Ma döntött a kormany: a beígért 1 hónapos karantén helyett,"csak" 15 nappal hosszabbították meg ismet,immáron 5- ödször a vészhelyzetet Spanyolországban.Azt meg nem lehet tudni, hogy milyen felháborodást fog ez az újabb szükségállapot kiváltani.mert minden este 9- kor hangos,fazék csorompolestol,dobpergestol hangos Hispania: ELÉG! - ezt harsogjak országszerte.
Mindemellett a koronavírus-járvánnyal leginkább sújtott két európai államban Spanyolorszagban és Olaszországban lassan visszatérhetnek a régi kerékvágásba.
Fotó: TASR/AP
Spanyolországban 59-en hunytak el a koronavírus-járvány következtében az elmúlt 24 órában.A halálozás már második napja maradt száz alatt - közölte a spanyol egészségügyi minisztérium hétfőn.A tartományok jelentéseiből készült összesítés szerint a fertőzés eddig 27 709 halálos áldozatot követelt. A halálozási ráta hét héttel ezelőtt 11 százalékos volt, két hete pedig 2 százalékra csökkent.Az országban az elmúlt egy napban 285 új koronavírusos esetet regisztráltak, míg összesen 231 606 fertőzöttet tartanak nyilván.
Foto: El Pais
Fernando Simón, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója napi online sajtótájékoztatóján Madridban elmondta: négy napra csökkent az az időszak, ami az első tünetek megjelenésétől a fertőzés igazolásáig tart. Korábban 7-17 nap is eltelt a kettő között - tette hozzá.
Katalóniában, ahol a madridi autonóm közösség után a legtöbb, mintegy 56 ezer fertőzöttet szűrtek ki eddig, a helyi kormány bejelentette, hogy egymillió tesztet végeztet el a lakosság átfertőzöttségének megismerésére. A kutatásban külön vizsgálják az egészségügyben és a létfontosságú ágazatokban dolgozókat.
A dél-európai országban hétfőtől tovább lazítottak a járványügyi korlátozásokon, területének 70 százalékán lépett érvénybe az enyhítés úgynevezett egyes fázisa, amelyben például a családtagok két hónap után először újra meglátogathatják egymást otthonukban. Emellett létszám-korlátozással ugyan, de kinyithatnak az éttermek teraszai, a kulturális és vallási intézmények is. Az óvintézkedéseket fokozatosan várhatóan június végéig oldják fel országosan.Az enyhítések hatására a baszk és a galiciai autonóm kormányok is bejelentették: július 12-én tartják meg a helyhatóság választásokat, amelyeket a járvány miatt nem tudtak megrendezni az eredetileg kiírt április 5-i időpontban.A spanyol kormány kedden ismét, immár ötödször kezdeményezi a törvényhozásnál a május 24-ig érvényben lévő szükségállapot meghosszabbítását, de ezúttal nem 15 napra, hanem "körülbelül egy hónapra", amíg tart a járványügyi korlátozások fokozatos, négy fázisban tervezett feloldása. A kisebbségi koalíció javaslata egyelőre nem rendelkezik az elfogadásához szükséges parlamenti támogatottsággal.
KI LESZ A BEFUTÓ?
Foto: Euronews
Bár kétségtelenül ez a legfontosabb, a vakcinafejlesztés nem csak milliók életének a megmentéséről szól. Az a gyógyszergyártó, amely elsőként tudja majd piacra dobni a koronavírus ellenszerét, soha nem látott üzleti előnyre tehet szert. A lyoni székhelyű Sanofi Pasteurnél gőzerővel folyik a kutatás és a tesztelés. A cég franciaországi elnöke szerint viszont azok az országok számíthatnak legkorábban az oltásra, amelyek hajlandóak voltak anyagilag is beszállni a fejlesztésbe .
- Természetesen most az a legfontosabb, hogy feltaláljunk egy védőoltást, de az tény, hogy az utóbbi hónapokban szorosabb lett a viszonyunk az Egyesült Államokkal. Washington komoly támogatást küld és felgyorsította az engedélyeztetési folyamatot is. Az európai országokat is erre bíztatnánk, hogy mindenhol egyszerre jelenhessen meg a vakcina - mondta Olivier Bogillot.
Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok közösen dobják össze a pénzt egy uniós vakcinafejlesztési projektre.
Párizs szerint viszont a Franciaországban fejlesztett hatóanyagok első sorban a franciákat illetik.
- Egyelőre nem az a kérdés, hogy ki fog nyerészkedni az oltáson, hanem az, hogy ki találja fel elsőként. Ha nálunk lesz először ellenszer, akkor annak az állampolgárainkhoz kell eljutnia, majd utána Európához és végül az egész világhoz - szögezte le a francia egészségügyi miniszter, Olivier Véran.
Az oltóanyagból pedig nem csak gazdasági, de politikai tőkét is lehet kovácsolni. Az a kormány, vagy államfő, amely először tudja biztosítani nemzete számára a rég áhított hatóanyagot, már zsebében érezheti a következő választási győzelmet. Nem véletlen, hogy az elnökválasztásra készülő Egyesült Államok már bejelentette: heteken belül meglehet a csodaszer.
Lázasan zajlanak a vakcinakutatások
Már embereken tesztelik az első vakcinákat
Németeken tesztelnek koronavírus elleni oltóanyagot
Koronavírus: összefog a világ két legnagyobb vakcinagyártója, a Sanofi és a GSK.
Forras: Euronews
A koronavírusok egyes fajtáinál már van arra bizonyíték, hogy a vírus az agytörzsi központokba is eljutott
A Budapesten megjelenő Magyar Hírlap arról ír, hogy magyar kutatók vizsgálatai nyomán eredményesebbé válhat a Covis-19 elleni terápia.
A lapnak nyilatkozó Dénes Ádám kutató elmondta, hogy az új koronavírus-betegséget légzőszervi kórként ismertük meg, de egyre több a bizonyíték arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Ő a munkatársaival a világon az elsők között vizsgálná a fertőzésben elhunytak agyát.
Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatója az MTA honlapján megjelent cikke szerint kollégáival, köztük Hortobágyi Tibor neuropatológussal feltérképezi az új koronavírus okozta fertőzés lehetséges agyi hatásait.
A lapnak elmondta, hogy amikor elkapunk valamilyen fertőzést, a szervezetünkbe jutott idegen anyagok gyulladásos reakciókat keltenek, ilyenkor a testünk fokozott védekezésbe, munkába kezd, amelynek nyomán rengeteg szervünk másként kezd működni, mint azt az egészséges szervezetben látjuk.
Az efféle folyamatok kevésbé látványosan más kórok, krónikus betegségek esetén is végbemennek bennünk. A cukorbetegség vagy a magas vérnyomás állandó harcra készteti a szervezet gyulladásos rendszerét, de hasonló folyamatokat indítanak el a különféle akut vagy krónikus fertőzések is. Részben ez magyarázza azt, hogy az influenzaszezonban is megnő a stroke-os és a kardiológiai esetek száma – mutatott rá a kutató.
Ha gyulladás terheli a szervezetünket, azt megérzi az idegrendszer és az egyes agyi vegetatív központok is. Az agy, elsősorban a hipotalamusz reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet annak számos negatív jelenségével együtt, mint a levertség, a láz, vagy az étvágytalanság. Az elmúlt hónapokban közzé tett nemzetközi kutatási eredmények nyomán felvetődött, hogy a koronavírus esetleg bejut az agyba. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a gyulladásos faktorok túltermelődése nyomán olyan folyamatok is beindulhatnak, amelyek hatással lehetnek a légzés és a keringés agyi központjaira. Erre a jelenségre utalhatnak azok a klinikai megfigyelések, amikor egyes Covid-19-betegek légzése úgy omlott össze, hogy azt egyébként a tüdejük állapota nem indokolta volna – tette hozzá Dénes Ádám.
A koronavírusok egyes fajtáinál, a SARS, illetve MERS esetén már van arra bizonyíték, hogy a vírus az agytörzsi központokba is eljutott. Az új koronavírusnál számos olyan tünet, egyebek mellett például az íz- és szagérzékelés elvesztése, a zavartság, vagy szélsőséges esetben az agyvelőgyulladás arra utal, hogy ez a vírus is rendelkezhet ezzel a képességgel – folytatta a kutató. – A neurológiai tünetek egy jelentős része ugyanakkor annak tudható be, hogy a vírusfertőzés okozta gyulladás nagy hatást gyakorol az agyra és a perifériás szervekre is, így például a keringésre, a máj- és veseműködésre és a véralvadási folyamatokra. Ha sikerül felderíteni e folyamatokat, akkor a terápiák is eredményesebbek lehetnek – hangsúlyozta.
Az akadémia honlapján arról írnak, hogy a neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó KOKI munkatársai a világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy Covid-19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. A nemzetközi együttműködésben dolgozó kutatók egyik fő célja az, hogy kivizsgálják, a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra.
Forras: M7
Európai Parlament: 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra lesz szükség a járvány után
Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el az új uniós hétéves pénzügyi keretről (MFF), valamint arról, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk kiegyensúlyozására egy legalább 2000 milliárd eurós helyreállítási csomagra van szükség.
Deutsch Tamás és Győri Enikő fideszes EP-képviselők
A nagy parlamenti többséggel elfogadott állásfoglalás szerint a helyreállítási csomag létrehozása nem mehet a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó MFF rovására, nem csökkentheti annak forrásait. A csomagot "hosszú lejáratú gazdaságélénkítési kötvényekkel" a legoptimálisabb finanszírozni, a pénzből hitelt és főként vissza nem térítendő támogatást, beruházásokat és tőkehozzájárulásokat biztosítanának.
Az állásfoglalásban az EP-képviselők felhívták az Európai Bizottság figyelmét, hogy ne használjon "kétes szorzószámokat ambiciózus számadatok hirdetésére", és ne hagyatkozzon "pénzügyi bűvészkedésre".
A képviselők szerint az MFF főösszegét meg kell emelni, egyben sürgető az uniós bevételek reformja is. Ugyancsak egyetértettek abban, hogy az MFF és a gazdaságélénkítési és átalakítási alap finanszírozása ne a közvetlen tagállami befizetések növelésén keresztül valósuljon meg.
David Sassoli, az EP elnöke pénteken sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bizottság javaslata a helyreállítási tervről "semmiben nem új", annak van néhány olyan eleme, amelyet a képviselők támogatnak. Hangsúlyozta azonban, hogy ha a parlament állásfoglalásban rögzített kérései nem valósulnak meg, akkor a testület nem fog habozni, hogy éljen vétójogával.
Itt az ideje, hogy a parlament is aktívan bekapcsolódjon a helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalásokba. Jó lenne, ha az Európai Bizottság és a Tanács is figyelne ránk, meghallgatná véleményünket"- hívta fel a figyelmet az elnök.
Sassoli kiemelte, hogy a parlament, annak ellenére, hogy többen gyengeséggel vádolják, "büszke és független" testület, és ebben a vitában - hiszen költségvetési témáról van szó - az övé lesz az utolsó szó.Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP uniós parlamenti delegációvezetője az állásfoglalással kapcsolatos írásbeli nyilatkozatában kifejtette: a felzárkózás és a gazdasági növekedés előmozdítása kulcsfontosságú lesz a válságot követően a kohéziós politikán keresztül.A kohéziós támogatások felhasználásában a közelmúltban bevezetett rugalmasságot legalább az új többéves pénzügyi keret első éveiben meg kell őrizni - tette hozzá.Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állásfoglalás kritikát fogalmaz meg az Európai Bizottsággal szemben, amikor arra szólítja fel, hogy "tartózkodjon a pénzügyi bűvészkedéstől, a félrevezető adatok prezentálásától, valamint a kétségbe vonható multiplikátor hatások használatától".
A delegáció vezetője szerint "a józanabbul gondolkodó képviselők" szempontjai érvényesültek az állásfoglalásban, miszerint a járvány okozta válság után az élet és a gazdaság újraindítására, helyreállítására kell összpontosítani és nem az ideológiai csatározásokra.
Győri Enikő fideszes képviselő ugyancsak írásbeli hozzászólásban hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években sikeres volt gazdaságilag, a járvány kezelésében is az élen jár, ezért a visszaesés valószínűleg kevésbé sújtja majd az országot.
Hazánk jó teljesítményét ugyanakkor nem érheti anyagi hátrány uniós szinten. Az EU nem jutalmazhatja mások felelőtlen gazdálkodását vagy a járvány félrekezelését a helyreállításra szánt forrásokból"- emelte ki a politikus.
Forras: M7
A D-vitaminnal szó szerint megmentheti az életét a koronavírussal szembeni küzdelemben
Amit eddig csak közvetett adatok alapján tudtuk csak feltételezni, az most beigazolódott: a D-vitamin nagyon komoly védelmet nyújt a koronavírussal szemben már viszonylag alacsony D-vitamin szinten is.
Nemrég egy egyetemen tanító professzor idiótázta le egy internetes lapocska oldalán azokat, akik hisznek olyan hülyeségekben, mint hogy a vitaminok, jelesül, hogy a D- és a C-vitamin, hatásos volna a vírusok ellen. Még hogy a vitaminok hatnának a vírusokra? A múltkor még csak indirekt adatokkal tudtam szolgálni annak a feltevésnek az alátámasztására, hogy a D-vitamin igenis védelmet nyújthat a koronavírussal szemben, mint általában nyújt a légúti fertőzésekkel szemben is (A cikket itt olvashatja.). Az általam idézett cikkeket egy immunológus professzornak minimum ismernie kéne, dehát ezek szerint talán nem ismeri. Sajnálatos módon, a C-vitaminba vetett "hitet" az indiaiak tehénhúgyba vetett hitéhez hasonlította.
Ha valaki eddig nem értette, honnan származhat sok orvos vitaminellenessége, hát most megértheti. És egyben azt is beláthatja a cikk végére, hogy hány emberéletbe kerülhet még ez a vaskalaposság.
Mark M. Alipio orvoskutató semmi mást nem tett, mint igazoltan Covid-19-ben szenvedő betegnél folyamatosan tesztelte betegségük alatt a D-vitaminszintet (Alipio, 2020). Akinek lényegesen változott, azt kihagyta a vizsgálatból, így maradt 212 páciens, akiket tüneteik és betegségkimenetük alapján 4 csoportba osztott. Ezek: enyhe, átlagos, súlyos és kritikus. A súlyos betegeknek már voltak légzési nehézségeik, a kritikus állapotú betegeknek pedig légzési elégtelensége volt és intenzív osztályos kezelést igényelt.
A betegek 4 csoportjának az átlagos D-vitaminszintje a következőképpen nézett ki:
Klinikai kimenet
Enyhe
Átlagos
Súlyos
Kritikus
Esetszám (%)
49(23.1%)
59(27.8%)
56 (26.4%)
48 (22.6%)
D-vitaminszint (ng/ml)
31.2 ± 1.08
27.4±2.14
21.2 ± 1.12
17.1 ±2.39
Mint látható, minél alacsonyabb volt az adott betegcsoportban az átlag D-vitaminszint, annál súlyosabban alakult a betegek állapota. Hogy itt nem egyes betegek szélsőséges értékei húzták le vagy fel az átlagot, azt jelzi, hogy a Kritikus állapotú 48 beteg közül mindössze kettőnek volt "normál" a D-vitaminszintje. Azért írok "normált", mert még az enyhe tüneteket mutató csoport 31.2 ng/ml szintje is tulajdonképpen csak a hivatalos orvoslás szerint "jó" szint, valójában minimum a duplájának kéne lennie még békeidőben is. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a betegek közt nem volt található egy sem, akinek kiugróan magas lett volna a D-vitamin szintje. Ők azok, akik nem kerülnek kórházba!
A "normál" D-vitaminszintet mutatók 85.5%-a enyhe tüneteket mutatott. Nyilván nem csupán a D-vitaminszint határozza meg a fertőzéshajlamot, hiszen, tudjuk, hogy az elhízottság és krónikus betegségek is alaposan beleszólnak a veszélyeztetettségbe. Ehhez képet azonban meglepő, hogy önmagában a D-vitaminszint, függetlenül az egyéb kockázati tényezőktől, ennyire erősen meghatározta, ki fogja enyhe tünetekkel megúszni a betegséget.
A magasabb D-vitaminszint 8-szoros esélyt jelentett arra, hogy a beteg enyhe tünetekkel ússza meg, és ne kerüljön a súlyos betegek közé. A kritikus állapotúakhoz képest még nagyobb a D-vitamin "normál" szintjének védőhatása: a vizsgálatban a legalacsonyabb D-vitaminszint a "normál"-hoz képest 20-szoros kockázatot jelentett arra, hogy a beteg kritikus állapotba kerüljön.
30 ng/ml szintet kb. 5-6000 NE napi D-vitamin fogyasztással lehet elérni. Az élet tehát fillérekből megvédhető.
Frank H. Lau és mtsi. egy másik vizsgálatban azt mutatták ki, hogy a Covid-19 betegekben gyakori a D-vitaminhiány (Lau és mtsi., 2020). Bevezetőjükben azt írják, hogy Louisiana-ban a népesség 32%-át alkotják az afro-amerikaiak, a Covid-19-ben elhunytaknak mégis a 70%-a afroamerikai. A bostoni hajléktalanok közt végzett vizsgálatban viszont 147 Covid-19-re pozitív személy teljesen tünetmentes volt. Hogy lehet ez? Úgy, hogy az afroamerikaiak 70-80%-a D-vitaminhiányos, míg a hajléktalanoknak, bár alultápláltak és piszkosak, de mivel állandóan a napon vannak, a D-vitaminszintjük magas.
Érdekes adatokkal szolgál a sajtó a színesbőrűek nagyobb kockázatával kapcsolatbanm, bár hajlanak rá, hogy inkább a hátrányos megkülönböztetéssel hozzák ezt összefüggésbe. Mint a HVG cikkírója írja, az angol egészségügy orvosainak 44%, ápolóinak negyede színesbőrű, az egészségügyi dolgozók halálozásáért mégis 74%-ban ők "felelnek". Az USA-ban a népesség 13%-a afroamerikai, a kórházban ápoltak harmada származik közülük. Chicagoban a lakosság 30%-a afroamerikai, a halottak 68%-a mégis afroamerikai. Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a színesbőrűeknek a mérsékelt égövön alig tudnak valamennyei D-vitamint szintetizálni (Németh, 2020)
Vizsgálatukban 20 Covid-19 betegnek mérték meg a D-vitaminszintjét. Az intenzív osztályra kerültek 84.6%-ának volt D-vitaminhiánya, szemben a "normál" állapotú betegek 57%-ának. Még markánsabb eredmény, hogy az össze 75 év alatti, intenzív osztályon kezelt beteg 100%-ának volt D-vitaminhiánya. Azaz, amikor találgatják az emberek, hogy viszonylag fiatal ember miért kaphatta el a vírust és miért kerülhetett súlyos állapotba, arra - túl az alapbetegségeken - a D- vitamin kerül szóba.
A kétkedők számára, akik a déli államok (Olasz-, Spanyol-, Görögország) példájával igyekeznek cáfolni a D-vitamin szerepét, feltételezve, hogy ahol süt a Nap, ott magas lehet az emberek D-vitaminszintje, a szerzők vizsgálatot idéznek, amely bizonyítja, hogy a déli országokban az emberek 70-80%-ának D-vitamin hiánya van, míg a svédek és norvégok közt (akik a halálozási arányszámban messze jobban állnak) a D-vitaminhiány gyakorisága 15-30%-os. (Mivel a tengeri halakban sok a D-vitamin.) És engem nem lepne meg, ha az idősotthonok lakói közt volna a legalacsonyabb a D-vitaminszint, ezért arat köztük oly mértékben a halál.
Összességében már ez a két elővizsgálat is vastagon alátámasztja a D-vitamin életmentő szerepét. Ha kézmosás, gumikesztyű és maszk mellé a közegészségügy végre ajánlaná a D-vitamint is, sokkal nagyobb hatást érne el a megbetegedés és halálozás csökkentésében, mint bármiféle távolságtartással és egyéb huncutságokkal. Persze, ezekre is szükség van, de ez csak a vírus elkerülését szolgálja. Aki sikerrel szeretne a vírussal megküzdeni - a találkozás előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, az sürgősen kezdje nagykanállal enni a D-vitamint.
Forras: Szendi Gábor
