Fotó: El Pais
Sötét időszakon mentek át a spanyol idősotthonok lakói: gondozatlan ül,magányosan haltak meg sokan
A halálesetek ötven %- a a spanyol idősotthonokban tortent Hispániában.Az idos emberek legsötétebb korszaka ez marcius 12- óta: voltak olyan idősotthonok,ahonnan egyszerűen elmenekültek a gondozók, es kozel 40 holttestet találtak a tűzoltók. Csak ok mehetnek be a halottakert, s megrázó történetek tanúi lettek. Olyan egyedul elo idoseket is találtak,akik mar ki tudja hany napja fekhettek ott, s haltak meg gondozatlansag es ellátottság hiányában...Elmesélték,találtak olyan házaspárt,akik osszeolelkezve haltak meg,mert gyermekeik nem nyitottak rajuk ajtót,de meg csak nem is telefonáltak.Volt olyan idősotthon, akik évi 500 millio eurót kaszáltak az idos gondozottaktol,megis arra sem voltak képesek,hogy a hozzátartozóknak meg eresztenek egy telefont.Itt negyvenen mentek a halálba.
MÉLTATLANUL, MAGÁNYOSAN,EMBERTELEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT HALTAK MEG SZAZASAVAL,EZRÉVEL AZ IDOS EMBEREK! Ez SPANYOLORSZAG EGYIK LEGSÖTÉTEBB TRAGÉDIÁJA A KORONAVIRUS IDŐSZAKÁBAN.
Fotó: El Confidencial
Sokan nem felejtik el a borzalmakat,akik életben maradtak.
Alfonso Ariza and Cesarea Szezarea Andrés 56 évig voltak házasok. Amikor az asszonyt Alzheimer-kórral diagnosztizálták, nem volt kétséges, hogy Alfonso vele marad az otthonban, ahová került. Csaknem egyszerre haltak meg koronavírus miatt 87 és 85 évesen.
Aggódó gyermekeik napokon át próbáltak valamit megtudni róluk, mire kaptak egy hűvös hangulatú hívást az idősotthonból: mindkettejüket elaltatják. Egyedül haltak meg, családjuk vigasztalása nélkül.
“Nagyon fájdalmas” - mondja egyik lányuk, Almudena Ariza. “Az apám átélt egy polgárháborút, 40 évnyi diktatúrát. Élete utolsó napjaiban, amikor beteg lett, megtagadták tőle a kezelés lehetőségét. Megértem, hogy rangsorolni kell a betegek között, de nem érdemelte meg ezt a fajta halált. Sem ő, sem az édesanyám.” 
Fotó: El Confidencial
Egyedül Madridban hatezer idősotthonban élő beteg halt bele a koronavírus-okozta betegségbe. Az ápolószemélyzet sok helyen rosszul bánt az idősekkel, és elhanyagolta őket.
Emiatt a vészhelyzeti katonai egységnek is be kellett avatkoznia több spanyolországi idősotthonban.
“Hét holttestet találtak” - mondja egy idősotthon lakója, Carmen Flores. “Miért voltak ott? Miért nem küldték őket kóhrázba? Miért nem értesítették a családjaikat? Rettenetes volt. Mint egy horrorfilm.”
Az egészségügyi dolgozók és a gondozók azzal vádolják a kormányt, hogy nem jut nekik elég védőfelszerelés, és hogy a hiányos intézkedések miatt terjedt el fénysebességgel a vírus az idősotthonokban. Azóta már új tervet dolgoztak ki.
"Azokat a bentlakókat, akiknek a koronavírus-tesztje negatív lett, ilyen hotelekben helyezték el, távol a gócpontoktól” - mutatja tudósítónk, Jaime Velazquez.
Mintegy 200 idős ember él most itt, koronavírus-mentes környezetben, miközben ugyanúgy gondoskodnak róluk.
“35-en vagyunk 12 emberre. Hárman vagyunk egy gondozottra. Ez kivételes. De be akarjuk bizonyítani, hogy ez működhet, és hogy megcsináljuk.”
Juan és Mari Ángeles szép, panorámás szobában rendezkedtek be, de nem tudják elfelejteni a barátaikat, akik az idősotthonban haltak meg.
Fotó: El Confidencial
“Három barátom is meghalt" - meséli Juan Reguero." Egy másik barátom nagyon szenvedett. Amikor bekerült a kórházba, azt hitte, hogy soha nem hagyja el élve azt a helyet. Utolsó nap arra gondolt, hogy vége. De végül kikerült onnan.”
Mások álmodoznak arról a napról, amikor mindennek vége lesz.
“Az első dolog, amit csinálni fogok, ha vége ennek, hogy elmegyek a Plaza Mayorba, és megeszem egy tintahalas szendvicset meg csokis churrost" - álmodozik María Rivas Arroyo. "De még előtte elmegyek meglátogatni az unokáimat, még akkor is, ha nem érinthetem meg őket...”
Európa Tanács: a kormányoknak kerülniük kell a média indokolatlan korlátozását
A kormányoknak védelmezniük kell az újságíróknak a demokráciában betöltött alapvető szerepét, és kerülniük kell a média szabadságának indokolatlan korlátozását, különösen a koronavírus okozta krízis idején - jelentette ki Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára a sajtószabadság május 3-án esedékes napja alkalmából csütörtökön Strasbourgban kiadott nyilatkozatában.
A kormányok példátlan kihívásokkal néznek szembe a koronavírus-válság idején, de a helyzetet nem szabad az újságírók elhallgattatására vagy munkájuk akadályozására használni - emelte ki a főtitkár.
Az újságírók kulcsfontosságú szerepet töltenek be és különös felelősséget vállalnak a nyilvánosság gyors, pontos és megbízható tájékoztatásában. Lehetővé kell tenni számukra, hogy beszámoljanak a válság egészéről, és azt, hogy ellenőrizhessék a hatóságok világjárványra fókuszáló döntéseit - jelentette ki.
"Felelősségteljes tudósításaikkal hozzájárulhatnak a pánik kialakulásának megakadályozásához, és kiemelhetik a szolidaritás pozitív példáit társadalmainkban" - fogalmazott.
Buric aggodalmát fejezte ki annak a jelentésnek a megállapításaival kapcsolatban, amelyet az Európa Tanács újságírás és újságírók védelméért felelős platformja számára 14 médiaszabadsággal foglalkozó civil szervezet állított össze. A készítők rámutatnak az újságírók elleni erőszak és megfélemlítés múlt évben tapasztalt, folytatódó tendenciájára. A jelentés szerint sok újságírót tartanak fogva börtönökben, és számos esetben büntetlenül maradnak az újságíró-gyilkosságok - mondta.
Arról számolt be, hogy a jelentés felsorolt 142, újságírókat ért súlyos fenyegetést az Európa Tanács 47 tagállamában. Ezek közül 33 fizikai támadás, 17 újonnan elrendelt fogva tartás vagy bebörtönzés, 43 zaklatási ügy, illetve megfélemlítés, két gyilkosság esetében pedig az elkövetők vagy megrendelők felelősségre vonásának elmaradásáról van szó. 2019 végén 105 újságíró volt börtönben az említett országokban. A civil szervezetek továbbá aggodalmukat fejezték ki amiatt is, hogy újságírók meggyilkolásával kapcsolatban 22 ügy van folyamatban - hívta fel a figyelmet Buric.
A főtitkár arra szólította fel az Európa Tanács tagállamait, hogy védjék meg az újságírókat mint a demokratikus társadalmakban szükséges fékek és ellensúlyok fontos alkotóelemeit.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa szintén a témához kapcsolódó csütörtöki nyilatkozatában azt írta, a szabad és minőségi újságírás a demokrácia erőssége. Létét, biztonságát és függetlenségét mindenkor biztosítani és óvni kell, nemcsak az igazságosság, hanem a demokrácia érdekében is.
"Túl sokan fizettek életükkel vagy áldozták fel szabadságukat azért, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, és társadalmunkat igazságosabbá tegyük" - fogalmazott.
Meg kell ragadni a sajtószabadság napja adta alkalmat a hála kifejezésére az újságíróknak és a médiaszakértőknek a közjó érdekében végzett felbecsülhetetlen értékű munkájukért - tette hozzá az emberi jogi biztos.
Forras: ma7
Borell: nem hajlunk meg senki előtt
Súlyos vadak ertek tobb irányból is az EU külügyi képviselőjét 
Forras: Euronews
Az Európai Parlamenti meghallgatásán határozottan tagadta az Európai Unió külügyi főképviselője, hogy Kína nyomására változtattak volna az álhírekről szóló jelentésen. Arra utalt, hogy Kína jelezte egyet nem értését, miután a jelentésnek egy belső használatra szánt változata kiszivárgott a sajtóba.
- Nem hajoltunk meg senki előtt - mondta Josep Borell. - Ugyanakkor nem árulok el titkot ha elmondom: diplomáciai szolgálat vagyunk, állandó kapcsolatot tartunk fenn harmadik országok képviselőivel, meghallgatjuk a véleményüket a politikánkról és a helyzetértékelésünkről.
A kérdéses jelentés a koronavírussal kapcsolatos álhírekről szólt, és az egy héttel ezelőtt kiszivárgott változat még erősen fogalmazott Kínával kapcsolatban. A külügyi főképviselet által közreadott végső változatból kritikus mondatok hiányoztak. Borell azt mondta, érkeztek diplomáciai jelzések Kínától, de nem gyengítették emiatt a jelentést. Kifejezte viszont, hogy a szivárogtatót felelősségre kívánja vonni.
- Nincs szükség boszorkányüldözésre - véli a meghallgatást kezdeményező holland EP-képviselő, Bart Groothuis. - Átláthatóságra van szükség, nem arra, hogy feszültséget keltsünk a főképviselet személyzetében. Őket támogatnunk kell.
A Főképviselet a jelentésben így is szót ejt arról a kínai törekvésről, hogy a járvány sikeres kezeléséről és ne a kezdeti eltussolásáról legyen szó, valamint Kína közösségi médiakampányairól. Az Unióhoz delegált kínai nagykövet szerint ők is küzdenek az álhírek ellen.
- A dezinformáció mindannyiunk ellensége, s mindenkinek küzdeni kell ellene - mondta Zsang Ming. - Kína a járvány kezdete óta szenved a dezinformációtól.
Borell szerint nem gyengítették a jelentést, a belső használatra szánt dokumentumot, ami kiszivárgott a sajtóhoz, sosem szánták a nyilvánosságnak.
Forras: Euronews
Koronavírus: bezárt a madridi expo-kórház
Ismét háromszáz alatt maradt a koronavírus-járvány egynapi halálos áldozatainak száma Spanyolországban. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az utoljára összegzett 24 órában 281-en hunytak el.
A regisztrált fertőzöttek száma 1175-tel emelkedett, így összességében 215 ezer fölé nőtt (215216).
Fotó: Euronews 
A járvány csillapodását jelzi, hogy a tervezettnél két héttel előbb bezárták a madridi kiállítási és vásárcsarnok (IFEMA) pavilonjaiban létesített tábori kórházat, mivel már napok óta nem szállítottak oda új beteget.
A kiépített infrastruktúrát nem számolják fel, az egészségügyi eszközöket elraktározzák arra az esetre, ha később újra szükség lenne rájuk.
A március 22-től működő ideiglenes kórházban mintegy 4000 koronavírus-fertőzöttet kezeltek.
MAI ADATOK, SPANYOROSZAG:
Mint a hullámvasút,egyszer fent,máskor lent.Ma ismet emelkedett az uj fertőzöttek szama,es sajnos a halottake is.
Fokozatosan enyhitesek a szigoritasokon,s ez megbosszulja magát. Ma 281- en veszítettek életüket,es 3648 uj fertozottet regisztráltak.
A számok azonban az összes eddiginél képest csökkennek,de meg mindig nem eléggé. Ennek ellenére mint írtuk,ma leszereltek az Expon épített ideiglenes vírus kórházat, ahol eddig 5500 koronavirusos beteget ápoltak. Az Ifamaban lassan helyreáll az eredeti funkció,igaz erre meg varni kell.
