Andalúzia, Murcia, a szigetek és Észak-Spanyolország is átléphet a 3-as fázisba. Az Egészségügyi Minisztérium emellett úgy döntött, hogy Madrid, Barcelona, Lleida valamint Castilla és León a 2-es szakaszban kezdheti meg a jövő hetet. A karanténfeloldás utolsó szakaszába átlépő területek visszakapják az abszolút kormányzás jogát, így maguk dönthetik el, mikor lépnek át az újfajta normál életbe.
Az utolsó 4. karanten szakaszba léphet az ország fele
Salvador Illa egeszsegugyi miniszter sajtótájékoztatót tartva közölte: 12 autonóm közösség teljes területe kerül át a 3-as fázisba, csakugy, mint a 3 sziget: La Graciosa, La Gomera, El Hierro és Fuerteventura.Ezzel junius 8.-an Andalúzia teljes területe: Málaga és Granada provincia, valamint Aragónia, Asztúria, a Baleár és a Kanári-szigetek, Kantábria, Extremadura, Galicia, La Rioja, Murcia, Navarra és Baszkföld is visszakapja az abszolút kormányzás jogát es megkezdheti karanténfeloldás utolsó, 4. fazisát.
Három katalán egészségügyi terület, Alt Pirineu i Aran, Terres de l’Ebre, valamint Camp de Tarragona és Melilla is konnyithet a szigorú szabályozásokon.
Málaga és Granada provincia első az országban, mert csak egy hetet kellett a 2-es fazisban tölteniük a jo egeszsegugyi adatoknak köszönhetően, ezzel Andalúzia ket területe is egyesulhet.
A minisztérium engedélyével Valencia közösség melle Albacete, Ciudad Real, Toledo megye és Ceuta autonóm város mellé csatlakozhat Barcelona, Lleida valamint Castilla és León teljes területe es ezzel 2-es fazisba léphet.
A 3-as karanténfeloldási szakaszba átkerült városok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen ütemben lépnek ki a normál életbe: szabadon eldönthetik hogy mely régiókat tartják a megfelelő fazisokban. Maguk dönthetik el, hogy meddig tartják bent régióikat a 3-as szakaszban, vagy mely provinciáiba utazhatnak, junius 21-ig azonban az átjárást nem engedélyezik, addig, míg a szükségállapot tart. errol jövő heten dönt a kormany.
Fotó: RTVE
A 3-as karanténfeloldási szakaszban megszunik a kijárási órarend, az idősek bármikor elmehetnek sétálni. 20 fő gyűlhet össze az összejöveteleken, az esküvőkön pedig zárt térben 75, kültéren 150 vendeget lehet meghívni.A bárok bárpulthoz is ültethetnek vendégeket, és a kapacitásuk 75 százalékát használhatják,
A diszkók és éjjeli bárok azonban még nem uzemelhetnek.
A bevásárlóközpontok és a hotelek pedig a közös használatú területeket is kinyithatjak, de csak korlátozott létszámban fogadhatnak vendégeket.
Újabb vita az európai minimálbérről
Bolti eladók, takarítók, ápolók, kézbesítők - alacsony fizetésű dolgozók tartották életben Európát a járvány ideje alatt. A növekvő szociális különbségektől tartva az Európai Bizottság újabb konzultációt indított az európai minimálbérről.
Az elképzelés lényege az, hogy a minimálbér minden országban érje el az átlagkereset 60 százalékát. Ez a szakszervezetek szerint lökést adna a gazdaságnak is.
“Növelni kell a keresletet annak érdekében, hogy kilábaljunk a válságból, ami a koronavírus-járványt követi. Ezt úgy tehetjük meg, ha biztosítjuk, hogy az alacsony keresetű embereknek van pénzük, és el tudják költeni. Nagyon fontos biztosítani uniós szinten és a tagállamokban azt, hogy a gazdaságban legyen pénz, az emberek pedig tudjanak költeni – mondta az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese, Esther Lynch.
Jelentős különbségek
Az Európai Unióban jelenleg Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér: mindössze 286 euró. Luxemburgban ezzel szemben csaknem 2000 euró a legalacsonyabb bér. Magyarországon a minimálbér legalacsonyabb összege 161 ezer forint, szakmunkások számára 210.600 forint.
Fontos, hogy Brüsszel nem egységes, uniós szinten egységes minimálbért szeretne. Ennek összege a tagállamonként változó lenne a helyi bérszínvonalhoz igazodva. Az uniós szabályokat több északi ország is ellenzi, de nem azért, mert nem akarnak tisztességes minimálbért fizetni. Ennek a meghatározása ott hagyományosan a szakszervezetek és a munkaadók alkuján múlik, amibe az állam nem szól bele.
“Amikor valami jól működik az egyes tagállamokban, ott általában tartanak attól, hogy a közös európai szabályok rontanak majd a helyzeten. Itt minimális szintről beszélünk, nem maximumról. Ha valaki az átlagbér 70 százalékát fizetné a munkásainak, az rendben van, de jó lenne, ha 60 százalék alá nem menne senki” – mondta egy észtországi EP-képviselő, Yana Toom.
Forras: Euronews
Még sok a kérdés
Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy lehetséges-e kötelező érvényű szabályokat hozni az ügyben európai szinten. Ha elfogadják ezeket, a tagállamok kormányai nem bújhatnak ki az alkalmazásuk alól.
“Felesleges nem kötelező érvényű javaslatokat elfogadni, amelyeket aztán senki nem tart be. Kötelező érvényű szabályokra van szükség, amelyekkel biztosítani lehet az emberek tisztességes fizetését” – tette hozzá az észt politikus.
A mostani konzultáció után szeptemberben indulhat a jogalkotás, és jövőre életbe léphetnek az új szabályok.
Szerzői jogok Source: EC - Audiovisual Servicei
Egyelőre szabályozatlan a határnyitás Európában
Foto: Euronews
Sorra nyitják meg szárazföldi határaikat az európai államok. Spanyolország három hónap zárlat után július 1-jétől ismét beengedi a Franciaország és Portugália felől érkezőket. Az Európai Unió tagállamai maguk határozzák meg a nyitás menetrendjét, ráadásul nem is mindig kölcsönösen.
Cseh állampolgárok például szerda óta szabadon beléphetnek Ausztriába, de az osztrák állampolgárok számára továbbra is korlátozzák a belépést Csehországba.
Ehhez hasonlóan Olaszország megnyitotta Ausztriával közös határszakaszát, ugyanakkor az osztrák határ továbbra is zárva az olasz utazók előtt. Ez egyelőre eléggé rendezetlennek tűnik, de az EU belügyi biztosa, Ylva Johansson bízik abban, hogy hamarosan egységes lesz a szabályozás.
— Egyre közeledünk ahhoz a pillanathoz, amikor már minden határzárat, korlátozást és ellenőrzést beszüntethetünk a belső határokon. Az Európai Tanács csütörtöki ülésén beterjesztem azt a javaslatot, amely szerint a tagállamoknak, amilyen gyorsan csak lehet, meg kell szüntetni az ellenőrzéseket a belső határokon. Ennek dátuma június vége lehet – mondta az EU belügyi biztosa, Ylva Johansson.
A belső határok átjárhatósága tehát várhatóan hamarosan megoldódik, a külső határok ügye azonban bonyolultabb folyamat. Erről egyeztetett Rómában az olasz és a francia külügyminiszter, mielőtt az Unió belügyminiszterei elé terjesztenék javaslatukat a pénteki virtuális konferencián.
— A külső határok megnyitásának kérdésében mindenképp szerencsés, ha van közös stratégia. Sőt, ez előfeltétele annak, hogy az Európai Uniós és a schengeni övezet megnyithassa határait. Éppen ezért ez is nagyon fontos pontja lesz az Európai Tanács csütörtöki ülésének – mondta az EU belügyi biztosa, Ylva Johansson.
Az idegenforgalmi szektor felől nagy a nyomás, a minél gyorsabb nyitásra, de ennek veszélyei is vannak. Görögország például teljesen megnyitotta a nemzetközi forgalmat, de egy hétfői, Katarból érkezett repülőjárat utasai között 12 utas koronavírus-tesztje pozitív lett. Emiatt június 15-éig minden katari járatot felfüggesztettek.
Szerzői jogok Alvaro Barrientos/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved
Euronews-felmérés: hogyan állták ki a próbát az EU intézményei a járvány idején?
A koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állítja az Európai Uniót. A válság idején az embereknek vezetőkre van szükségük. Vajon hogyan állták ki a próbát az EU intézményei? Egy átfogó felmérést készített kizárólag az Euronews számára a Redfield és Wilton cég, amely Németországban, Franciaországban és Olaszországban tett mintavételt. Megállapításaik jó visszajelzést adhatnak Brüsszelnek.
Németországban 71% szavaz a tagság folytatására, míg a franciák alig több mint fele, az olaszoknak pedig csak 47%-a.
Az az uralkodó vélemény, hogy a járvány meggyengítette az EU mellett szóló érveket. Az olaszok több mint 60%-a szerint a blokk most gyengébb.
A válaszadók többsége szerint a tagállamok külön-külön cselekedtek. Az olaszoknál 10-ből 1 ember érzi úgy, hogy egységesen jártak el.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel segítette-e az országukat, mindhárom megkérdezett nemzet úgy reagált, hogy nem.
Szintén elgondolkodtató a pénzügyi helyreállítási csomagról szóló vita. Franciaország és Olaszország szerint több támogatást kellett volna biztosítani a válság által leginkább sújtott államoknak. És ezzel a németek többsége is egyetért.
Mindhárom országban prioritásnak tartják az EU gazdaságának átfogó támogatását a közeljövőben. És fontosnak érzik az egészségügy fellendítését, az euró stabilizálását és a munkanélküliek megsegítését.
Az uniós vezetők számára nagy kihívás a remények és elvárások összehangolása azzal, amit a megosztott blokk valóban képes elérni.
Forras: Euronews
Zöld intézkedési tervek az EU átfogó helyreállítási javaslatában
750 milliárd eurós (826 milliárd dolláros) helyreállítási javaslatot tett közzé a koronavírus-válság utáni gazdasági helyzet javítására május 27-én az Európai Unió, miközben megnöveli meglévő költségvetését. Az elképzelések szerint az összeg 25%-át környezetvédelmi intézkedésekre fordítanák, egyebek közt épületfelújításra, a tiszta energiát alkalmazó technológiákra, alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművekre és a fenntartható földhasználatra.
Az első jelek ígéretesek arra vonatkozóan, hogy a megállapodásban lesznek környezetvédelmi biztosítékok. Ha a klímabarát kiadások az EU ösztönző csomagjának egynegyedét tenné ki, ez összesen több mint 200 milliárd dollárt jelentene. Ez nagyon biztató lenne, ellentétben azokkal az ösztönző csomagokkal, amelyeket az Egyesült Államokban és Japánban fogadtak el, és ahol figyelmen kívül hagyják a környezeti szempontokat.
Az ösztönző csomagot még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a 27 tagállamnak, tehát szinte biztosan változni fog, mielőtt véglegesítik. Ám ha végül átmegy ez a javaslat, akkor ez lehet a történelem legjelentősebb zöld beruházása.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beruházások segíthetnek abban is, hogy Európa a korábbinál jobb formában épüljön újjá, munkahelyek teremtésében, versenyképességének növelésében és egy olyan egészséges gazdaság felépítésében, amely jobban ellenáll az olyan sokkhatásoknak is mint egy járvány és az éghajlatváltozás.
A javasolt helyreállítási csomag éghajlatbarát elemei
1. Épület-hatékonyság
Az ösztönző csomag célja a meglévő épületállomány éves felújítási arányának megkétszerezése. A régi épületek utólagos javítása és beszerelése gyorsan serkenti a gazdaságot, miközben csökkentheti az épület szén-dioxid-kibocsátását, és így az ingatlantulajdonosoknak is kevesebb lesz a villanyszámlájuk.
A legújabb tanulmányok szerint az energiahatékonyságba történő befektetés az EU-ban és másutt dolláronként 2,3-szer több munkahelyet teremt, mint a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetés. A koronavírus miatt mintegy 6 millió uniós építőipari munkahely került veszélybe. Így az épület felújításba történő beruházás elősegítheti a szektor helyreállását, ugyanakkor áram megtakarítást kínálhat a nehézségekkel küzdő vendéglátóipar számára is.
2. A tiszta technológiákba történő beruházások
Az ösztönző csomag számos eszközt felhasználna a megújuló energia, az energiatárolás, a tiszta hidrogén, az akkumulátorok terén való beruházásokhoz. Az európai megújuló piac várhatóan 20-33%-kal csökken idén a koronavírus-válság és a szigorúbb finanszírozási feltételek miatt. Ezért támogatásra van szüksége.
A megújuló energiába történő befektetés dolláronként 2,6-szor több munkahelyet teremt, mint a fosszilis tüzelőanyagokba történő befektetés. Ha az EU prioritássá teszi a tiszta technológiával kapcsolatos beruházásokat helyreállítási alapjában, akkor világszerte vezetővé válhat ebben a technológiában.
Szélturbinák NémetországbanMichael Probst/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved
3. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású járművek
Az ösztönző csomag 1 millió elektromosjármű-töltőpont telepítését javasolja az EU-ban, szemben a mostani kevesebb mint 200 ezerrel. Támogatja továbbá a városokat és a vállalatokat abban, hogy váltsák le autóflottájukat, és építsenek ki fenntartható szállítási infrastruktúrát.
A nagy elektromos járművek előzetes beszerzési költségei az EU-ban 2022-re várhatóan versenyképesek lesznek a támogatások nélküli tradicionális járművekkel. Az ösztönző csomag ezt a dátumot még előrébb hozhatja.
4. Élelmiszer, mezőgazdaság és föld
Az ösztönző csomag 16 milliárd dollárt javasol egy olyan alap számára, amely támogatja a mezőgazdaság fejlesztését és a fenntarthatóságot. Támogatni fogja az EU Farm to Fork stratégiáját, amelyet egy héttel az ösztönző csomag előtt jelentettek be.
A célok közt szerepel a rovarirtók mennyiségének felére csökkentése, míg műtrágyából 20%-kal kevesebbet használnának, és az élelmiszer-hulladék is csak feleannyi lenne, ezen felül támogatja az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való áttérést, valamint segítenék a halászati gazdálkodást és az akvakultúrát.
Hasonlóképpen, az EU biodiverzitás stratégiájának (EU Biodiversity Strategy) célja az uniós földek és tengerek 30%-ának védelme, hogy ezzel is óvják a vadállatok élőhelyeit is, miközben 3 milliárd fát ültetnek.
5. Igazságos átmenet
Az ösztönző csomag támogatná az energiaátalakulás miatt érintett munkavállalókat és közösségeket - ideértve a történelmileg fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó térségeket is. 44 milliárd dollár értékben fektetnének be az EU Just Transition Fund-ba (Igazságos Átmenet Alap), hogy ezzel is ösztönözzék a magánbefektetéseket.
Ez támogatni fogja azokat, akik elveszítik munkájukat, segít új készségek megtanulásában, és támogatja a kisvállalkozásokat, hogy új gazdasági lehetőségeket tudjanak teremteni.
A zöld helyreállítás előnyei
Az EU gazdasági helyreállítási javaslata szerint a kibocsátás csökkentése és az energiaügyi célok elérése 1% -kal növelheti az EU GDP-jét. Ráadásul mintegy egymillió új zöld munkahelyet teremthet a következő évtizedben, miközben a körforgásos gazdaságba történő beruházás további 700 ezer álláslehetőséget jelenthet.
A szakértők egyetértenek abban, hogy ezek a zöld tervek egyszerre serkenthetik a gazdaság növekedését, ugyanakkor jó hatással lehetnek az éghajlatváltozásra is.
Forras: Szerzői jogok David J. Phillip/Copyright 2019 Illusztráció - Szerzői jogok David J. Phillip/Copyright 2019 he Associated Press. All rights reserved
Kreatív ötletekkel készül Európa a strandnyitásra
Üres strand Ibizán
A Földközi-tenger egyik legzsúfoltabb strandja volt tavaly Lloret de Mar. A Barcelona közelében fekvő partszakaszt tavaly másfélmillióan keresték fel.
A helyi polgármester most úgy szeretné újranyitni a strandot, hogy azzal ne segítsék a virus terjedését. Szó van arról is, hogy korcsoportonkénti területeket jelölnek ki.
"Ellenőrizni és szűrni fogjuk a belépőket. Javaslatot teszünk majd arra, ki melyik szektorba menjen. Persze azt nem fogjuk tudni ellenőrizni, hogy a kapu után valaki egyszerűen arrébb sétál-e egy másik helyre” – mondta a polgármester, Jaume Dulsat.
A belgiumi Oostende városában is megy az ötletelés a strand megnyitásáról. Ott egy internetes foglalási rendszerrel biztosítanák a szociális távolságot.
"A nagy fesztiválokhoz hasonló rendszert képzelünk el. Jelenleg is kutatunk a lehetőségek után. Az elképzelés az, hogy térképes alapú foglalási rendszer lesz, a területre QR-kóddal lehet majd bemenni, így folyamatosan tudjuk majd követni, hányan vannak a parton” – mondta a polgármester, Bart Tommelein.
Európában először Görögországban nyíltak meg a tengerparti strandok a múlt héten. Azonban néhány helyen nem tartották tiszteletben a távolságtartásra vonatkozó szabályokat. Görögországba egyébként a tervek szerint július elejétől a külföldi turistákat is beengedik majd.
Szerzői jogok MTI/EPA/EFE/Sergio G. Canizares
MAI ADATOK SPANYOLORSZAG
Spanyolországban elmúlt 24 órában 177 új fertőzöttet regisztráltak a kórházak, es egy ember halt meg.
VILAG
FASE 2 - KÓDEX ITT OLVASHATÓ TELJES TERJEDELMÉBEN
