KORONAVIRUS : Új Marshall-terv készül, amelyet Európa finanszíroz?

Az Európai Unió tagországainak vezetői azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy május 6-ig terjesszen elő olyan költségvetési javaslatot a 2021-2027 közötti időszakra, amely megfelelő pénzügyi alapot biztosít a koronavírus-válság sújtotta gazdaság fellendítésére - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön. 

Fotó: TASR

Az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőinek videokonferencia keretében csütörtök délután megkezdődött csúcstalálkozója résztvevőihez intézett beszédében David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke kijelentette
A szolidaritás szellemében fogant új Marshall-tervre van szükségünk, amelyet Európa finanszíroz.
Az EP elnöke elmondta, az unió felelőssége, hogy gyorsan választ adjon a járványra, és minden lehetséges eszközt ki kell használni a válsághelyzet orvoslására. Az újjáépítési tervvel kapcsolatban hozzátette, hogy együttes erőfeszítések szükségek, mivel több EU-tagország a költségvetési hiány növelése nélkül nem tudja megtenni a gazdasági helyreállításhoz szükséges lépéseket.

Sassoli hangsúlyozta, az Európai Parlament támogatja, hogy kötvényeket bocsássanak ki a gazdaság helyreállításának finanszírozására. Charles Michel: a tagállamok pénzügyi alap előterjesztését sürgették gazdaság fellendítéséreCharles Michel az állam-, illetve kormányfők videokonferencia keretében tartott csúcsértekezletét követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a recesszió utáni fellendülés elősegítését szolgáló, a hosszú távú gazdasági kilábalást támogató helyreállítási alapnak igazságosnak kell lennie, egyebek mellett abban segítené a tagországokat, hogy ne alakuljon ki lényeges eltérés gazdaságuk helyzetét illetően. Elegendő méretűnek kell lennie, hogy arányos választ tudjon adni koronavírus okozta gazdasági kihívásokra.Az unió 2021 utáni, hétéves költségvetésére épülő pénzügyi alap egyebek közt finanszírozná az uniós politikákat, valamint hitelgaranciaként szolgálna a tagállamok számára, és beruházásaikat is ösztönözné. Hozzátette, a költségvetés és a gazdasági kilábalást támogató alapok elfogadása nehéz feladat lesz, amelyhez erős politikai akaratra és szolidaritásra lesz szükség a tagállamok részéről.Elmondta, a vezetők jóváhagyták az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport által április 9-én bemutatott, 540 milliárd euró összegű gazdasági mentőcsomagra tett javaslatot. A gazdasági mentőterv egy 240 milliárd euróig terjedő elővigyázatossági hitelkeretre, egy 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programra, valamint az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára épül, amely a vállalatok likviditástámogatását szolgálja - közölte. Hozzátette, a tagországok azt szeretnék, ha az uniós eszköz június elsejétől elérhető lenne.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértetek abban, hogy a rendkívüli intézkedések fokozatos és összehangolt feloldására van szükség, különös figyelemmel a közelgő nyári szünetre és üdülési szezonra. Az Európai Tanács elnöke azt is közölte, hogy a tagországok vezetői május 6-án videokonferenciát tartanak a Nyugat-Balkán országaival.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcsértekezletet követően a tanácsi tájékoztatóval összehangolt online sajtóértekezleten hangsúlyozta:  a következő többéves pénzügyi keretnek alkalmazkodnia kell a koronavírus-járványt követő új körülményekhez.

Aláhúzta, a hétéves költségvetéshez kapcsolódó helyreállítási alap az egyetlen mód arra, hogy az unió kilábaljon a járvány okozta válságból. A cél elérése érdekében azonban "fokozni kell a tűzerőt", hogy az unió képes legyen a beruházásokhoz szükséges pénzösszeg előteremtésére. Az Európai Bizottság ezért a tagállami költségvetési befizetések növelését fogja javasolni.
Jelenlegi becslések alapján a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) mintegy 1,2 százalékos befizetése helyett a saját források felső korlátját körülbelül 2 százalékra kell emelni két vagy három éven keresztül. A törekvés az egységes piac és az unió egységének védelmére irányul - tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Merkel: gazdasági helyreállítási alap követheti az EU júniusban induló első válságkezelő programját

Júniusban kezdődhet a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló első, 540 milliárd eurós európai uniós csomag végrehajtása, és a közösség tagjai abban is egyetértenek, hogy létre kell hozni egy újabb alapot is a járvány miatt válságba süllyedő gazdaság helyreállítására - mondta Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben az EU-s tagországok videokonferenciája után.Elmondta, hogy
az első válságkezelő csomag révén gyorsan hatékony segítséget juttatnak a rászorulóknak, de a júniusi induláshoz egy sor teendő még hátravan, így a német törvényhozásnak (Bundestag) is dönteni kell az ügyben. A német kancellár tájékoztatóján azzal a sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint a videokonferencián egy ezermilliárd eurós alap felállítása került szóba, elmondta:
nemigen tudni még, hogy miként alakulnak a gazdasági folyamatok, amikor majd enyhül a világjárvány, így például ismeretlen, hogy mennyire áll helyre a turizmus és miként változik az autóvásárlási hajlandóság, ezért korai konkrét összegekről beszélni, előbb adatokat kell gyűjteni és számításokat kell készíteni.Mindenkinek világos, hogy nem csupán 50 milliárd euróról van szó", és az is mindenki számára egyértelmű, hogy létre kell hozni egy ilyen alapot a válság utáni fellendülés beindítására - mondta Angela Merkel.
Teljesen világos továbbá, hogy Németország az eddiginél jóval több pénzt fizet majd be a közös költségvetésbe, és támogatja az újjáépítési alapot, mert Németország csak akkor maradhat sikeres, ha "Európának jól megy a sora- tette hozzá.
Kifejtette, hogy az Európai Tanács első, március elején tartott videokonferenciáján még a világjárvány kezelésének orvosi, egészségügyi kérdései voltak a középpontban, március vége óta viszont egyre inkább a gazdasági hatások ellensúlyozása kerül előtérbe.
Forras:ma7 | MTI

Gondolatok a spanyol koronavírus halálozásról

A spanyol koronavírus halálozás adatai meglehet, kontextusból kiragadva súlyosabbnak tűnnek, mint amilyenek

Koronavírus ügyben semmi sem biztos, a nyilvánosságra hozott adatok egyfelől informálnak, másfelől manipulálnak. Részben szándékosan, részben akaratlanul, hiszen az adatok maguktól is sugallnak valamit. Mivel a kormányoknak legfőképpen az a célja, hogy a lakosság komolyan vegye a mozgáskorlátozást és szociális távolságtartást, ezért a halálozási és egyéb adatokat igyekszik úgy bemutatni, hogy a helyzetet elég súlyosnak, netán súlyosabbnak állítsa be, mint ami.
Érdemes tehát megpróbálni az adatok mögé látni, ami természetesen magában hordozza a kisebb-nagyobb tévedések kockázatát.
Vizsgáljuk meg tehát egy kicsit szkeptikus szemmel a spanyol adatokat.
Spanyolországban, az egyre idősödő népesség miatt az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a halálozási arányszám (meghaltak/100 000 fő/év).

Halálozási ráta Spanyolorszagban:

(forrás: https://www.statista.com/statistics/451120/mortality-rate-in-spain/)

Fontos adat az is, amit nem szoktak az egyes országokban elhunytak számával együtt közölni, hogy az adott országban hány ember él. 2020-ban 47 800 000 lakosa volt Spanyolországnak. Ez azért is érdekes, mert akár mit is gondolunk a koronavírusnak tulajdonított áldozatok számáról, azt mégiscsak az ország vagy a régió lélekszámához érdemes viszonyítani. Abszolút értelemben tűnhet soknak a 18 700 halott, de ha a populáció méretéhez, pláne az évente meghaltak számához viszonyítjuk, esetleg máris nem tűnik annyira ijesztőnek a halottak száma.
De már ezen a ponton szeretnék elnézést kérni mindenkitől, aki veszélyeztetve érzi magát, pláne, ha elvesztette mostanában családtagját, barátját. A számok rideg elemzése nem azt célozza, hogy leértékeljük az egyes emberek életét, vagy az elvesztésük okozta fájdalmat. A hidegfejű elemzéssel csupán a reális veszély nagyságát próbáljuk felmérni.
És már itt leszögezném, hogy a kormányok fő politikája arra kéne irányuljon, hogy a súlyosan veszélyeztetettek egészségét óvják, ne pedig a fertőzést enyhe tünetekkel megúszó munkaképes lakosságét. Ezt nem egyedül gondolom így, és hamarosan sokan fogják ezt követelni. Az igazán veszélyeztetett idős korosztály védelme nem döntené be a gazdaságot, míg a fertőzést könnyedén átvészelők otthonukba való száműzése gazdasági összeomláshoz vezet és több százezer ember megélhetését teszi kockára.
(A hírek szerint számos ország, többek közt Spanyolország is fontolóra vette a részleges könnyítéseket, hogy bizonyos iparágakban újrakezdődhessen a munka!)
De térjünk vissza Spanyolországra!

Spanyolországban a halálozás megoszlása betegségenként:


(forrás: https://6erxg60qvo1qvjha44jrgpan-wpengine.netdna-ssl.com/wp-content/uploads/2018/11/Mortality_PBR-Graph-1.jpg)
A diabéteszt nem tüntetik fel külön halálozási okként, pedig tudjuk, hogy a koronavírus fertőzésre a cukorbetegek különösen fogékonyak, részben a magas gyulladásszintjük miatt, részben, mert tüdejükben nagy az ACE2 receptorszám.



(forrás: https://www.statista.com/statistics/760987/share-of-individuals-aged-65-and-over-with-diabetes-in-spain/)

Spanyolországban a leggyakoribb halál ok a kardiovaszkuláris betegségek és a rák: előbbiben 122 ezren, utóbbiban 113 ezren haltak meg 2017-ben. Az idős korosztályok 21-26%-a szenved diabéteszben, s valószínűleg kb. ugyanilyen arányban prediabéteszben. De jelentős százalékot tesz ki a tüdőbetegség is, az összhalálozás 11%-a, ami 47 000 személy évente. Sok ország statisztikáiból tudjuk, hogy a koronavírusban elhunytak általában e betegségekben szenvedő idős emberekből kerülnek ki.

A koronavírus halálozási megoszlás életkoronként március végéig:

(forrás: https://www.statista.com/statistics/1105596/covid-19-
mortality-rate-by-age-group-in-spain-march/)

A grafikonon látható, hogy a legnagyobb arányban a 60 felettiek haltak meg, és ez nyilván megegyezik a járványmentes évek halálozási arányával is, hisz ez az élet rendje.
Az elhunytak száma évről-évre nő, 2018-ban 474 ezer ember halt meg.
Havi bontásban a Spanyolországban elhunytak száma. 2018-ban februárban és márciusban cc. 80 ezer ember halt meg.
Márc 1-ig nem történt haláleset, március 31-ig 8464-en haltak meg koronavírusnak tulajdonítottan.

(forrás: https://www.worldometers.info/coronavirus/country/spain/)

2018-ban egy év alatt 474 523-an haltak meg, márciusban 40 ezren. Kardiovaszkuláris halálban 122 ezren, rákban 113 ezren. Ez 235 ezer beteg halála, akik koronavírus szempontjából nagykockázatú csoportba tartoztak volna. Hacsak mechanikusan egy hónapra vetítjük ezen betegek halálozását, akkor ez 19 580 halál. Adjuk ehhez hozzá a 4000 tüdőbetegségben elhunytak számát, akkor már 23 580 olyan betegségben szenvedő ember haláláról beszélünk, akik nagy kockázatúak a koronavírus szempontjából.
A kérdés az, mi az esélye annak, hogy az 40 ezer alapbetegsége miatt amúgy is halálra ítélt ember közül 8400 egyben koronavírus fertőzést is kapott. Nem tudjuk, ez csak akkor derülne ki, ha tudnánk, idén márciusban hány ember halt meg összesen. Akkor tudnánk az előző évekhez viszonyítani a halálozást. Mivel tudjuk, hogy a koronavírus fertőzésben az idős, krónikus betegségben szenvedők haltak meg, ezért annyit biztosan mondhatunk, hogy a márciusi "szokásos" 40 ezer halotthoz képest a 8400 koronavírusnak tulajdonított halál nem tűnik kiugróan soknak, különösen nen, ha feltételezzük, hogy nagy átfedés lehet a koronavírus fertőzöttek és a "Nagy könyv" szerint márciusi halálra ítéltek között. Valószínűleg sok "előrehozott" halál is történt, azaz, akiknek a Nagy könyvben csak a következő hónapokban kellett volna elmenniük, azoknál a fertőzés következtében ez előbb történt meg.
De ha igaz az okoskodásom, akkor mindebből az következik, hogy éves szinten nem több halál fog bekövetkezni, hanem csupán az időbeli eloszlás rendeződik át. Ez az időbeli "előrehozott" halálozás természetesen tud riasztó lenni és megterheli az egészségügyet, de összességében ez azt jelenti, hogy a vírus extra halálokat kis mértékben okozhat, inkább csak "átcsoportosítja" a halálozást.
Okosabbak akkor leszünk majd, ha több adat áll a rendelkezésünkre. Mindenesetre nekem ezek az adatok azt sugallják, hogy a gazdaság leállításával és a munkaképes lakosság hazaküldésével nem mentünk életeket, csupán lassítjuk a járvány lefolyását. Kérdés, hogy ez hosszú távon nem kerül-e több emberéletbe?
A megtelt halottasházakkal való riogatásról nekem az jut eszembe, vajon nem arról van-e szó, hogy a járvány miatt késlekednek a temetésekkel. Spanyolországban megtiltották, hogy a temetésen 3 embernél több vegyen részt. Egy haláleset után normálisan is hosszú idő telik el a temetésig, az új helyzetben valószínűleg kevesen siettetik a temetést. Így a korábbi hónapokban elhunytakat még nem temették el, és az új halottaknak kevésnek bizonyult a halottasházakban a férőhely.
Mindezzel nem szeretném a veszélyt lekicsinyelni, csak próbálom az amúgy kegyetlen realitásokat némileg racionális keretbe tölteni.

Koronavírus cikkek
Forras: Szendi Gabor Tények-Tévhitek

MAI ADATOK SPANYOLORSZAGBAN:

Növekedett az uj fertőzöttek szama 6740 beteggel,ebben benne van a tünet nelkuli pozitiv megbetegedés is a TESZTEKNEK köszönhetően,az áldozatok szama 367-re csökkent,22524 ezzel együtt az összes haláleset, es 219764 a fertőzöttek szama.Egyertelmuen látszik a pozitiv tendencia, MA AZ ELSO NAP, AMIKOR A GYÓGYULTAK SZAMA TOBB, MINT A BETEGEKE.