Egyre nő az elégedetlenség Hispania szerte. Minden nap uj szlogen kerül egy erkélyre Madridban: ma teszteket  követelnek MNDEN embernek,hogy felmérjék az emberek immun szintjét.



Tegnap röviden beszámoltam arról,hogy marad a szükségállapot Spanyolorszagban,de nem akármilyen csata zajlott a kongresszusban az ellenzék es a kormánypárt között. Meghosszabbította a kongresszus a szükségállapotot Spanyolországban. Végül a legnagyobb ellenzéki part tartózkodásaval sikerult a karantén meghosszabbítása újabb 15 nappal,május 24- ig. Mindeközben valtozott ismet par szabály,igy a gyermekek szabadban tartózkodási idejét gondoljak ujra. A hotelek es a vendéglátóhelyek is megkezdték a felkészülést a nyitásra, előbbiek fertőtlenítő szőnyegekkel,szoba szervizzel ,utóbbiak a part részek felosztásának tervével.
Az ellenzék hangsúlyozottan kinyilvánította,a kormánynak készítenie kell egy B tervet a "hogyan tovább"- ra, kulon hangsúlyozva, az autonomiaknak szükségük van a lazításra, nem az egyforma szükségállapot fenntartására.  

Foto: Szvitek Erzsebet

Pedro Sánchez megígérte,hogy mindenben együttműködik a tartományok vezetőivel a karantén feloldasi fazisokban, azzal a feltétellel hogy az egeszsegugyi minisztériume lesz az utolsó döntés joga. Bejelentette azt is, hogy mikor eléri az ország egésze az 1. Fázist,nemzeti gyásznappá fogja nyilvánítani azt a napot, ezzel tisztelegve a vírus áldozatainak.



Forras: Euronews
Szinte mindegyik 17 közösség kérte a kormánytol,hogy hétfőn hadd léphessen át a nulladikból az 1-es fázisba, igy már lehetne utazni provincián belül. Kertek,engedélyeznék a maximum 10 fős családi és baráti összejöveteleket. Ezzel újraindulhatnának a hotelek, turisztikai szálláshelyek és a bárok is kinyithatnanak otven százalékos kapacitásukat kihasználva.
Ez alól kivétel lenne Castilla és León valamint Katalónia, ok maradnának a nulladik fázisban, a többiek már kivétel nélkül feloldast kertek a provinciáikra. Az ország két legnagyobb gócpontja, és egyben autonóm városa maskepp kezelné a kivételes helyzetet: Barcelona maradna a jelenlegi szakaszban Girona és Lleida területének nagy részével együtt, Madrid az 1-es fázisba szeretne kerülni, a szigorú intézkedések betartásával.


Szigorú feltételeket szabnak a szállodák megnyitásához : be kell tartani a kotelezo távolságot a vendégeknek, es kotelezo lesz a fertőtlenítő szőnyegek használata a bejáratnál.A lift használat is szigorú: csak egy csalad, vagy baráti társaság használhatja egyidőben. Ugyanez vonatkozik a közösségi terekre, amit korlátozva használhatnak a vendégek.
A svédasztalos étkezésekhez sem lehet közösen a gyumolcsfacsarokat, es kávé gépeket használni, csak turnusonként,mint ahogy az étkezéseket is ebben a rendszerben bonyolithatjak. Ajanlatos a szoba szerviz használata. A textil es egyéb dekorációk is csak minimálisan díszíthetik  a szobákat a fertőzés veszély miatt. A kirándulásokra is vonatkoznak a szigorú előírások.

A cégek sajat tesztelés ékkel szűrik a dolgozóikat,ezzel is védve a dolgozok egészséget.

A tengerpartok is készülnek a szezonra: a partszakaszok felosztásával próbáljak elkülöníteni az önkormányzatok a családosokat,baráti társaságokat, időseket,kulon óra renddel,hogy ki mikor napozhat,fürödhet.Mindezt komoly ellenőrzésekkel kontrollálják majd.

Az egeszsegugyi minisztérium honlapján arról tájékoztat,hogy -a III. Károly Egészségügyi Intézet tanulmánya alapjan 30.500 egészségügyi dolgozót fertozodott meg a koronavírussal Spanyolorszagban, ami kirívóan magas szam.A fertozottek 76 százaléka nő volt, akiknek az átlagéletkora 46 év. Az összes beteg közül 35 szakember vált a vírus áldozatává.



Forras: El Pais

A veszélyhelyzeti és riasztási koordinációs központ vezetője, Fernando Simón érdekes beismerést tett:  arról beszélt, hogy a koronavírus már február előtt terjedt Spanyolországban. A legelső beteget, egy Kanári-szigeteken nyaraló német turistát, január 31-én regisztraltak a rendszerbe.Ezt követően több tesztet is elvégeztek azokon, akik influenzaszerű tünetekkel jelentkeztek, de egyik sem mutatott pozitív eredményt. Kiderült, járvány mar február végén kezdett el nagy mértékben terjedni, es már január végén fertőzték egymást az emberek.

Újraindul Európa: segítséget kérnek az olasz vendéglősök

Lazitast követelnek Európa szerte.  Üres székekkel tüntettek az éttermek tulajdonosai Milánóban kormányzati segítségért. Június elsejéig csak elvitelre szolgálhatnak ki vevőket, miközben a közterheket fizetniük kell. Nyitás után pedig a korább forgalom 30%-ával számolhatnak a távolságtartási szabályok miatt. A kamara szerint a város 7000 étterméből és vendéglőjéből 2000 csődbe megy, ha nem tesz valamit a kormány.
Pompeji és más turistalátványosságok is később nyitnak az engedélyezettnél, hogy meg tudjanak felelni a biztonsági előírásoknak. Firenzében a szuvenírárusok nem nyitnak ki május közepén, mert nem lesz kinek.

Foto biciklisták

Franciaországban Edouard Philippe miniszterelnök azt ígérte, csütörtökön tisztázzák az utolsó részleteket is a lazítások mikéntjéről. Párizsban ideiglenes biciklisávokat festenek fel és a vállalkozások is felkészülnek a nyitásra.
Hétfőtől szigorú távolságtartási szabályok mellett kinyithatnak a boltok Belgiumban. Vasárnaptól a belgák meghívhatják magukhoz egyszerre legfeljebb négy barátjukat vagy csaldtagjukat.
Spanyolországban a kisebbségben kormányzó szocialisták megkapták a parlamenti támogatást a koronavírus miatt bevezetett rendkívüli jogrend két héttel való meghosszabbításához, annak ellenére, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Néppárt igyekezett ezt megakadályozni.
A rendkívüli jogrend bevezetését korábban minden párt megszavazta, de a járványhelyzet enyhülésével a politikai ellentétek újra kiéleződtek. A spanyol helyzet annyiban hasonlít a magyar felhatalmazási törvény körüli vitához, hogy a kormánypárt a védekezés akadályozásával vádolja az ellenzéket, amiért az nem akar neki további jogköröket megszavazni. Ugyanakkor a spanyol szocialisták több kisebb koalíciós partnerrel együtt is külső támogatásra szorulnak a törvényhozásban, és a rendkívüli jogrendet kéthetente meg kell hosszabbítani.
Forras: Euronews

AZ EU IS BEKEMÉNYÍT


Célba veheti az EU az adóelkerülőket és a profithalmozókat

Miközben az Európai Unió próbál pénzt találni a gazdaság talpra állításához, kiújult a vita a blokkon belül az adóparadicsomok megítéléséről.
Az agresszív adóverseny nyertesei között volt Hollandia, Luxemburg és Írország. Ezekben az országokban alacsony, vagy elenyésző a társasági adó, az itt regisztrált cégek azonban Európa más országaiban is működnek. A jelenség főleg Franciaországtól, Olaszországtól, Németországtól és Spanyolországtól szívott el bevételeket.

Hamarosan nagy nyomás alá kerülnek az adóelkerülést segítő országok – mondta egy pénzügyi igazságossáért küzdő aktivista, Alex Cobham.
"Hollandia és mások sokkal nagyobb nyomást érezhetnek majd hamarosan, mint egy évvel korábban, hogy vállaljanak szolidaritást ahelyett, hogy megkárosítanának más tagállamokat. Sokkal nehezebb lesz vétózniuk, mint eddig. Közben más országokban, különösen Németországban egyre nagyobb a nyomás a multicégeken, hogy váljanak átláthatóbbá és bizonyítsák, hogy több adót fizetnek otthon” – mondta Alex Cobham.
Az Európaii Uniónak lényegesen több pénzre lesz szüksége a járvány utáni válságkezeléshez, ezért sokan szorgalmaznak új bevételi forrásokat.
Az Európai Bizottság korábban háromfajta új adónem bevezetését javasolta évi 20 milliárd euró értékben. Bevezetnének egy újfajta vállalati nyereségadót, illetéket vetnének ki a szénmodoxid-kibocsájtásra és a nem újrahasznosított műanyagokra is.
Egy ilyen megoldást az alacsony adószinttel rendelkező Ciprus is támogatna.
"Mi egy alacsony adókkal működő ország vagyunk és a jövőben is alacsony adókat szeretnénk. De szeretnénk kivenni a részünket a munkaerő megadóztatásából, és szóba jöhet még egy zöld adó bevezetése is. Ez egy olyan európai kezdeményezés, amit mi is támogatni tudunk – mondta a ciprusi pénzügyminiszter, Konstantinosz Petridisz.
Az Európai Unió eddig egyetlen tagállamot sem vett fel az adóparadicsomok feketelistájára, amelyen jelenleg 12 ország szerepel. Az adóelkerülés ellen küzdő aktivisták szerint azonban itt az ideje annak, hogy Brüsszel bekeményítsen és ideiglenesen extra adót vessen ki a nyereséghalmozókra.
"Nagyon sok internetes cég, mint az Amazon, vagy a Google hatalmas profittal üzemel, de rajtuk kívűl is sok cég ér el hatalmas nyereséget, miközben sok vállalat szenved. A túlzottprofit-adó lényege az, hogy öt százalékos haszon fölött az állam jóval nagyobb terhet, akár 50-75 százalékos adót róhat ki a mostani nehéz időkben" – mondta a pénzügyi aktivista, Alex Cobham.
Franciaország, Dánia és Lengyelország közben bejelentette, nem segítik közpénzből azokat a cégeket a válságban, amelyek adóelkerülő gyakorlatokat alkalmaznak, vagy offshore pénzügyi központokban vannak bejegyezve.
Forras: Euronews

MAI HELYZETKÉP SPANYOLORSZAG:



Enyhe csökkenéssel 3173 uj megbetegedést regisztraltak ma, míg 213 áldozatot követelt a vírus.

VILÁG: