Friss hír!
40 nap utan! Szabad a séta! SPANYOLORSZAG!

Foto: El Confidencial

A kormányfő, Pedro Sanchez ma este 8- kor bejelentette,ha nem sulyosodik a helyzet akkor május 2- tol mindenki ki mehet sétálni, sportolni, a szigorú feltételek betartásaval!

MEG MINDIG NAGYON MAGAS AZ ÁLDOZATOK SZAMA SPANYOLORSZAGBAN

Péntek reggel még 2 708 470 volt a fertőzöttek, 190 858 a halálos áldozatok és 738 486 a gyógyultak száma. A fertőzés 185 országban van jelen. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A legtöbb halálos áldozata a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 megbetegedésnek az Egyesült Államokban van, ahol 890 524 volt az igazolt fertőzöttek, 50 017 a halottak és 96 677 a gyógyultak száma. Donald Trump amerikai elnök aláírta és ezzel törvényerőre emelte a kongresszus által elfogadott 484 milliárd dolláros gazdasági élénkítő csomagot. Hangsúlyozta: az ország kezd munkába állni, de a társadalmi elkülönülés és a szájmaszk önkéntes viselete továbbra is fontos. 

Spanyolországban 219 764 fertőzöttről, 22 524 halálos áldozatról és 92 355 gyógyult betegről tudni.

Olaszországban 192 994 a koronavírus fertőzöttjeinek, 25 969 a halálos áldozatainak száma, és 60 498-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Bár a napi halálozási adat továbbra sem csökkent 400 alá, a kormány úgy döntött, hogy április 27-től fokozatosan, négy fázisban feloldja a koronavírus miatt bevezetett óvintézkedéseket.Franciaországban 159 495 fertőzöttről, 22 278 halálos áldozatról és 44 197 gyógyultról tudni. A kórházi kihasználtság visszatért a megszokott üzemmódba azáltal, hogy 16 nap folyamatos csökkenést követően ötezer alá süllyedt az intenzív ápolásra szoruló súlyos betegek száma - mondta a francia egészségügyi tárca járványügyi igazgatója.

Németországban 154 545 a fertőzöttek, 5723 a halálos áldozatok és 106 800 a gyógyultak száma. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) szerint túl magas a napi új igazolt fertőzések száma a korlátozások további lazításához. Az intézet elnökhelyettese, Lars Schaade elmondta, hogy a 2000 feletti szintről néhány százra kell csökkenteni az igazolt új fertőzések napi számát ahhoz, hogy a helyi egészségügyi hatóságok lépést tudjanak tartani a járvánnyal.

Az Egyesült Királyságban eközben 144 635 fertőzöttről, 19 566 halálesetről és mindössze 721 gyógyultról tudni.Törökországban 104 912 a fertőzöttek, 2600 a halálos áldozatok és 21 737 a gyógyultak száma. Az országban először haladta meg az új típusú koronavírus-járványban a gyógyultnak minősített betegek napi száma az újonnan regisztrált esetekét pénteken. Harmincegy nagyobb városban - köztük Isztambulban és Ankarában - az utóbbi két hétvégén kijárási tilalom volt érvényben, amit ezen a héten csütörtökre és a péntekre is kiterjesztettek, csütörtökön egy nemzeti ünnep, pénteken pedig a muszlim böjti hónap, a ramadán kezdete miatt. A rendelkezés legalább 63,5 millió embert érint.Iránban 88 194 fertőzöttről, 5574 halálesetről és 66 599 gyógyultról tudni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 83 885 esetet tartottak nyilván szombat reggel. A vírus okozta betegségben eddig 4636-an haltak meg, a gyógyultak száma 78 024.Forras: M7

KORMANYINTEZKEDESEK A KORONAVIRUS IDEJÉN 

Elhúzódó és kemény küzdelem vár a világgazdaságra a koronavírus-járvány elmúltával - erre figyelmeztetnek a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az Európai Unió vezetői is. A brüsszeli Bruegel Intézet naprakész és folyamatosan bővülő adatbázisba foglalta az egyes államok mentőintézkedéseit.Az elmúlt hetekben egymást érték a bejelentések: a kormányok, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Központi Bank is gigászi mentőcsomagokkal és a leginkább érintett ágazatok, illetve piaci szereplők célzott támogatásával igyekeznek elébe vágni az elkerülhetetlen gazdasági visszaesésnek. A mentőintézkedésektől elsősorban azt remélik a kormányok, hogy kevesebb cég megy tönkre, és kevesebb ember kerül utcára addig is, amíg az élet visszatérhet a rendes kerékvágásba.

A szolgáltatóipar, a vendéglátás és a turizmus érzi meg leginkább a járványügyi intézkedéseket, de a korlátozások alapvető gondokat okoznak más ágazatokban is, mert elvágják a beszállítói láncolatokat. A home office is bonyolítja a helyzetet, nagyon sok szakmában ez lehetetlen. Egy amerikai elemzőintézet is erre figyelmeztetett két hete mondván, hogy az amerikai munkavállalók kétharmada nem tud otthonról dolgozni.

A várhatóan súlyos gazdasági válság kezelésének stratégiája nem mutat eltéréseket, de a segítségnyújtás mértékében jelentősek a különbségek.A brüsszeli Bruegel Intézet nyomon követi a kormányintézkedéseket, amelyek természetüket tekintve három kategóriába sorolhatóak - magyarázza Darvas Zsolt, az intézet vezető elemzője, aki egyben a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Vannak köztük közvetlen támogatások, halasztások és garanciavállalás. Minden kormány célja, hogy életben tartsa azokat a sikeres vállalatokat, amelyek erre önerőből képtelen lennének, és ezzel megóvja a veszélybe került munkahelyeket is.A közvetlen támogatások különböző adó és járulékcsökkentéseket jelentenek, illetve bértámogatást, hogy a rászoruló cégek ne kényszerüljenek leépítésekre. Ezeket az intézkedéseket az EU egy új hitelkerettel segíti, ahogyan a tegnapi EU-s csúcson megállapodtak erről az országok vezetői. (A magyar kutatás-fejlesztés bértámogatásának kormányprogramját pár napja hagyta jóvá Brüsszel - a szerk.)Más jellegű segítséget jelentenek a hiteltörlesztési moratóriumok, amelyek szűkebb vagy szélesebb körben lehetővé teszik, hogy az adósok bizonyos ideig ne fizessék törlesztőrészleteiket azzal, hogy a moratórium lejártával kötelezettségeiknek eleget kell tenniük. Az állami garanciavállalással pedig a kormányok arra ösztönzik a pénzintézeteket, hogy továbbra is nyújtsanak hiteleket a gazdasági szereplőknek, vagyis segítsenek átvészelniük ezt a nehéz időszakot.

Darvas Zsolt úgy látja, hogy Európában Németország jár az élen, a német kormány a GDP 6,9 százalékát fordítja válságkezelésre, aminél többet világviszonylatban is csak az Egyesült Államok költ ugyanerre, ott ez a GDP 9 százaléka. Berlin nagyon komolyan veszi a prosperáló cégek megmentését: akárcsak a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság idején a bankokban, most a vállalatokban is kész tulajdonrészt vásárolni, hogy a válság elmúltával majd ismét magánkézbe adja azokat. Külön alapot hozott létre erre 100 milliárd euróval, ami Darvas Zsolt szerint figyelemreméltó összeg azzal együtt is, hogy rendkívül súlyos válság elébe nézünk.Ami az európai államok egymásnak nyújtott segítségét illeti, ettől Hollandia vonakodik leginkább, Németország azonban kevésbé. A vita tárgya, hogy érdemel-e segítséget egy olyan állam, amely nem folytatott fegyelmezett költségvetési politikát az elmúlt évtizedekben, és ezért most nincs elég pénze a válságkezelésre. Németország ebből a szempontból speciális helyzetben van - mondja Darvas Zsolt -, mert gazdasági ereje nagy részét köszönheti az euróövezetnek, úgyhogy méltányosnak ítéli most viszonozni ezt.

Az egyes államok válságkezelésében tehát nem elvi, hanem pénzben mérhető különbségek mutatkoznak. Általánosságban elmondható, hogy azok az országok, amelyek aránylag nagy államadóssággal küzdenek, most óvatosabban költenek, nehogy kezelhetetlenné váljon a költségvetés helyzete. Ahol pedig megtehetik, a kormányok minden lehetséges módon támogatják a gazdasági szereplőket.

FORRAS: Euronews