arról beszélt, hogy a tömegspektrometria segítségével képesek leképezni azokat a különféle állapotokat, amelyekben egy fehérje létezik. Láthatják, hogy módosult-e, és hogy ennek köszönhetően más állapotot képes-e felvenni. Ebben a projektben olyan tömegspektrometriát próbálnak kifejleszteni, ami nemcsak kiegészíti az elektronmikroszkópiát vagy más technikákat, hanem hasonló részletességet ér el a felbontásban.
- Használhatok egy tömegspektrométert egy fehérje natív állapotának mérésére, azaz valóban meg tudom mérni a fehérje dinamikáját. Ezt nem nagyon tudom más módszerekkel - magyarázta Kira Schamoni.
Az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) projektjének tudósai 2018-ban kezdték meg a tömegspektrometria és a protein struktúrák vizsgálatát. Ez hasznos az új koronavírus jobb megismeréséhez is.
Mint Uetrecht elmondta, a koronavírusok általában kihívást jelentenek a genetikai anyaguk mérete miatt. A projektet a SARS-koronavírusokkal és kapcsolódó vírusokkal kezdtük, és most megpróbáljuk kiterjeszteni a SARS-CoV-2-re. A két vírus, a SARS-CoV és a SARS -CoV-2 nagyon hasonló egymáshoz. Tehát a kihívások is azonosak - magyarázta a kutató.
Az Európai Unió több tucat ilyen kutatási projektet is támogat
A projekt csupán egy példa az Európai Unió által támogatott tucatnyi különféle kezdeményezésre. Ezek célja a jelenlegi világjárvány leküzdése.
A projektek új vakcinák, kezelések és diagnosztika kidolgozására irányulnak. Az európai erőfeszítésekkel szeretnének ismereteket gyűjteni egy közös alapból, amely ötvözi az alapkutatást és a megszerzett eredményeket.
Mariya Gabriel, kutatásért és innovációért felelős uniós arról beszélt, hogy Európa a világ népességének 7%-át teszi ki, de a kutatásba és innovációba történő globális beruházások 20%-át. Szerinte folytatni kell az Európai Kutatási Tanács (European Research Council) munkájánaktámogatását, meg kell őrizni ezt a képességet, hogy ezzel a kutatással eljuthassunk a tudás legvégső határáig, hogy megjósolhassuk, mi fog következni.
Ezzel a munkával az úgynevezett Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramban fognak foglalkozni.
Az uniós biztos szerint két fő kihívás van. Az egyik a kutatásba és az innovációba történő befektetés. A válság rámutatott, hogy mennyire fontos olyan megoldásokat találni, amelyek lehetővé teszik, hogy a gazdaság és a társadalom jobban felkészüljön a következő időszakra. A második kihívás a koordináció. A vírus nem ismer határokat. Fontos továbbra is arra összpontosítanunk, hogy ezt a nemzetközi együttműködést fenntartsuk, és hogy az Európai Unió vezetésével azt mondhassuk, hogy mindenkiért dolgozunk - hangsúlyozta.
A hamburgi technológia nem korlátozódik a koronavírusokra
A hamburgi kutatók szerint technológiájuk nem korlátozódik a koronavírusokra vagy a vírusokra; bármilyen biológiai protein komplexhez felhasználható.
Charlotte Uetrecht így magyarázta el: "Ha például egy autóra gondolunk, és csak kívülről nézünk rá vagy csak halljuk, akkor nem tudjuk, hogyan működik. Ehhez részletesen meg kell nézni a motort, figyelni a működését, szétszerelni, hogy megismerjük az alkatrészek tulajdonságait. Pontosan ezt próbálja tenni a strukturális biológia: az egyes fehérjék vagy komplexek megfigyelését, az egész működésének megfigyelését".
A kutatók elégedettek az eddig kifejlesztett technológiával, de tovább kell terjeszteniük ezek határait. A projekt várhatóan 2022-ben ér véget.
Forras:Julian GOMEZ
Ilyen egy görög hajóút a járvány idején
Görögország teljes gőzzel dolgozik a turizmus helyreállításán: Athénban és Thesszalonikiben újraindult a légiközlekedés, és a a hajók is újra járnak a szigetekre.
A hajóutak voltaképpen már május 25-étől újraindultak, de maga az idegenforgalom csak június közepén éledt újra - akkor nyitották meg a határokat.
Az Euronews stábja Pároszba hajózott el, hogy megnézze, mennyire vannak tele a kompok.
"A járvány miatt a korábbi maximális utaslétszám 65 százalékával üzemelhetünk, de ezt még messze nem értük el. Az utasok száma tulajdonképpen már a vírus megjelenése előtt lecsökkent" - mondta Kiriakosz Korianopulosz hajóskapitány.
Hajóra szállás előtt minden utasnak ki kell töltenie egy űrlapot, részletes információkkal saját magáról, utazásának okáról, a cég ezt két hétig őrzi. A kabinokat rendszeresen fertőtlenítik.
"Ha egy utason gyanús tüneteket látni, különleges protokoll szerint járnak el, az illetőt azonnal izolálják, és amint kikötőbe érnek, a helyi hatóságok gondoskodnak tovább róla" - mondta az Euronews tudósítója.
Még ücsörögni sem lehet ott, ahol az ember akar. A fedélzeten maszkban kell lenni, még a szabad fedéllzeten is. Az utaskísérők pedig segítenek betartani a szabályokat.
„A maszkot nem lehet levenni, kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat. Meg kell próbálni távolságot tartani. Minden felületet folyamatosan fertőtlenítünk, hogy elkerüljük a vírus terjedését” - mondja az egyik utaskísérő.
„Nagy a bizonytalanság, de a személyes felelősségünk, az, hogy mi betartjuk és betartatjuk az előírásokat, némi biztonságérzeted ad” - teszi hozzá.
A hajó bárjaiban másfél méteres távolságot kell tartani, és érintésmentesen, kártyával lehet fizetni.
A partra szállásnak is lassan, a távolság maximális betartásával kell történnie.
„Hát megérkeztünk. Annyira nem volt nehéz. A lényeg, hogy a maszkot gyakorlatilag nem vehettem le, és végig tartanom kellett a távolságot, mert amint közelebb mentem volna valakihez, azonnal rám szóltak. - összegezte a hajón tapasztaltakat Panosz Kicikopulosz, az Euronews tudósítója.
Szerzői jogok Dimitri Messinis/
VILAG- KITEKINTÈS
WHO: gyorsul a koronavírus-járvány terjedése a világban
Már tavaly decemberben jelen volt Olaszországban a koronavírus, állítja a Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatása, amely Milánó és Torino szennyvizének vizsgálata alapján jutott arra az eredményre, hogy már két hónappal az első hivatalos fertőzés előtt is terjedhetett a vírus a régióban. Olaszországban közben tovább csökkent mind a halottak, mind az új fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában 47 beteg halt meg, míg szerte az országban 251 új fertőzöttet regisztráltak.
Németországban a hadsereget hívták segítségül, miután az ország legnagyobb disznóhúsforgalmazó cég vágóhídján koronavírus-fertőzést észleltek. A Tönnies gyárában ezeregyszáz dolgozót teszteltek, közülük hétszázharminc embernél mutatták a ki a vírust. A tömeges fertőzés miatt hétezer embert azonnal karanténba helyeztek, a térség óvodáit és iskoláit is bezárták.
Az Egészségügyi Világszervezet közben újabb figyelmeztetést adott ki. A WHO bejelentése szerint a koronavírus-pandémia egyre gyorsabban terjed a világban, előző nap minden eddiginél többet, 150 ezer új esetet regisztráltak egyetlen nap alatt. Az esetek felét Amerikában regisztrálták, de Dél-Ázsiában és a Közel-Keleten is jelentősen nőtt a fertőzöttek száma.
A járvány kezdete óta 28 313 ember halt meg Spanyolországban az új koronavírus okozta betegség szövődményeiben - közölte pénteken a spanyol egészségügyi minisztérium, miután felülvizsgálta az adatbázist, hogy kizárja a kettős adatokat és a tévedéseket. A tárca azt is tudatta, hogy még mindig kilenc fertőző góc van országszerte.
A brit kormány az eddigi magasról közepes szintre csökkentette pénteken a koronavírus-járvány intenzitását jelző riasztási szintet. A járvány a nyári napforduló hagyományos ünnepségét is elérte Stonehange-ben. Az ünnepély csúcspontjának számító rendezvényen a szokásos több ezerhez képest sokkal kevesebben vettek részt idén.
Szerzői jogok Copyright EUR
Hatalmas visszaesés várható a világkereskedelemben a második negyedévben
Hatalmas, mintegy 18,5 százalékos esés várható a világkereskedelemben a Kereskedelmi Világszervezet előrejelzése alapján.
A WTO szakértőinek elemzései szerint a koronavírus-járvány okozza a visszaesést, ami azonban akár még ennél is rosszabb lehetett volna.
"Tudjuk, hogy a koronavírus-járvány megrengette a világgazdaságot, ennek következményeképpen pedig a világkereskedelmet” - közölte a WTO igazgatója, Roberto Azevedo. “Közgazdászaink ezen a héten bemutatták kezdeti előrejelzéseiket. Becsléseik szerint 18,5 százalékos esés várható 2020 második negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez a visszaesés történelmi mértékű – a valaha mért legmerekedebb esés.”
A WTO áprilisi, éves előrejelzése alapján a világkereskedelem 13-32 százalékkal zsugorodhat idén.
Forras: AP
Koronavírus: felkészülés a 2. hullámra
Kezd visszazökkenni az élet a rendes kerékvágásba a dijoni kórházban.
Az első koronavírus-fertőzöttet február 27-én hozták ide, majd több mint 2400-at kezeltek. A járvány csúcsán a COVID-19 betegek kötötték le a kórház kapacitásának 30 százalékát, most viszont már csak három koronavírus-fertőzöttet ápolnak.
A kórház dolgozói azonban tudják, készen kell állniuk a járvány második hullámára, amelyet szakemberek az őszre várnak.
- Vannak koronavírus-fertőzötteknek fenntartott ágyaink szükség esetére. Nem gondoljuk, hogy túljutottunk volna a járványon, mindazonáltal most már felkészültebbek vagyunk. Akár napi 2500 tesztet is meg tudunk csinálni – mondja Nadège Baille igazgató.
A kevesebb beteg nem jelent kevesebb munkát. A járvány miatt sok egyéb betegségben szenvedő páciens műtétjét el kellett halasztani, ezeket most pótolhatják.
- A járvány első hulláma idején távkapcsolatban álltunk a betegekkel, akiknek a műtétjét el kellett halasztani. Most a legsürgősebb eseteket vesszük előre, és hogy melyek ezek, azt pont azért tudjuk, mert tartottuk a betegekkel a kapcsolatot – mondja az idegsebészeti osztály vezetőorvosa, Jacques Baurin.
A második hullám újra embert próbáló feladat elé állíthatja azokat a kórházi dolgozókat, akiket átirányítanak a koronavírus-fertőzötteket kezelő osztályokra.
Justine Perrott altatóorvos azt mondja, sokat segítettek neki az állandóan az intenzív osztályon dolgozók, és a külsős nővérek is. Egyebekben mindig érdekes olyanokkal dolgozni, akikkel korábban még nem volt alkalma, és együtt megtenni a szükséges erőfeszítéseket.
Helyszíni tudósítónk, Guillaume Petit úgy összegez, hogy a francia kórházak készenléti állapotban vannak. Igaz ugyan, hogy negyedannyi betegük van áprilishoz képest, viszont Franciaországban most is több mint 80 koronavírus-gócpontot vizsgálnak és ébernek kell lenni, mert a járvány újra kitörhet.
Forras: Euronews
SPANYOLORSZAG
Spanyolorszag 419 fertozottel es 8 halalesettel zarta a mai napot.
VILAG
