Hamarabb ,mint gondoltuk, ujra felütötte a fejet a fertőzés SPANYOLORSZAG egyik tartományában, aminek az lett a vége, hogy karanténfeloldás ide, vagy oda, vissza soroltak a 2-es fazisba Huescat:

Foto: Huesca tartomany 

Mezőgazdasági vállalatok dolgozói fertoztek egymást  keresztbe- kasba ezert Aragónia visszaleptette a 2-es karanténfeloldási szakaszba három régióját Huesca tartomanyban: La Literát, Cinca Mediot és Bajo Cincát. Itt a vendéglátóhelyek ismét csak 50 százalékos kapacitással dolgozhatnak, nincs kiszolgálás a bárpultnál és harmadára csökkentették a közösségi medencék használhatóságát  is. Sira Repollés, Aragónia egészségügyi tanácsadója kérte a régiók lakóit, hogy ne utazzanak mas tartományokban, hogy a virus ne terjedhessen. Itt vasárnap 33 fertőzöttet regisztráltak, ebből 25-en Huesca tartományban laknak. A fertozottek többsége mezőgazdaságban dolgoznak, gyümölcsök- és zöldségek feldolgozásával, csomagolásával foglalkozó munkahelyeken.Itt most mindenkit tesztelnek. Spanyolországban  most 36 gócpont all megfigyelés alatt, mert hirtelen megnőtt. a fertőzések szama. 

Foto: Salvador Illa 

Tobb autonómiaban  is kialakultak gócpontok: Murciában 13 beteg miatt 60 embert különítettek el, mert kapcsolatban voltak valamelyik fertőzöttel. Salvador Illa egészségügyi miniszter el mondta: Spanyolországban jelenleg 36 területet tartanak kontroll alatt a fertőzesek számának hirtelen megugrása miatt. 

A het elejétől megszűnt a 100 napos szükségállapot, igy be indulhatott a bel- es külföldi forgalom az országban, akárcsak a légiforgalom, de nem voltak fennakadások a közlekedésben, ahogyan  azt vártak. Az angolok is szabadon élvezhették  a ki - es beutazás szabadságát, mert el simultak  a korábbi feszültségek e korul: Spanyolországnak fontos, hogy  a 410 ezer brit állampolgár, akinek Spanyolországban van a második rezidenciája, ne érezze magát rosszul.

Spanyolorszag szerte megszűntek az ellenőrzések: szabad a ki- és belépés a személyautókkal. A forgalom sem nott jelentősen az országon belüli közutakon, semmilyen fennakadás nem volt a hetvegen  a nagyvárosok és a tengerpartok környékén, sőt, kevesebb volt a forgalom, mint ahogy azt vártak a szabadság beindulásaval.

Amit a vírusokról tudni érdemes, avagy ne kapj frászt a második hullámtól.

A vírusokra ráillik a mondás: Kicsi a bors, de erős! De ezért még nem kell tönkretenni az életünket!

A vírusok jelentős számban fordulnak elő a természetben, az emberi mikrobiom, azaz a bennünk és rajtunk élő mikroorganizmusok tömegének szerves alkotórészei. Bár rettegni nem kell tőlük, azért időnként sokféleképpen képesek megbolygatni az életünket. 

Annyit azonban feltétlenül érdemes megérteni, hogyan terjednek és betegítenek meg, mert ha ezzel tisztában vagyunk, akkor sokat tehetünk a fertőzés elkerülése, megelőzése és túlélése érdekében.

Mi az a vírus?

A vírus egy rendkívül kisméretű biológiai organizmus. Még az egyszerű más néven fénymikroszkóp alatt sem látható, többnyire nagy felbontású elektronmikroszkóp szükséges hozzá. Érdemes tudnunk, hogy minden életformának, növényeknek, állatoknak, gombáknak, sőt még a baktériumoknak is megvannak a sajátságos vírusos fertőzéseik. A vírus önmagában nem szaporodik, erre csak más élőlény sejtjeiben, az úgynevezett gazdasejtekben élősködve, parazitaként képes.

A testbe került vírus igyekszik bejutni közvetlenül a sejtekbe, ha sikerül - informatikai kifejezéssel élve -, átprogramozza őket. A gazdasejtek a saját anyagaik helyett a vírust kezdik el gyártani, sokszorozni. Egy idő után a gazdasejt kimerül és elpusztul, így a vírusok kiszabadulnak, és újabb sejteket fertőznek meg.

A vírusok létszámukat tekintve a leggyakoribb organizmusok a Földön.

Miképp terjed?

A vírusok változatos módon terjednek. Van, amelyiket rovarok visznek át egyik állatról vagy növényről a másikra. A legtöbb vírus csak egy vagy néhány fajt tud megfertőzni.

A légúti megbetegedéseket okozó vírusok általában cseppfertőzéssel terjednek. A beteg vagy a tünetmentes vírushordozó testváladékaival kell valamilyen formában érintkezni. Vírushordozó az, akin nem mutat tüneteket, de a fertőzőképes vírus a testében megtalálható. A betegek és hordozók terjesztik a kórokozót és adják át másoknak. Például úgy, hogy közösségben nem használnak zsebkendőt, és köhögéskor, tüsszentéskor a kezüket sem teszik a szájuk elé. Így az általuk kibocsátott vírus a levegőben lebegve akadálytalanul eljuthat akár méterekre is.  

Megtörténhet az is, hogy nem a levegőn át, hanem mondjuk kézfogással vagy más közvetlen testi érintkezéssel jut el hozzánk a kórokozó. Amikor megpiszkáljuk az arcunkat, a szánkat, orrunkat, szemünket, akkor fertőződünk meg. Ugyanez történhet, amikor a busz kapaszkodóra tapadnak a vírusok.

Mi történik, ha megfertőződünk?

A vírusok többsége ellen nincs és nem is volt igazán hatékony gyógyszerkészítmény. A vírust nem lehet elpusztítani antibiotikummal, azaz vírusfertőzés esetén felesleges ilyen készítményeket használni. Ezeket csak bakteriális fertőzések esetén van értelme alkalmazni, és akkor is csak a legszükségesebb esetekben. Nem pedig úgy, ahogy napjainkban szoktuk, és minden apró-cseprő megfázásra orrvérzésig szedjük.

Csodafegyverünk az immunműködés

Amikor életünkben első alkalommal fertőződünk meg egy vírussal, akkor az viszonylag gyorsan képes terjedni a szervezetünkben. A vírus bejutása és a tünetek megjelenése közötti időt hívjuk lappangási időnek. Az immunrendszerünk a behatolót észlelve riadót fúj. A betolakodóval szemben kétféle védelmi rendszer aktiválódik: a humorális és a celluláris immunválasz.

A humorális a vírussal való találkozás után speciális ellenanyagok, antitestek termelését kezdi meg, melyek a vírusokhoz tapadva meggátolják, hogy a sejtekbe bejusson és terjedjen. Az immunoglobulin M (IgM) ellenanyagot a szervezet a fertőzés kezdetétől néhány hétig termeli. Az immunoglobulin G (IgG) termelődése csak ezután indul be, de ez évekig, akár élethosszan megmarad, és véd a későbbi fertőzésektől. Ha a vérben IgM mutatható ki, az friss fertőzésre utal, míg az IgG-é azt jelenti, hogy valamikor régen a szervezet már találkozott az adott kórokozóval.

A vírussal fertőzött sejtek egy interferon nevű anyagot kezdenek termelni, ami aktiválja, “odavonzza” a különböző immunsejteket. Ha ezek vírusgyanús fehérjét “találnak” egy sejt membránján, akkor a bennük levő vírusokkal együtt elpusztítják azokat. Ez a celluláris vagy sejtes immunválasz, ami fontos védelmi rendszer. Bár a fertőzés első napjaiban úgy tűnhet, hogy a vírus győzedelmeskedik, de aztán beindul az immunrendszerünk, és megfordítja a csatát.

Trükkös vírusok

Ha egy olyan vírussal találkozunk, amivel korábban már volt dolgunk, akkor a vírusnak kevés esélye van. A szervezetünk már ismeri ezt a vírust és az ellene termelt IgG ott kering a vérünkben. Amikor ismét megjelenik a vírus, az immunrendszerünk csírájában fojtja el az ismételt próbálkozását.

A vírusok azonban trükkösek és mutálódnak, azaz megváltoztatják a tulajdonságaikat. Ezért van az, hogy például a tavalyi influenzavírus vagy akár az idei koronavírus helyett legközelebb egy olyan változat betegít meg bennünket, amivel korábban még nem találkoztunk, mivel nem is létezett. Pont ezért nincs sok értelme ellene védőoltást fejleszteni, mivel nem tudjuk megjósolni előre sem a mutáció helyét a génszakaszban, sem a mértékét, így a vakcina csak bizonytalan kísérlet az új vírussal szemben. Ezt bizonyítja több vizsgálat is, közülük az egyik - az USA egész lakosságát felölelő elemzése – amely, kimutatta, hogy miközben a 65 év feletti lakosság korábbi 15%-os oltottsági szintje mára elérte a 65%-ot, az influenza halálozás jóformán nem változott semmit.

A vírus ezen tulajdonságára hivatkozva ijesztgetnek bennünket a második hullámmal, de nincs az a jövőbelátó, amely előre meg tudná jósolni az időpontját. Lehet ugyanúgy szezonális, amilyen a tél végi, légúti megbetegedéseket a koronavírussal karöltve okozó influenza is.

Mikor jelent veszélyt egy vírus?

A vírus - akár influenza, akár koronavírus - csak a legyengült immunrendszerű embereket tudja súlyos, életveszélyes állapotba sodorni. A legutolsó információk szerint a mostani járvány áldozatainak is igazoltan több súlyos betegsége, alapvetően legyengült szervezete volt. Ha egészségesek vagyunk, akkor nincs félnivalónk.Ha egyébként is súlyos beteg valaki, vagy lábadozik egy betegségből, esetleg másik fertőzéssel küzd épp a szervezete, az legyengíti a védekező képességet és ilyenkor nagyobb a kockázata a súlyosabb szövődménynek.

Kockázati tényező a túlzott félelem által kiváltott stressz is. Ha fejben nem vagyunk egyben, a megbetegedéstől való rettegés olyan mértékű stresszhatást vált ki, ami jelentős mértékben gyengítheti az immunrendszer működését, és sokkal könnyebben betegszünk meg.

Már százszor hallottuk: Megelőzés!

Az immunrendszerünket egészséges és változatos táplálkozással, sok zöldség, gyümölcs és rost, valamint elegendő folyadék fogyasztásával lehet maximális készültségi állapotban tartani. A megfelelő hidratáltság nagyon fontos a szervezet optimális működése szempontjából.

Emellett sokat segíthet szervezetünk vitamin és ásványianyag raktárainak feltöltése is, nagy hangsúlyt fektetve a D és C vitaminok valamint a magnézium szerves formában történő pótlására.

Szintén hasznos lehet a sóterápia használata. A sós levegő nem csodaszer, de ahogy a Semmelweis Egyetem kutatói egy pár évvel ezelőtti kísérletben kimutatták, feleannyian kapták el a vírusfertőzést azok, akik megelőző sóterápiát kaptak, mint azok, akik nem. Akik a sóterápia ellenére mégis elkapták, lényegesen enyhébb lefolyású volt a betegségük és gyorsabban gyógyultak meg.

Valamint ne feledkezzünk el a rendszeres mozgás jótékony hatásairól sem! Nemcsak az immunrendszerümk működését segíti, hanem véd a káros környezeti hatások során a szervezetünket érő szabadgyök behatásokkal szemben is.

Mint már láttuk, nincs ok a pánikra!

Itt a második hullám árnyékában is teljesen felesleges rettegni, ezáltal pedig krónikus stresszhatásnak kitenni szervezetünket, így minimalizálva az immunrendszerünk ütőképességét. Nagyobb eséllyel üt el a zebrán minket egy autó, minthogy elvigyen egy vírus.

Csak összehasonlításképpen: a közel 10 milliós Magyarországon egy évben 25-27 ezer embert hal meg hirtelen szívhalál, további legalább 50 ezer szív-érrendszeri betegségek, és több mint 35 ezer daganatos megbetegedések következtében.

A munka jelentős részét bízzuk az immunrendszerünkre, higgyük el, ha egész évben vigyázunk szervezetünk egészséges működésére, meg fog védeni bennünket a vírusok támadása ellen!

Forrás: tenyek-tevhitek.hu; elethosszig.hu

VILAG

SPANYOLORSZÁG