Chris Masterjohns PhD: A koronavírus mutálódott a gyorsabb terjedés érdekében

2020. május 11. - zsazsy55

Chris Masterjohns PhD:

A koronavírus mutálódott a gyorsabb terjedés érdekében

A koronavírus nyilvánvalóan mutálódik, de vajon ez kihat-e az általa okozott megbetegedés súlyosságára és mindarra, amit eddig tudtunk?Amerikai és angol kutatók együttműködve adatbankot hoztak létre, hogy azonosítsák a koronavírus mutációkat valós időben, amint a genom szekventálás eredményét (genetikai kód felderítése)benyújtják a Globális Kezdeményezés Minden Influenza Adat Megosztására (GISAID) szervezethez. Az első módszer, amit kifejlesztettek a csúcsfehérje (spyke protein) mutációira koncentrált; ez a fehérje a vírus felszínén található és a sejtbe való bejutást szolgálja. Amikor a módszer mutációkat azonosít, amelyek befolyásolhatják a vírus terjedési sebességét vagy az okozott betegség súlyosságát, a csoport azonnal tesztelni kezdi a mutációt, hogy kiderítse a mutáció pontos következményeit. A ma kiadott előzetes publikációban beazonosították az április 13-a óta kialakult csúcsfehérje mutációkat, összesen 14-et.A legfontosabb a mutációk közül a D614G elnevezésű. Az eredeti, Wuhanból származó vírus D alléllal rendelkezett, míg a mutációnak G allélja van. (Minden gén párból áll, így egy gén két allélból áll). Március előtt gyakorlatilag a D allél volt elterjedve. Márciusban a G allél kezdett el terjedni. Először Európában terjedt el. Minden közösségben, ahol megjelent, gyorsan kezdett terjedni és pár hét alatt domináns vírussá vált. Áprilisra a G allél vált dominánssá Európában, Kanadában és az USA-ban.Az eredeti D allél teljes mértékben domináns maradt az ázsiai országokban március közepéig. Kínát leszámítva, a többi ázsiai országban a G allél kezdett március közepétől terjedni. Nem tudni, mi történt Kínában, mivel március 1-től Kína lényegében nem szolgáltat genetikai adatokat a GISAID-nak.Néhány korai kínai minta tartalmaz G allélt, de úgy tűnik, a teljessé váló terjedés Németországban indult.Az, hogy a G allél dominánssá vált mindazokban a közösségekben, ahova eljutott, azt jelzi, hogy előnyösebbek a G allél számára terjedés szempontjából ezek a környezeti feltételek, mint a D allélnak. Nem tudjuk, miért terjed könnyebben a G allélú vírus, de számos alátámasztható hipotézis próbálja ezt magyarázni.

Hogy a vírus be tudjon hatolni a sejtekben, a csúcsfehérjének, miután kötődött az ACE2 receptorhoz, felerészben el kell tűnnie. Ha a fehérjének az a része, amely a csúcsfehérje két felét összeragasztja, könnyebben szétválik, akkor ez megkönnyíti a vírus sejtbe jutását.
A mutáció megkönnyítheti, hogy a vírus könnyebben helyezkedjen úgy, hogy a csúcsfehérje könnyen kötődjön az ACE2 receptorhoz
A vírus bizonyos részeit az immunrendszer antitestei támadják, más antitestek viszont segítik a vírus a sejtbe jutásba. elképzelhető, hogy, vagy a vírust támadó antitestekkel szemben tud az új mutáció jobban védekezni, vagy az őt segítő antitesteket tudja jobban kihasználni.

Felderítendő, vajon az új mutáció befolyásolja-e a betegség klinikai lefolyását, az angliai Sheffield-ben 453 beteget tanulmányoztak. ezek közül 165 járóbeteg volt, 245-öt kórházban ápoltak és 23-an intenzív osztályos kezelésben részesültek. A G vírus változat a járóbetegek 75%-ban, a fekvőbetegek 71%-ban és az intenzív ápolásban részesültek 87%-ban volt jelen. A különbség a csoportok közt nem szignifikáns. A mutáció úgy tűnik, nem befolyásolja az okozott betegség súlyosságát, bár - ha nem is szignifikáns statisztikailag - az intenzív osztályon ápoltak közt gyakoribb volt ez a mutáció. Ha a mutáció valóban súlyosabb betegséget okozna, ezt nagyobb esetszámon lehet csak igazolni.A mutáció azonban egy kicsivel magasabb vírustelítettséget ért el. (Azaz egy személyben a mutáció esetén több vírus található.)Annak ellenére, hogy kézenfekvő a hipotézis, miszerint a csúcsprotein mutációja teszi a vírust gyorsabb terjedésre képessé, a fokozott átviteli képességet okozhatja más mutáció is. Hét esetből 5-nél a G alléllal két további mutáció is párosult: az egyik néma (azaz nem változtatja meg a vírus fehérjéit), a másik egy enzim, amelyik részt vesz a vírus genetikai információjának másolásában.Összességében ezek alkotják, ahogy a kutatók nevezik a "G törzset" (klád-ot). Elképzelhető, hogy nem a csúcsprotein a hajtómotorja a G törzs dominánssá válásának.A közlemény 12 további fontossá válható mutációt is beazonosított a csúcsfehérjében, de egyelőre ezek közül egyik sem látszik befolyásolni a vírus terjedését vagy megbetegítő hatását.Masterjohns két komoly következményét látja a kutatásnak:Ha a vírus mutációkat hoz létre, amelyeknek nagy hatása van a gyors terjedés lehetővé vételére, ez megváltoztathatja az immunvédekezés célpontját is, azaz, hogy mire alakuljon ki ellenanyag, de megváltoztatja a fejlesztendő vakcinák támadáspontját is. Minél változóbb a vírus, annál valószínűbb a már kihordott koronavírus betegség után az újrafertőződés kockázata, és nehezebb lesz nyájimmunitást és hatásos vakcinát kialakítani.A változó vírus érvénytelenítheti az eddigi teszteket is, mivel változnak az antitestek, és az ezek mérésére épülő tesztek tévesek lesznek.Masterjohns borúlátó a nyájimmunitással, a védettséget mutató tesztekkel és a vakcinafejlesztéssel kapcsolatban, de ezzel nem kell feltétlen egyetértenünk, Kommentár:Mindenesetre fontos tudnunk, amit sokunk eddig is sejtett, hogy a vírus bizony mutálódik.Én (Szendi Gábor) a vakcinában túlságosan eddig sem bíztam, már csak azért sem, mert minimum egy év az első vakcina megjelenéséig az idő. A fenti eredményektől függetlenül is, az influenzavírus viselkedése alapján eleve sejthető, hogy az új oltással kapcsolatban is lesznek olyan problémák, hogy az oltás egy bizonyos mutáció ellen nyújt majd védelmet, miközben több mutáció is kering a népességben, sőt, esetleg pont az lesz a domináns, ami ellen a vakcina nem véd.Ugyanakkor bíztató, hogy a vírus mutációk fejlődési iránya általában az, hogy a vírus egyre kevésbé lesz halálos, mivel nem "érdeke", hogy gyorsan végezzen a megfertőzöttel, mielőtt az tovább adná őt a következő áldozatoknak. Kis morbiditással azt is mondhatnám, hogy a vírus "számításait" keresztülhúzza az, hogy egyeseket túl nagy alapgyulladás szint jellemez, és rájuk a vírus "szándéka" ellenére sokkal veszélyesebb. A harmadik vigasztaló dolog az, hogy a mutálódó vírus továbbra is a magas gyulladásszintet mutató emberekre veszélyes.Végül, a D-vitamin védettséget nyújtó hatását sem tűnnek befolyásolni a mutációk, hiszen a D-vitamin hatását mutató eddigi vizsgálatok feltehetőleg különféle mutációkkal megfertőződött emberekre vonatkozik, és a megbetegedés súlyosságában mutatkozó különbségek csak a D-vitaminszinttel függtek össze.Továbbra is a gyulladás csökkentése (fogyás, D- és C-vitamin), a mitokondriumok működésének serkentése és a D-vitaminszint gyors megemelése (ez tűnik a legkivitelezhetőbbnek) lehet a védekezés fő eszköze, természetesen a hivatalosan ajánlott viselkedésszabályok betartása mellett.A nyájimmunitás pedig nem választás kérdése, előbb-utóbb ki fog alakulni akár több vírusváltozatra is, hisz nem látszik, hogy lenne más kiút.Fordította:Szendi Gábor Forrás: Chris Masterjohns PhD: The Virus Has Mutated to Spread Faster