Ismét 300 fölé emelkedett a 24 óra alatt a koronavírus-járvány következtében elhunytak száma Spanyolországban.
A halálos áldozatok száma 49-cel növekedett a vasárnapi 288-hoz képest, ami az elmúlt öt hét során a legalacsonyabb adat volt.
Ez ugyan némi visszaesés, a spanyol egészségügyi riasztási és vészhelyzeti koordinációs központ igazgatója azonban inkább a pozitívumokat igyekezett kiemelni szokásos napi online sajtótájékoztatóján.
- Azok után, hogy napokig 300 alatt volt az egy nap alatt elhunytak száma, sajnos most 331 új haláleset történt. Ez természetesen szomorú, de a fejlődés egyértelmű. Napról napra kevesebb az új fertőzött, ami reményt ad számunkra – mondta Fernando Simón.
Reményt keltő lehet az is, hogy az egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a gyógyultak száma meghaladta a százezret (100 875, vasárnap óta 2144 koronavírus-fertőzöttet nyilvánítottak ismét egészségesnek), illetve, hogy több tartományban – például a Baleár-szigeteken vagy Murciában – senki nem került kórházba az elmúlt egy napban koronavírus-fertőzés miatt.
Spanyolországban az elmúlt napokban némileg lazítottak a korlátozásokon, ennek köszönhetően például a 14 év alatti gyerekek vasárnap hat hét után először mehettek ki az utcára.
Forras: Euronews
Járvány: egyre jobban szorít a spanyolcsizma
Forras: Euronews
A koronavírus-járvány a társadalom peremén egyensúlyozó tízezreket löki a szakadékba Spanyolországban.
Barcelona szélén, a nem túl előkelő Santa Colomában élő Tamara munkanélküli, párja, Zakarias fuvarozó, de nincs megbízása., jövedelme.
"Ha reggelizek, nincs ebéd. Ha ebédelek, nem vacsorázom. A napi élelmünket öt felé kell osztani" - panaszolja.
"Most lenne igazán szükségünk segítségre. A korlátozások feloldása után majd megoldjuk valahogy. Egy-egy adag ételt, valami kis élelmiszer-segélyt kérünk, semmi mást" - mondja a nő.
Üres a hűtőszekrény, és a konyhaszekrényből is csak egy darab száraz kenyér kerül elő. A karitatív szervezetek nem bírják el az igényeket.
"Nincs hová mennünk meleg ételért. Néha-néha hideg élelmiszer-csomaghoz tudunk jutni" - árulja el Tamara.
Az egyik helyi civilszervezettől a járvány kezdete óta háromszor annyian kérnek segítséget, mint addig. Ők naponta 220 adag ételt tudnak kiosztani.
A Barcelona központjában található Santa Anna templom mostanra élelmiszerraktárrá változott. 15 önkéntes és a plébános adagolja, állítja össze a szétosztandó csomagokat.
"Azok, akik most ételért jönnek, másképpen viselkednek, mint korábban" - mondja az atya. Több olyan család is jár ide, akik egy kis lakásban vagy egyetlen szobában élnek együtt. Sokuknak még bérleti szerződése sincs. Tartalékuk egy hétig sem tartott ki, nem hogy egy hónapig"
Éhezők kétségbeesett sora kígyózik az utcácskában. Többen kérik, ne filmezzük őket, még családjuk sem tudja, hogy itt vannak.
Az előző válság 600 ezer családot hagyott jövedelem nélkül. A munkaerőpiac azóta is törékeny. A szegénység egész Európában Spanyolországban nőtt a legriasztóbb mértékben.
A filippinó Etna takarítónőként dolgozott, de elbocsátották. Ám szorult helyzete sem ölte ki belőle a szolidaritást.
"Sok honfitársamnak papírjai sincsenek. Ők nehezebben jutnak segítséghez. Nekünk kell támogatnunk őket, megosztani velük, amit kapunk."
Alexandro némi élelmiszerhez jut. Majd a Las Ramblas-on megmosakszik. Évek óta az utcán él, nincs más lehetősége a tisztálkodásra. És nincs más hely, ahol zaklatott álomra hajthatná a fejét.
... nincs ezzel egyedül.
A szociális szféra véleménye szerint a mindenkit megillető minimális "alapjövedelem bevezetése megkerülhetetlen, különben végletesen polarizálódik a társadalom, ami kezelhetetlen problémákat gerjeszt."
Az alapjövedelem túlélést jelenthetne a családoknak, ösztönözné a fogyasztást, élénkítené az újrainduló gazdaságot.
Forras: Euronews
Ebben a válságban árthatnak az EU-nak a hatékony nemzeti lépések
Rómától Párizson át Berlinig le vannak zárva Európa nagyvárosai. Többmillió ember dolgozik otthonából, hogy lassítsák a vírus terjedését. Azonban a gazdasági károk egyre nagyobbak.
Egyre több ország keresi a kiutat.
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta azt a stratégiát, amellyel összehangolnák a korlátozások európai szintű, egyeztetett feloldását.
Eddig azonban nagyon kevés összehangolt lépés volt.
Három uniós szakértőt kérdeztünk arról, szerintük hogyan kezeli Brüsszel a válságot.
“Most élet-halál kérdéséről van szó és ez mindenhol a tagállamok kezében van. Most a kormányfők, az államfők próbálják bizonyítani azt, hogy meg tudnak birkózni egy olyan problémával, ami embert érint az országukban" - mondta a Rasmussen Global elemzője, Fabrice Pothier.
Egy Párizsban élő egyetemi tanár, Alberto Alemanno így fogalmazott:
“Az egyes nemzetállami válaszok átnyúlnak a határokon és érintenek más országokat is. Vagyis az egyes nemzetállamok hatékony lépései most gyengítik az európai koordinációt. ”
“Olyan, mintha Brüsszel itt se lenne. Hallgat-e bárki arra, amit a Bizottság vagy az Európai Tanács mond?” - vetette fel az Euronews politikai szerkesztője, Darren McCaffrey.
“Néha csodálkozom azon, hogy a tagállamok mennyire befelé fordulnak, teszik a saját dolgukat, de közben hajlamosak a bizottságot és az uniót hibáztatni, ha nem megy valami. Ez persze lecsapódik azon is, hogyan értelmezi a bizottság ezután a saját politikai vezetői szerepét és képességét” - mondta a The New York Times brüsszeli tudósítója, Matina Stevis-Gridneff.
“A nap végére kiderülhet, hogy a bizottság gyenge. A vezetői képességben és a meglévő vészhelyzeti eszközök felhasználása tekintetében is alulteljesített" - mondta Alberto Alemanno.
“Vicces ez a ciklikusság, ötévente átesünk ugyanazokon a körökön. Van egy válság, mindenki a maga dolgával foglalkozik, egymást hibáztatják, ujjal mutogatnak egymásra, minden szétesik, de végül az utolsó pillanatban mégsem esik szét minden, a bizottság végül összeragasztja a dolgokat és elbukdácsolunk a következő válságig“ - magyarázta Matina Stevis-Gridneff.
“A politikai vezetők most a saját jövőjükért és a saját népszerűségükért is küzdenek, de egyetértek azzal, hogy ismerve a probléma méretét, egy jobban koordinált, európai feloldási stratégiára nagy szükség van" - mondta Fabrice Pothier.
Forras: Euronews
ESCALAR: új európai finanszírozási modell
A Business Planet segít megismerni, hogy a vállalkozók hogyan tudnak szembenézni a koronavírus-válsággal Európában.
Bemutatunk egy, a vállalkozóknak szánt új európai finanszírozási modellt, amely hasznos a koronavírus-járvány idején.
A cél az, hogy be tudjanak fektetni az innováció, a terjeszkedés és az új piaci igények kielégítése érdekében. A modell neve ESCALAR, és az Európai Bizottság az Európai Beruházási Alappal közösen hozta létre.
- Az ESCALAR egy új befektetési megközelítés, amelyet az Európai Bizottság fejlesztett ki az Európai Beruházási Alappal (EIF) közösen,
- Az ESCALAR támogatni fogja a kockázati tőkét és a növekedést az ígéretes cégek számára, lehetővé téve számukra, hogy Európában bővítsék tevékenységüket
- Az ESCALAR legfeljebb 300 millió EUR-t fog biztosítani a kockázati tőke és a magántőke-alapok befektetési képességének növelése céljából, legfeljebb 1,2 milliárd EUR összegű beruházásokat generálva, hogy így támogassa az ígéretes vállalatokat.
Hasznos linkek
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_628
https://www.eif.org/what_we_do/equity/escalar/index.htm
https://ec.europa.eu/info/live-work-travel-eu/health/coronavirus-response_en
Forras: Euronews 
Akár 2022-ig is maradhatnak időszakos korlátozások a szakértő
Stefan Grobe, Euronews:
"Ön négy évtizede kutatja a csapásokat, katasztrófákat, jelenleg is válságmenedzsmentet oktat. Hogyan értékelné Európa eddigi válaszlépéseit?"
David Alexander, válságkutató:
"Nem volt túl jó a kezdet, de fokozatosan javult a helyzet. Három eleme van a vészhelyzetek kezelésének. Vannak tervek, vannak folyamatok és van az improvizáció. A tervek koordinálják a procedúrákat. Mindig előretekintve kell lépnünk, hogy tudjuk, mire lehet szükség. Ezzel egyúttal csökkentjük az improvizációt. Természetesen nem lehet teljesen kizárni az improvizációt, de nagy mértékben már felelőtlenségnek minősül a használata. A járvány kezdetén őrületes improvizációt láttunk, annak ellenére hogy 2007-2008 illetve 2013-14 között a járványügyi tervezés még kiemelt helyen volt. És sok országban ott is maradt. De néha szakadék van a tervezés és a végrehajtás között."
Stefan Grobe, Euronews:
"A kormányokat sokszor figyelmeztették járványokra, de mégis meglepetésként érte őket a koronavírus. Miért nem készültek fel jobban?"
David Alexander, válságkutató:
"A kormányok rövidtávú szemlélete az oka ennek. Amikor valaki kormányra kerül, lehet arra játszani, hogy ilyesmi nem történik majd a kormányzati ciklus alatt. De ha mégis történik, akkor elszabadul a pokol, ahogy most is láthattuk."
Stefan Grobe, Euronews:
"Merre tartunk? Rosszabbra fordulnak a dolgok, mielőtt javulna a helyzet?"
David Alexander, válságkutató:
“Komoly kockázata van egy második hullámnak. Az 1918-1920-as influenzára visszanézve, az 14 hónapig tartott Európában és a második hullám rosszabb volt, gyilkosabb volt, mint az első. Reméljük, hogy nem ez következik most, bízunk a modern orvostudományban és a gyógyszerekben, de közben most jóval nagyobb a népesség és sokkal szorosabban össze van fonódva a társdadalom. Ilyen fajta veszélyeztetettség nem létezett 1918-ban. Vagyis világos kockázata van annak, hogy túl korán oldjuk fel az intézkedéseket. Ezt nem szabadna megtenni. És attól tartok, hosszú ideig, talán 2022-ig megmaradhanak időszakosan a korlátozások."
Forras: Euronews
Uniós biztos: a lehető leghamarabb be kell indítani a gazdaságot
Foto
Európa több tagállamában is a korlátozások lazítására készülnek. Az Euronews Nicolas Schmit munkahelyekért felelős uniós biztost kérdezte arról, hogyan térhet vissza a normalitásba a gazdaság.
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Kezdjük a koronavírus-válsággal. A nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint 12 millió teljes munkaidős állás tűnhet el az unióban a válság miatt. Mit lehet tenni ez ellen?"
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"A lehető legtöbb embert meg kell tartani a munkahelyén. Éppen ezért állítjuk fel a rövidtávú munkamegőrző eszközt, a SURE-t. A reményeink szerint ezt nagyon hamar elfogadják majd. Másrészt segítenünk kell a kilábalást. Nagyon okosan kell újraindítani a gazdaságunkat. Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie az egészségügyi szempontok figyelembe vételével. Ha összevetjük a különböző terveket és javaslatokat, amelyeket a bizottság készített, akkor világos, hogy óvatosan kell haladni és fokozatosan kell feloldani a korlátozásokat az egészség védelmének figyelembe vétele mellett. Nem tudok önnek dátumot mondani, de ez időbe telik majd."
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Olaszországot és Spanyolországot nagyon keményen sújtja a válság és ezek az országok nagyban függenek a turizmustól is, ami most padlóra került. "
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"Az világos, hogy ezeknek az országoknak nagy terhet kell viselniük. Ez azt is jelenti, hogy Európában nagy szintű szolidaritásra van szükség, hiszen ezek az országok nem felelősek mindezért, azért, hogy a turizmussal foglalkoztak és ezt érinti a vírus. Európának meg kell mutatnia, hogy be tud segíteni, és szolidaritást tud vállalni."
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Mit ért szolidaritás alatt? Sokan beszélnek erről, de mindenki mást ért alatta."
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"Meg kell értenünk, hogy a tagállamok gondjai nagyon gyorsan közös gondokká válnak, hiszen közös pénzt használunk. Ugyanabban a hajóban ülünk, Úgyhogy ezekből a bonyodalmakból közösen kell kiutat találnunk koordinált módon, úgy, hogy szolidaritást mutassunk. Ha ez nem sikerül, az az egész projektet veszélyeztetné, ezt pedig senki nem akarja, legalábbis remélem, hogy nem. "
MENNYIRE ES MITŐL VESZELYES ENNYIRE A KORONAVIRUS?
alábbi táblázat megadja valaszt: az influenza halalos áldozatainak szama háromszoros!
A közlekedési baleset áldozatainak szama kozel tízszeres.
A maláriaban,AIDS- ben,rakban,éhhalálban elhunytak szama akar százszeres!
Stefan Grobe, Euronews:
"Ön négy évtizede kutatja a csapásokat, katasztrófákat, jelenleg is válságmenedzsmentet oktat. Hogyan értékelné Európa eddigi válaszlépéseit?"
David Alexander, válságkutató:
"Nem volt túl jó a kezdet, de fokozatosan javult a helyzet. Három eleme van a vészhelyzetek kezelésének. Vannak tervek, vannak folyamatok és van az improvizáció. A tervek koordinálják a procedúrákat. Mindig előretekintve kell lépnünk, hogy tudjuk, mire lehet szükség. Ezzel egyúttal csökkentjük az improvizációt. Természetesen nem lehet teljesen kizárni az improvizációt, de nagy mértékben már felelőtlenségnek minősül a használata. A járvány kezdetén őrületes improvizációt láttunk, annak ellenére hogy 2007-2008 illetve 2013-14 között a járványügyi tervezés még kiemelt helyen volt. És sok országban ott is maradt. De néha szakadék van a tervezés és a végrehajtás között."
Stefan Grobe, Euronews:
"A kormányokat sokszor figyelmeztették járványokra, de mégis meglepetésként érte őket a koronavírus. Miért nem készültek fel jobban?"
David Alexander, válságkutató:
"A kormányok rövidtávú szemlélete az oka ennek. Amikor valaki kormányra kerül, lehet arra játszani, hogy ilyesmi nem történik majd a kormányzati ciklus alatt. De ha mégis történik, akkor elszabadul a pokol, ahogy most is láthattuk."
Stefan Grobe, Euronews:
"Merre tartunk? Rosszabbra fordulnak a dolgok, mielőtt javulna a helyzet?"
David Alexander, válságkutató:
“Komoly kockázata van egy második hullámnak. Az 1918-1920-as influenzára visszanézve, az 14 hónapig tartott Európában és a második hullám rosszabb volt, gyilkosabb volt, mint az első. Reméljük, hogy nem ez következik most, bízunk a modern orvostudományban és a gyógyszerekben, de közben most jóval nagyobb a népesség és sokkal szorosabban össze van fonódva a társdadalom. Ilyen fajta veszélyeztetettség nem létezett 1918-ban. Vagyis világos kockázata van annak, hogy túl korán oldjuk fel az intézkedéseket. Ezt nem szabadna megtenni. És attól tartok, hosszú ideig, talán 2022-ig megmaradhanak időszakosan a korlátozások."
Forras: Euronews
Uniós biztos: a lehető leghamarabb be kell indítani a gazdaságot
Foto
Európa több tagállamában is a korlátozások lazítására készülnek. Az Euronews Nicolas Schmit munkahelyekért felelős uniós biztost kérdezte arról, hogyan térhet vissza a normalitásba a gazdaság.
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Kezdjük a koronavírus-válsággal. A nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint 12 millió teljes munkaidős állás tűnhet el az unióban a válság miatt. Mit lehet tenni ez ellen?"
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"A lehető legtöbb embert meg kell tartani a munkahelyén. Éppen ezért állítjuk fel a rövidtávú munkamegőrző eszközt, a SURE-t. A reményeink szerint ezt nagyon hamar elfogadják majd. Másrészt segítenünk kell a kilábalást. Nagyon okosan kell újraindítani a gazdaságunkat. Ennek a lehető leghamarabb meg kell történnie az egészségügyi szempontok figyelembe vételével. Ha összevetjük a különböző terveket és javaslatokat, amelyeket a bizottság készített, akkor világos, hogy óvatosan kell haladni és fokozatosan kell feloldani a korlátozásokat az egészség védelmének figyelembe vétele mellett. Nem tudok önnek dátumot mondani, de ez időbe telik majd."
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Olaszországot és Spanyolországot nagyon keményen sújtja a válság és ezek az országok nagyban függenek a turizmustól is, ami most padlóra került. "
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"Az világos, hogy ezeknek az országoknak nagy terhet kell viselniük. Ez azt is jelenti, hogy Európában nagy szintű szolidaritásra van szükség, hiszen ezek az országok nem felelősek mindezért, azért, hogy a turizmussal foglalkoztak és ezt érinti a vírus. Európának meg kell mutatnia, hogy be tud segíteni, és szolidaritást tud vállalni."
Efi Koutsokosta, Euronews:
"Mit ért szolidaritás alatt? Sokan beszélnek erről, de mindenki mást ért alatta."
Nicolas Schmit, uniós biztos:
"Meg kell értenünk, hogy a tagállamok gondjai nagyon gyorsan közös gondokká válnak, hiszen közös pénzt használunk. Ugyanabban a hajóban ülünk, Úgyhogy ezekből a bonyodalmakból közösen kell kiutat találnunk koordinált módon, úgy, hogy szolidaritást mutassunk. Ha ez nem sikerül, az az egész projektet veszélyeztetné, ezt pedig senki nem akarja, legalábbis remélem, hogy nem. "
MENNYIRE ES MITŐL VESZELYES ENNYIRE A KORONAVIRUS?
alábbi táblázat megadja valaszt: az influenza halalos áldozatainak szama háromszoros!
A közlekedési baleset áldozatainak szama kozel tízszeres.
A maláriaban,AIDS- ben,rakban,éhhalálban elhunytak szama akar százszeres!
AKKOR MIERT TESSZÜK KIVÉTELESEN NAGGYÁ A TORPET?
MAI ADATOK SPANYOLORSZAGBAN ES A VILÁGBAN:
Coronavirus fertőzöttek osszesen a világon:
3,097,876 beteg, a halalos áldozatok szama:213,579 eset, gyogyult 938,746 ember.
Spanyolorszagban: osszesen 232,128 fertozottet regisztráltak, 2,706 uj beteget vettek fel a kórházak,23,822- en haltak meg a vírus fertőzésben,a mai nap 301 halálesettel.
A gyógyultak szama 123,903, 84,403 az aktív betegek szama, az intenzív osztályokon 7,764 beteget ápolnak.
A vilagterkep
Spanyolorszag fertozott es halaozas adatai
Spanyorszag - napi halalesetek szama
Adatok a tartomanyokra lebontva
