Az utolsó, egyben végső szükségállapot neghosszabbitasat azert kéri a miniszterelnök, Pedro Sanchez hogy mint mondta, befejezhesse az eddig elkezdett munkát. Ehhez azonban szüksége van továbbra is szövetségesekre:
Ezzel junius 21- ig tolódna ki az utolsónak ígért karanten.
Június 21-ig tarthat a szükségállapot Spanyolországban. Pedro Sánchez miniszterelnök bejelentette: kérvényezni fogja az utolsó hosszabbítást, ehhez már elnyerte a katalán ERC republikánus part támogatását, akik tartózkodni fognak a kongresszusi szavazáson, es a baszk PNV nacionalisták is be ígérték az igen szavazatot. Ugyanakkor ennek eléréséhez meg meg kell szereznie a Ciudadanos nevű párt támogatását is, velük meg folynak az egyeztetések.
Az utolsó szakasz azonban jóval enyhébb lesz, - ígérte a kormányfő.
A június 8-tol a 3-as fázisba belépett közösségek visszakapják az abszolút kormányzás jogát, ezzel szabadon dönthetnek a szabályozásról.Sanchez arról is biztosította őket, hogy beleszólásuk lehet az uniós források elosztásába is, azt mondta: " a szükségállapot utolsó szakasza már sokkal könnyedebb lenne, mint az eddigiek. "A kormány csak a szabad mozgás ellenőrzésének jogát tartja meg.
3 hónapos szükségállapot utan, junius 21-én, a szükségállapot végén terhet vissza SPANYOLORSZAG a normál életbe.
Forras: Moncloa
Spanyolország megint módosította a COVID19-statisztikát
1918 koronavírussal összefüggő halálesetet törölt a statisztikájából Spanyolország egy technikai korrekció keretében hétfőn, ezzel a járványban elhunytak száma 26 834-re módosult.
- Javítjuk azokat a sorozatokat, amelyekről már beszéltem, ellenőrizzük az adatokat, töröljük a kétszer rögzített eseteket - magyarázta a változást a védekezés vezetője, Fernando Simon. - Töröljük azokat az eseteket, amelyeket koronavírusos halálozásként rögzítettünk, de később rájöttünk, az autonóm tartományok rájöttek, ho gy csak valószínű vagy gyanús esetekről van szó, nem igazolt fertőzésekről - mondta Fernando Simon. - Igaz, hogy volt némi késedelem az új adatbázis frissítésében.
A zűrzavart fokozza, hogy pár nappal ezelőtt a halálozási statisztikát felfelé módosították, amikor Katalónia 700 olyan koronavírusos halálesetet talált, amit addig nem regisztráltak. Hétfőn 50 koronavírussal összefüggő halálesetet és százharminckét új igazolt fertőzést jelentett Spanyolország.
Eközben a két leginkább fertőzött városban, Madridban és Barcelonában is megkezdődött a korlátozások kivezetésének első fázisa, míg az ország tartományainak többségében a második fázis lépett életbe. Bár a korlátozások további kivezetése járványügyi feltételektől függ, a kormány július elsejével eltörli a külföldről Spanyolországba érkezőkre jelenleg kötelező két hét karantént, ezzel megteremtve az idegenforgalomnak legalább az elvi lehetőségét.
Forras: Euronews
Spanyolország is várja a turistákat július 1-től
Az emberek többsége szabadságra vágyik, de tart is a járványügyi korlátozások feloldásától Európában annak ellenére, hogy a folyamat egyelőre mindenhol gond nélkül zajlik.
A britek közül is sokan támadják kormányukat azzal, hogy túl gyorsan elkezdte lazítani a karantént a koronavírus-járvány tetőzése után. A pünkösdi hosszú hétvége újabb riadalmat okozott, mert az emberek kirajzottak a jó időben, ellepték a tengerpartokat és a népszerű turistacélpontokat.
A lakhatásért és az önkormányzatokért felelős miniszter, Robert Jenrick közölte, hogy a kormány tartja magát eredeti elképzeléséhez, és meg van győződve arról, hogy döntései megalapozottak. Ugyanakkor mindenkinek felelősséget kell vállalnia a nyitásban, mert van, ahol még sokan lehetnek fertőzöttek.
Foto: Mehetnek iskolába a brit gyerekek
Ezzel együtt a brit kabinet már az időseket sem marasztalja otthon, és újraindul az iskolai oktatás is. Az még bizonytalan, hogyan reagálnak erre a szülők, engedik-e gyerekeiket iskolába menni a tanév végéig hátra lévő időben. Robert Jenrick szerint ez csak átmeneti probléma, mert a most még vonakodó szülők is megnyugszanak majd, ha látják, hogy az emberek többsége elengedi a gyerekét. Így aztán az iskolákban biztonságosan újraindulhat az élet.
Foto: Pünkösd vasárnap Barcelonában
A legszigorúbb karanténban tartott Spanyolország kezdetben óvatos volt, de most felgyorsult a nyitás. A kormány úgy döntött, hogy július 1-től mehetnek a külföldi turisták. A parlamenttől viszont az kéri, tartsa fenn még két hétig a rendkívüli állapotot, hogy a kabinet szükség esetén azonnal lépni tudjon. Észtország is újabb nemzetek előtt nyitotta meg határát. A szomszédos lettek és litvánok után beengedi a németeket és az osztrákokat is anélkül, hogy két hétre karanténba kellene vonulniuk.
Franciaországban a vendéglátás készül újabb lazításra: a teraszok után nyithatnak az éttermek és a presszók belső terei is kedden. Addig a Szajna jelenti Párizs legfőbb vonzerejét. Egy környékbeli férfi mosolyogva mondta egy jachton, hogy addig kell évezni a folyót, ameddig nincsenek turistahajók. Ráadásul a partról bámészkodók megtapsolják őket, úgyhogy sztárok lettek - tette hozzá nevetve.
Foto: A Szajna-part Párizsban az utolsó májusi hétvégén
Foto: Tengerpart Róma közelében
Olaszország is már egészen hasonlít korábbi önmagára, megteltek a strandok és a teraszok, a hónap közepén érkeznek a külföldi turisták is. Rómában megnyitott a Colosseum is.
Szerzői jogok Emilio Morenatti/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Sokan szorulnak ingyen élelmiszerre Spanyolországban
A koronavírus-járvány miatt rengetegen kényszerülnek arra Spanyolországban, hogy jótékonysági intézmények által ingyen osztott élelmiszerből fedezzék szükségleteiket.
Pedro Sanchez miniszterelnök szerint a gazdaság teljesítménye idén 9 százalékkal esik vissza, és mintegy két év kell a talpra álláshoz.
Az ételosztásoknál hatalmasak a sorok a nagyvárosokban. Az ingyen ételre leginkább a munkanélküliek szorulnak rá.
Egy nő, Emma Lopez Garcia azt mondta, hogy a járvány miatt veszítette el a munkáját, így nincs elég pénze élelmiszerekre.
Maria Isabel Sanchez korábban bejárónő volt. Most ő is munkanélküli, a férje pedig meghalt a járvány következtében. Azt mondta, sehol sincs munka, de erősnek kell lennie, nem adhatja fel.
- Rossz minket így látni, ilyen helyzetben, mert fizikailag rendben vagyunk, tudnánk dolgozni, most mégis ingyen ételre szorulunk – panaszkodott a szintén munkanélküli, 44 éves asszony, Paula Andrea.
Görögország után Spanyolországban a második legmagasabb a munkanélküliség az eurózónában, de a probléma globális.
Jótékonysági szervezetek szerint a járvány a Földön 500 millió embert taszíthat szegénységbe.
Szerzői jogok AP
KITEKINTÉS
Óvatos nyitás Európa-szerte
Hónapok után újra megnyitották szombaton a parkokat és kerteket Párizsban, enyhítve a koronavírus-járvány miatti korlátozásokat. Sokan kimentek a szabadba a francia fővárosban, a távolságtartási szabályokat azonban továbbra is be kell tartaniuk. 10-nél több ember nem gyűlhet össze egy helyen, és ajánlott maszkot viselni.
A kávézók és éttermek keddtől nyithatnak ki Franciaországban, Párizsban csak a teraszokon lesz felszolgálás.
Az Egyesült Királyságban már hétfőtől megszüntettek több korlátozást, annak ellenére, hogy naponta még mindig több mint százan halnak bele a Covid-19 betegségbe. 26 brit akadémikus és egészségügyi vezető levélben figyelmeztette Boris Johnson kormányfőt: ártott a kormány hitelességének az, hogy tanácsadója, Dominic Cummings elutazott Londonból a lakhelyelhagyási tilalom ellenére.
Dominic Raab brit külügyminiszter:
"Nagyon óvatosan kell figyelnünk a lazításokat. Ha újra növekszik a fertőzöttek száma, akkor újabb intézkedéseket kell hoznunk, hogy legyőzzük a vírust, bárhol bukkanjon is föl. Nyilvánvalóan most érzékeny pillanatban vagyunk, de nem maradhatunk örökre bezárva. Átmeneti időszakra van szükségünk, óvatos lépésekkel. Minél óvatosabbak vagyunk, annál jobban építhetjük a bizalmat."
Spanyolországban az utóbbi egy napban 96-an fertőződtek meg koronavírussal, és 2-en haltak meg a kórban. A járvány kezdete óta már csaknem 28 ezren vesztették életüket. A kormány március óta hatodszorra és ezúttal utoljára kezdeményezi a parlamentnél a járvány miatt bevezetett szükségállapot meghosszabbítását.
Pedro Sánchez kormányfő:
„Június 8-tól azok a tartományok, amelyek a lazítások utolsó, hármas fázisában lesznek, visszakapják az egészségügyi minisztériumtól a járványügyi hatásköröket, és maguk dönthetnek arról, hogy milyen ritmusban, hogyan folytatják az enyhítéseket. Egyedül az állampolgárok szabad mozgásának korlátozása az, ami továbbra is a központi kormány kezében marad, amíg tart a szükségállapot.”
A járvány miatti karanténrendeletek feloldására utalva Ferenc pápa arra hívta föl a figyelmet, hogy az emberek gyógyítása fontosabb, mint a gazdaság. A pünkösdvasárnapi misén a katolikus egyházfő azt mondta: reméli, hogy lesz az emberekben bátorság, hogy egy sokkal jobb világot építsenek. Szavait több száz ember hallgatta a Szent Péter téren, egymástól távol, maszkban állva.
Oroszország régióiban különböző ütemben enyhítik a korlátozásokat. Moszkvában sétálni vagy sportolni már ki lehet menni a szabadba, megnyitják a parkokat. Oroszországban több mint 400 ezer ember fertőződött meg koronavírussal.
Szerzői jogok Michel Euler/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
Az EU szerint a határok lezárása nem állítja meg a vírust
Próbára tette az uniós együttműködést a koronavírus-válság.
A belső határokon veszteglő kamionok látványa arra emlékeztetett, hogy a tagállamok vészhelyzetben önállóan, egyoldalúan döntenek.
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a határok átjárhatóak legyenek a teherforgalom számára.
Lassan javul a helyzet a belügyekért felelős biztos szerint, akit Brüsszelben kérdeztünk az ügyről.
"Megértem, hogy a tagállamok gyorsan léptek, hogy megakadályozzák az emberek érintkezését. A vírus már minden tagállamban megjelent. Vagyis a határok lezárásával, az emberek megállításával nem lehet megfékezni a vírust. De sokat tehetünk azzal, ha kevesebbet érintkezünk másokkal és kevesebbet utazunk" - mondta a belügyekért felelős uniós biztos, Ylva Johansson.
A határőrizet tagállami hatáskör, azonban az egyoldalú lépések lelassították a gazdaságot és a vírus elleni fellépést is.
A bizottság már hétfőn ajánlásokat küldött a határőrizetről.
A biztos szerint egyre több ország ismeri fel, hogy együtt kell lépniük a válságban.
"Azt látjuk, hogy a tagállamok arra kérik a bizottságot, hogy lépjen fel a szokásosnál erősebben ezeken a területeken. Azt látjuk, hogy koordinálásra kérik a bizottságot, örülnek az iránymutatásnak, és együttműködnek egymással és az unióval is, hogy megoldják a problémákat, leküzdjék az akadályokat. Ezeknek a korábbi döntéseknek ára van, és okos megoldás kell. Továbbra is vannak gondok, de látjuk, hogy a tagállamok elkötelezettek a közös munka irányába" - tette hozzá Ylva Johansson uniós biztos.
A mostani válság az áruk és az emberek szabad áramlásának elvét és a közös piacot is próbára tette.
Szerzői jogok EC Ylva
Az EU ajánlást készít a lezárások
A koronavírus terjedése megterheli az uniós tagállamok egészségügyi rendszereit. Ebben a helyzetben az Európai Bizottság próbál koordinálni a tagországok között. Más hatásköre ugyanis nincs Brüsszelnek az egészségügyi kérdésekben.
"A mi szerepünk az, hogy koordináljunk, egyeztessünk a tagállamok között. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a kormányokkal. Magam is hetente többször beszélek az egészségügyi miniszterekkel. Az a dolgunk, hogy határozottan lépjünk és megoldjuk a problémákat a folyamatosan változó helyzetben” – mondta Sztella Kiriakidesz egészségügyi biztos.
Közben az Európai Bizottság dolgozik azon a stratégián, amellyel feloldhatják a lezárásokat.
"Fokozatosan tér majd vissza Európa a normalitáshoz. Már dolgozunk egy stratégián az Európai Bizottságnál a kivezető útról. Ez egy tudományos tényeken alapuló ajánlás lesz a tagállamok felé. Von der Leyen elnök felállított egy tanácsadó-testületet, amely elismert víruskutatókból és járványügyi szakemberekből, valamit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ illetékeseiből áll. Ők mérlegelik a lehetséges javaslatokat a tagállamok felé, hogy feloldhassák a korlátozó intézkedéseket. De nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy minden tagállam más helyzettel áll szemben” – tette hozzá az uniós biztos.
Sztella Kiriakidesz azt tanácsolja, aki teheti, maradjon otthon.
Forras: Euronews
Konzultáció az európai minimálbérről
Az Európai Bizottság konzultációt kezd az európai minimálbér ügyében. Ezt Strasbourgban, az Európai Parlamentben jelentették be.
A konzultáció hat hétig tart, és az a célja, hogy kiderítse, szükséges-e a bérezés közös szabályozása.
– Magyarként látom az ilyen kezdeményezés eredményét. Százezrek menekülnek nyugatra, talán milliók is, hogy ott dolgozzanak. Miközben nálunk munkaerőhiány van, ami hatással van a nemzeti össztermékre is. Szerintem európai szinten kell megegyezni az európai minimálbérről, hogy megszűnjön ez a rossz és romboló gyakorlat – mondta Dobrev Klára, EP-képviselő.
28 uniós ország közül hatban nincs kötelező minimálbér. Néhány északi ország ellenzi a tervet, mert az veszélyt jelent a kollektív megállapodásokon alapuló bérrendszerükre.
– Egyetértünk azzal, hogy növelni kell a béreket Európában. Svédországban viszont azt látjuk, ez aláásná a munkaerő piacunkat, ahol bármilyen kormányzati beavatkozás nélkül tárgyalják ki a szociális partnerek a béreket. Ha kijönne egy uniós szabályozás arról, hogy minden tagállamnak egy bizonyos százaléknyi átlagbért kell garantálni, akkor itt állami beavatkozás lesz – mondta egy svéd EP-képviselő, Johan Danielsson.
A bizottság szerint védeni kell a megállapodáson alapuló rendszert, de szerintük sok országban nem lehet megélni a minimálbérből.
– Ez egy történelmi lehetőség, Az Európai Unió először ismeri el a bérek területén lévő drámai helyzetet, és próbál európai szintű jogi megoldást találni. Mi, szakszervezetek egy évtizede küzdünk a válság hatásaival és a megszorításokkal. És most nagyon fontos lenne, hogy az unió valóban segítse a béremelést – mondta az európai szakszervezeti szövetség főtitkára, Luca Visentini.
A mostani konzultáció után a bizottság legkorábban szeptemberben ül össze
Forras: Euronews
Az egész világot átverték? Egy professzor megdöbbentő kijelentést tett a vírus kapcsán
Ha igaza van, át kell gondolnunk az összes eddigi intézkedésünket, a világ teljesen rosszul reagált.
Mindenki félreismerte a járványt…
A gazdaság leállítására nem is lett volna szükség, mert a vírus élettartama mindenhol kevesebb, mint 70 nap.
Isaac Ben-Israel, a Tel-Aviv Egyetem biztonsági képzésének vezetője megdöbbentő dolgot állít.
Szerinte a világ félre reagált mindenben a koronavírus járvány kapcsán. Valójában ugyanis hivatalos adatok utalnak arra, hogy a vírus önmagát oltja úgymond ki.
Vagyis a járvány magától megszűnik, elpusztul a a vírus több mint 40 nap után.
A számításai szerint – amit szerinte több más statisztika is igazol – a járvány valamennyi országban az intézkedésektől teljesen függetlenül 40 nap alatt tetőzik.
Ez követően pedig szép lassan, újabb hullám nélkül lecseng.
A professzor azt is kiemelte: egyelőre ő sem tudja, hogy mi ennek a furcsa viselkedésnek az oka.
Lehet, hogy a klíma, de az is lehet, hogy valami egészen más, ezt további kutatásoknak kell megválaszolni.
Könnyen lehet, hogy a vírusnak egyszerűen “ennyi az élettartama”.
A professzornak ha valóban igaza van, az azt jelentené, hogy a tudomány jelentősen félresiklatta a világot, és gyakorlatilag a teljes 2020-as világgazdasági válságért ezek a téves információk felelnek.
Ha ez így van és utólag még több bizonyíték alátámasztja, akkor minden bizonnyal a járvány lescsengése után azonnal elkezdik majd keresni a felelősöket.
Egyesek szerint a média egy jelentős része már kollektíve felelős ezért, mivel feleslegesen fújták fel a jelenséget, és keltettek indokolatlanul nagy pánikot.
Mások szerint ebben jó néhány befolyásos gazdasági szereplő is benne volt, akik kifejezetten érdekeltek voltak egy gazdasági resetben, azaz újraindításban.
Lehet, hogy ugyanaz lesz a végeredmény, a koronavírus ugyanis önkorlátozó, és az intézkedésektől függetlenül 70 nap után eltűnik.
Ha így lesz, el kell kezdenünk végre feltenni azokat a bizonyos “ kérdéseket.
Forras: Kimondott igazságok
MAI ADATOK SPANYOLORSZAG
A mai adatok szerint az elmúlt 24 órában nem volt haláleset, viszont 71 uj fertőzott beteget regisztraltak.
VILÁG
