
Általában a nagyobb városokban megtartják a kijárási tilalmat, Alicantéban még egy idős nőt is meg kellett büntetni, aki tyúkjait vitte „legeltetni” a tilalom ellenére.
Megjelentek a járvány vámszedői is: megbüntettek egy férfit, aki csillagászati áron, 43 euróért árult maszkokat, vagy éppen gyümölcsöt kipakolva számított fel borsos árat. Bár a közeli Auchan áruházban már alig van vevő, a polcok roskadoznak, csak vécépapírból van hiány. A repülőtéren viszont rengeteg az ember, mintha csodára várna a tömeg…
A miniszterelnök bejelentette: senki sem válhat földönfutóvá; a kormány egy hónappal meghosszabbította a jelzálog- és kölcsönhitelek törlesztési idejét arra az esetre, ha az adósok nem tudnának munkába járni, vagy éppen állás nélkül maradnának.
Szerte Spanyolországban fertőtlenítik a kukákat, mossák az utcákat, és egyre nagyobb szigorral tartatják meg a kijárási tilalmat. Az egyre több renitenssel meglehetősen sok dolguk van a rendfenntartó szerveknek, akik jogosan büntetik azokat, akik nem bírnak magukkal.

A teraszokon nemcsak a spanyol zászlók lobognak, hanem bundák, ruhaneműk is szellőznek. A bezártság sokakat takarításra, rendrakásra sarkall, mások zenélnek, és minden este nyolckor tapsol a környék, az egész város – így köszönjük meg az egészségügyiek, a rendfenntartók áldozatos munkáját.
Egy kis szemle a különféle közösségi oldalakról: van, aki kritikusan, más visszafogottan értékeli az országban kialakult állapotokat. „Hamarosan beköszönt a nyár. Meleg lesz, forróság. És az emberek még mindig be lesznek zárva, senki sem mehet ki hűsölni, fürdeni, napozni… Képzelhetitek, mi lesz ebből – aggódnak. – Eljön az éjszakai illegális kilopódzás ideje, ahol a hatóságok nem ellenőrzik a környéket, ott titokban úszkál majd a nép. A városi toronyházak tetői megtelnek napozókkal, mini úszómedencés partikat rendeznek, amik legföljebb csak drónokkal deríthetők föl…”
A parkouros srácok kivagyiságból versenyeznek majd a rendőrökkel, virtust csinálnak majd abból, ki tud a legeredményesebben eltűnni a zsaruk szeme elől. Számítani lehet más versenyekre is, mint például: ki tud gyalog vagy biciklivel úgy átmenni a városon, hogy a hatóságok elkapnák. Az üres utcákon autósok és motorosok illegális gyorsulási futamokat rendeznek…
Miből gondolom mindezt? Talán emlékszik még, kedves olvasó, hogy a múlt években mekkora buli volt hurrikán idején a szörfölés az árvíz sújtotta városok utcáin. Az extrém sportok kedvelői számára igazi élvezet, kihívás lesz a karantén, az egészségügyi blokád áttörése.
És közben a törvénytisztelő, a saját és szerettei életét féltő többség megpróbál napról napra nehezebben, apadó önuralommal erőt venni magán, hogy valamiképpen átvészelje a kényszerű, ám életmentő bezártságot.