Friss- BRAEKING!

Forras: Confidencial 

MARADNAK A MADRIDIAK A 0 fazisban !Ismet kútba esett a spanyolok reménye,hogy 18-aval a konnyito 1-es fázisba lepjenek: Ayudo a madridi autonómia elnoke most közölte a hírt,hogy a Spanyol egészségügy nem adott olyan biztató adatokat,amely ezt engedne.

Sorry...

Ismet benyújtotta Valencia es Madrid tartomány a kormànynak átlépési kérelmet a 0-dik fázisbol az 1-es karantén feloldasi fázisba, es Katalónia is bizonyos részeit szivesen át segítene az 1-es szakaszba. Ugyanakkor idén minden tömegrendezvényt lemondtak, azaz nem engedik a tradicionális nagy fesztiválokat: mint a Castellanaban nepszeru Magdalenas, az alicantei Hogueras, es a valenciai Fallas rendezvénysorozato

Keves gyógyír erre, hogy sok gyümölcs - es zöldség piac viszont megnyithatott orszagszerte, ahol lehetett,természetesen erős rendőri jelenléttel.

Forras: La Vanguardia

Az egeszsegugyi minisztérium tájékoztatása szerint 30%-al megugrott,bar nem jelentékenyen a 10 év alatti gyermekek megfertozodese, de mint a miniszter Salvador Illa elmondta, résen kell lenni, az adatok egyelőre nem veszesek.

Forras: La Vanguardia

Több milliárd euróval segíti az EU a koronavírus elleni védekezést

Foto: Euronews 

A Real Economy ezen részében azokat a gazdasági eszközöket vizsgáljuk meg, amelyeket az EU bevet annak érdekében, hogy kezelje a koronavírus-járvánnyal járó hatalmas kihívásokat. Ezek közé tartozik a strukturális- és kohéziós alapok átformálása. Műsorvezetőnk, Efi Koutsokosta Lengyelországba látogat, hogy megnézze: az újraelosztott pénz hogyan segíti az egészségügyi dolgozók munkáját. Interjút is készített Thomas Wieser közgazdásszal, amelynek során megvitatták: mekkora a jelentősége ennek a támogatásnak. De először nézzük meg, mi a helyzet most a strukturális alapokkal, hogyan alkalmazzák ebben az új valóságban!

Az EU pénzügyi alapjának oroszlánrészét a 355 milliárd eurót kitevő strukturális – és befektetési alapok adják. Ezt az európai régiók közötti bevételbeli különbségek elsimítására hozták létre. Az EU jelenleg újraoszt 54 milliárd eurót a megmaradt pénzalapokból az idei büdzséből a koronavírus-járvány kezelésére. Ez a pénz olyan egészségügyi kiadásokra fordítódik majd, mint például a maszk – vagy a kórházi felszerelésvásárlás, rövid távú foglalkoztatási rendszerekre, illetve bértámogatásokra.

Ez ugyanakkor nem számít „friss” pénznek- vagy olyan forrás ez, amit nem használtak fel, és amelyet egyébként az EU költségvetésébe kéne visszafizetni, vagy olyan összeg, amit korábban osztanak szét, mint azt eredetileg tervezték.

A lengyelországi egészségügyi rendszer jelentős finanszírozási gondokkal küzd. Sok egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal. Két kórházat is meglátogattunk, hogy megnézzük: hogy bírják az ott dolgozók.

Lengyelországban minden hatodik koronavírusos beteg egészségügyi dolgozó. A járvány elején a Kujávia-pomerániai vajdaságban dolgozó tüdőgyógyász, Malgorzata szerint nagy hiány volt orvosi felszerelésekből.

Az Európai Szociális Alapnak köszönhetően mintegy 30 kórház tudott felszerelést vásárolni.

„A felszerelés beszerzése megnyugvást hozott számunkra" - mondta Malgorzata Czajkowska-Malinowska. "Kitűnő eszközöket vásároltunk, amelyek révén a betegeket az ágyukban figyelhetjük meg, ugyanakkor a rendszert össze tudjuk kapcsolni a fő irodával, ami távol esik a betegágyaktól, így ez biztonságos a személyzet számára. Az európai alapok nyújtotta támogatás létfontosságú, mert Lengyelország, más országokhoz hasonlóan, nem volt felkészülve a járvány méreteire.”

Izabela 25 éve dolgozik a Torun Kórház gyermekgyógyászatán. Amikor a járvány elkezdődött, Elzbieta barátnőjével együtt önként vállalkozott arra, hogy a koronavírusos betegeket ápoló személyzethez csatalkozik.

„Felvesszük a védőfelszerelést, és egész nap viseljük a kórteremben, mert feltételezzük, hogy mindenki fertőzött" - mondja Izabela Jędrzejczak. "Amikor olyan betegek közelében vagyunk, akik koronavírussal fertőzöttek, akkor további felszerelést is használunk: kötényeket, arcpajzsokat, HEPA-maszkokat és kesztyűt.”

Az Európai Szociális Alapból mintegy tízmillió eurót újraelosztottak védőfelszerelés és fertőtlenítőszerek vásárlására, valamint olyan orvosi felszerelések beszerzésére, mint a lélegeztetőgépek és a szívmonitorok. A projekt két átmeneti szállást is támogat, mint amilyen például ez a hotel. Itt két ápoló aludhat éjszakai műszak után.

„Ez a hely fontos számomra, hiszen a műszakom lejárta után valóban tudok itt pihenni" - magyarázza a nővérként dolgozó Elzbieta Rusowicz. "Itt nincsenek háztartási teendőim. Főznek is ránk. Tudjuk, hogy ez csupán átmeneti számunkra.”

Az EU kohéziós politikájának keretéből mintegy tízmilliárd eurót lehet felhasználni Lengyelországban a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak enyhítésére, ami a Regionális Fejlesztési Minisztérium szerint több mint a 2020-ban elérhető források 10 százaléka.

„Úgy vélem, ez rengeteg pénz, és ez az összeg rengeteg jót tud tenni ezeken a területeken, kórházakban, vállalkozókkal" - magyarázza Małgorzata Jarosińska-Jedynak, a lenygel fejlesztési miniszter. "Ezek a források félmillió állást menthetnek meg. A mostani helyzetben újra kell gondolnunk a kohéziós alapok elköltésének fontossági sorrendjét. Úgy véljük, hogy ezeket a forrásokat a lehető legjobban az adott országok specifikus helyzetéhez és a jelenlegi gazdasági helyzethez kell igazítani, mert nagyon veszélyes ugyanazon a szinten maradni.”

Visszatérünk Brüsszelbe, ahol a válságkezelés egy nagyon jól ismert bennfentesét, Thomas Wieser közgazdászt kérdezzük. Részt vett az eurózóna-válság vészhelyzeti tárgyalásain, és töviről-hegyire ismeri a rendszert. Szülővárosában, Bécsben értük utol. Wieser úr, nagyon köszönjük, hogy velünk tart.

Efi Koutsokosta, Euronews

„Az EU úgy döntött, hogy újraosztja a strukturális és kohéziós alapokból megmaradt források egy részét, hogy a koronavírus-válság okozta helyzetben segítsen. Ez a politika vajon pótolhatja a tagállamok közti hiányzó egységet?”

Thomas Wieser, közgazdász

„Azt mondanám, hogy éppen a legnagyobb részesülők kérdőjelezik meg az európai összetartást vagy az európai szolidaritás értékeit. Szóval az ösztönös válaszom az lenne, hogy semmilyen összefüggést nem látok, egyáltalán semmilyet aközött, hogy valaki hatalmas összegeket kap az EU-költségvetésből, olyan ország, ami más tagállamok finanszírozásából él, valamint az európai szolidaritás és összetartás érzése között. Ráadásul ha jól emlékszem az adatokra, azok az összegek, amelyeket bizonyos tagállamok kaptak, nem álltak direkt összefüggésben azzal, milyen súlyosan érintette a gazdaságukat a koronavírus-járvány.”

Efi Koutsokosta, Euronews

„Hogyan kéne ezt az új költségvetést kialakítani, hogy képesek legyünk szembesülni ezzel az új, koronavírus utáni valósággal?”

Thomas Wieser, közgazdász

„Az én véleményem szerint a költségvetésbe a GDP mintegy két százalékát kéne befizetni évente, ami jelentősen magasabb, mint a jelenleg javasolt. Szóval az a nagy kérdés, hogy még ha sikerül is nagyobb költségvetést kialkudnunk, legalább a következő néhány évre, mit fog hozni ez a büdzsé? Főleg olyan támogatások lesznek, amelyeket minden állam megkap, de főképp azok, amelyeket rosszul érintett a járvány? Márpedig ez a forráselosztás a járvány utáni felépülés feltétele. Ez a jobbik eset. A rosszabbik, ha az EU-büdzsé még szabad forrásait kölcsönként juttatják el a tagállamoknak. Ezt vissza kéne fizetni, ekképpen ez nem okozna semmilyen hiányt az EU-büdzsében, ami kizárna bármilyen esetleges fizetési kötelezettséget, ami végül elmaradna."

Efi Koutsokosta, Euronews

„Szóval az az egy biztos, hogy a következő napok és hónapok meghatározóak lesznek.

Forras: Euronews

Jön az újabb uniós mentőcsomag

Foto: Euronews 

Az Európai Bizottság újjáépítési tervvel segítené a válságban leginkább sújtott országokat. Erről a testület elnöke, Ursula von der Leyen beszélt az Európai Parlamentben. Az új pénzügyi eszköz részletei még nem ismertek.

Az EP-képvselők szerint azonnal segítségre van szükség sok sországban.

"Normál esetben a mostani költségvetés programjai és számai folytatódnának, de ez most nem elég. Egy újjáépítési alapot szeretnénk, amely a következő uniós költségvetés része lenne, de már most fel lehetne használni. A különleges helyzetekben innovatív megoldásokra van szükség” – mondta egy portugál EP-képviselő, Margarida Marques.

A terv szerint a bizottság a pénzpiacon felvett kölcsönt bocsájtaná a tagállamok rendelkezésére.

Ennek összege még ismeretlen, de von der Leyen szerint nem csak hitelezés, hanem vissza nem térítendő támogatás is lesz a csomagban.

"Dióhéjban: az újjáépítési eszközt ott vetjük be, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ez egy rövid távú eszköz, amely az újjáépítés első évére koncentrál, a periódus kezdetére mozgósítja a legtöbb pénzt. Lesz vissza nem térítendő része is és már az idén felhasználható lesz” – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.

A tervek szerint az újjáépítési alap kifizetéseinél feltétel lenne a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartása is.

Forras: Euronews

A határnyitástól függ az EU turizmusa

Foto: Euronews 

Ha az Európai Unió országai fokozatosan megnyitják határaikat, azzal megmenthetik a nyaralószezont, és munkahelyek millióit is.

Európa idegenforgalmában 2,3 millió vállalkozás működik, javarészt kis- és középvállalkozások.

Összességében az EU bruttó nemzeti termékének 10 százalékát adja, és több mint 27 millió embernek nyújt megélhetést.

Eddig ez a szektor csak bővülést látott, korábban sosem nézett szembe a koronavírus-járványhoz hasonló visszaeséssel.

Az utazási irodák európai szövetségének előrejelzései szerint a járvány 2020 első negyedévében 60 százalékkal, második negyedévében pedig 90 százalékkal, vagyis 46 milliárd euróval veti vissza a szektort az előző évek eredményeihez képest.

Ezek a veszteségek pedig munkahelyek megszűnésével fognak járni. A TUI nyolcezer álláshelyet szüntet meg.

Az európai légitársaságok repülőinek többsége is a földön ácsorog, ebben az iparágban is több tízezer álláshely megszűnésére lehet számítani.

A Nemzetközi Polgári Légiközlekedési Szövetség, a IATA előrejelzései alapján a járványnak még középtávon is hatása lesz, leginkább a nemzetközi és az interkontinentális járatok forgalma esik vissza.

Forras: Euronews

 Gazdasagi sokkoló

Foto: Euronews 

A Business Line ezúttal Dubaj pénzügyi központjából jelentkezik, a Capital Clubból.

Az egész világot érintő koronavírus-járványnak még korántsem látni a végét, az elemzők próbálják megbecsülni a gazdasági hatásait. Egyes szakértők szerint 2,4 billiárd eurós veszteséget okoz a globális gazdaságban.

Számtalan utazási korlátozást vezettek be Európában és az Egyesült Államokban, bezárták szent helyeket, például a mekkait. Az intézkedésekkel a koronavírus terjedését szeretnék megakadályozni. Az utazók, legyenek akár zarándokok akár turisták, nehezen tudják eldönteni, hogy lemondják-e későbbre tervezett útjaikat, és abban sem biztosak, hogyha így tesznek, milyen kártérítésre jogosultak.

Sean Tipton szóvivő, ABTA:

"Világosan közölték, hogy bizonyos úti célokat törölni kell, egyes helyekre most egyszerűen nem szabad elmenni. Nagyon fontos, hogy az emberek megfogadják ezt a tanácsot. Ha befizettek egy szervezett üdülésre, az utazásszervező nem fogja elvinni őket. Ilyen egyszerű.”

Az utazási irodákat különösen keményen érinti ez, mivel viselik a törlések pénzügyi terheit nagyobb események és zarándoklatok esetében.

"Hiszik vagy sem, ha az ember a mekkai zarándoklatra (haddzs) megy, az jogilag csoportos utazásnak számít. Ha az utazásszervező nem tudja nyújtani a szolgáltatást, ebben az esetben a részvételt a haddzson, akkor vissza kell fizetnie a pénzt, vagy későbbi időpontot kell lehetővé tennie az illetőnek. Ez nyilvánvalóan nem jó hír az utazási irodáknak, a zarándokoknak viszont nem kell aggódniuk a pénzük miatt."

Az utazási tanácsok aszerint változnak, hogy az egészségügyi hatóságok egy adott országot egyes vagy kettes kockázati kategóriába sorolnak-e be, ez a biztosításokat is érinti.

Charlie Easmon utazási szakértő:

"Az általános tanács az, hogy ne menjenek az 1-es kategóriájú országokba, mert a kockázat túl magas. Ha 2-es kategóriába sorolt országot választunk, akkor is lehetnek kockázatok, de a döntés részben ránk van bízva. A biztosítója is megvizsgálja ezt, egyes biztosítók elfogadják az utazás törlését, és visszafizetik a pénzt. Mások nem fogadják majd el a törlést, úgyhogy dilemma elé kerül az ember. Lehet, hogy elutazik egy országba, amelyet aztán egyes kategóriájúvá nyilvánítanak.”

Orvosi szakértők azt mondják, az egyik legjobb védekezés a koronavírus ellen az, ha a szokásosnál is jobban ügyelünk a személyes higiéniára. Az is fontos, hogy kerüljük a nem feltétlenül szükséges utakat zsúfolt helyekre, és tájékozódjunk a leginkább érintett térségekről.

A Capital Clubot a világ 10 legexkluzívabb klubjaként tartják számon. Igazgatója, Ian Palmer arról híres, hogy segít a nagy vendéglátó brandeknek abban, hogy növeljék profitjukat. Arról beszélgetünk vele, milyen egy ilyen klubot működtetni, amelynek az üzleti világ legnagyobb nevei a tagjai.

- Ian, ön azzal szerzett hírnevet, hogy botladozó cégeket is sikerre tud vinni. Hogyan érte ezt el, milyen képességek szükségesek ehhez?

- Fiatal tizenévesként már a vendéglátóiparban dolgoztam. Koktélpartikat meg efféléket intéztem. Úgy kezdtem, hogy edényeket mosogattam a Savoy bankettjein, aztán a bankettek adminisztrációs részlegéhez kerültem, szobaszervizzel is foglalkoztam, és egy ötcsillagos hotel minden osztályán megfordultam. Nemcsak a Savoyban, hanem például a Claridgesben, a Barclayban, a Connaughtban is. Úgyhogy megtanultam, miket kell csinálni a vendéglátásban, és milyen költségekkel jár mindez, milyen embereket kell alkalmazni a különféle osztályokon. Ez a fajta tudás az, amely képessé tett arra, hogy megértsem, mit kell tennünk az üzlet stabilizálásához, illetve beindításához.

- Mi a siker kulcsa ahhoz, hogy egy privát tagsági klubot vezessen?

- Mindenekelőtt az, hogy megismerjük az ügyfeleinket. A vendéglátóipar étkezésekről szól, jó ételekről, jó italokról, kellemes hangulatról, és arról, hogy megértsük, mit akarnak az emberek. Ha az ember nem ismeri meg bensőségesen az ügyfeleit és a vendégeit mielőtt a piacra lép, akkor problémái lesznek.

- Milyen kihívások vannak egy ilyen szervezet működtetésében a mostani gazdasági klímában?

- Mindig ki vagyunk szolgáltatva annak, miként megy a gazdaság és más emberek üzlete. Most is épp ezt tapasztaljuk a koronavírus miatt hozott döntéseknél. Azért, mert meg akarja őrizni kollégái egészségét, néhány ügyfelünk lemond 20 fősnél nagyobb rendezvényeket. Ez persze úgy hat ránk, mint egy kiütés, de reagálnunk kell erre, és biztonságos környezetet kell kínálnunk, hogy az emberek továbbra is jöjjenek, és folytassák üzleteiket, mivel az élet megy tovább.

- Milyen egyedülálló üzleti hálózati lehetőségeket kínál itt?

- A Microsofttal dolgozunk azon, hogy képesek legyünk még jobban megérteni a tagjainkat, azt, hogy mik az érdekeik, és milyen üzleteket szeretnének. Ennek ismeretében a tagsági csapatunk megteszi a piacra bevezető lépéseket. A DIFC-t nemrég a 8. helyre sorolták a globális pénzügyi piacok listáján. Az, hogy itt van a Capital Club, egy újabb adalék a sikerhez. Sok vezető üzletembert idevonzunk.

- A múltban talán volt olyan elképzelés, hogy a privát klubok a kiváltságosoké. Úgy látja, változik ez?

- Azt hiszem, Dubaj fantasztikus város lesz a privát kluboknak, és nem csak kevés kiválasztottnak. Kezdjük látni, hogy az emberek részt akarnak venni efféle eseményeken, és megismerni olyan tartalmakat, melyeket a klubok kínálnak. Ez tehát egyre inkább közösségi ügy, arról szól, hogy tartozzunk valahová.”

A világ egyik legnagyobb autós eseményének, a Genfi Autószalonnak a törlése nem jelentette azt, hogy a gyártók ne igyekeznének bemutatni idei modelljeiket. A német óriások, az Audi, a BMW, a Porsche, a Volkswagen és a Mercedes is mind versengtek, hogy megszerezzék az Év autója hőn áhított díját.

A Peugeot 208-ast az év autójának választották volna a Genfi Autószalonon, de a rendezvény elmaradt: a koronavírus behúzta a féket az autóiparban is. Általában több száz újságíró szokott lenni a szalon genfi megnyitóján, idén viszont csak online lehetett nézni a kocsikat. A svájci kormány ugyanis betiltott minden eseményt, amely több mint ezer embert érint.

Olivier Rihs igazgató, Genfi Autószalon:

"A helyzet nem könnyű. Mindenki szomorú emiatt, de világos volt a szövetségi kormány döntése. Nem volt más választásunk., le kellett fújnunk.”

A Peugeot olyan vetélytársakat előzött meg, mint a BMW 1-es sorozat, a Ford Puma, a Porsche Taycan, a Renault Clio, a Tesla Model 3 és a Toyota Corolla.

Jean-Philippe Imparato alelnök, Peugeot:

"Mondhatom, nagyon-nagyon örülünk, hogy elnyertük az Év Autója címet. Ez igazán fantasztikus kocsi, és a zsűri remek. Nagy hatása van ennek a vállalatunkra."

Az autógyártók ugródeszkaként használják ezt a rendezvényt, hogy népszerűsítsék legújabb modelljeiket. Ezúttal sokan azt választották, hogy videokonferencián, illetve streameken mutatták be autóikat. A német BMW most rukkolt elő elektromos meghajtású Concept i4 autójával, amely 600 kilométert képes megtenni, és 530 lóerős a teljesítménye.

Adrian van Hooydonk dizájnigazgató, BMW Csoport:

„A mobilitás új útjára léptünk. Új és tisztább formanyelvet alkottunk, amely összhangban van a nulla-kibocsátású mobilitással.”

A Porsche a 911 Turbo S modellel debütált. Ez 650 lóerős. Mindössze 2,7 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer per órás sebességre.

Más márkáknál a fenntarthatóság volt a kulcstéma. A Mercedes-Benz is reméli, hogy szén-dioxid-semleges lesz két évtizeden belül. Az E-osztály legújabb modelljeivel szélesíti a plug-in hibrid-kínálatot.

Markus Schafer fejlesztő, Mercedes-Benz:

„Tanulmányaink azt mutatják, hogy a napi ingázások 90 százaléka 50 kilométeren belül történik. Ilyen autóval ez most kibocsátásmentes. Ez volt a fő célunk.”

Forras: Euronews

MAI ADATOK SPANYOLORSZAG

Sajnos a mai nap statisztikája sem jól alakult: 

Bar az uj fertozottek szama nem valtozott, a halálesetek szama viszont 217-re nott. Tart a hullámvölgy.