A legnépszerűbb angliai lóversenyek egyike évről évre egybeesik Szent Patrik napjával, ezért a négynapos márciusi Cheltenham Festival a brit látogatók mellett számos ír vendéget is vonz. A Liverpool márciusi labdarúgó mérkőzése az Atletico ellen szintén tömegeket vonzott. Brit járványügyi szakértők közölték, hogy a kontantkutatások alapján egyértelműen kimondható: a két sportesemény sok szenvedést és halálesetet okozott azáltal, hogy nagy tömeg zsúfolódott össze hosszú órákra.
A tudósok nagy adathalmazzal dolgoztak, önkéntesek milliói szolgáltattak információt, így derült ki, hogy a két sportesemény gócpontokká változott, olyan mértékben, ami a járvány alakulására is hatással volt az Egyesült Királyságban. A szakértők összesítése azért fontos, mert eddig idősotthonok és más egyéb ellátóintézmények működését nevezték meg a járványt berobbantó fő okként a brit hatóságok.
A brit kormány változatlanul hangsúlyozza, hogy számos ok együttes közrejátszása okozta, hogy Európában a legnagyobb mértékben az Egyesült Királyságot sújtotta a járvány, a londoni vezetés szerint nem célravezető egy-egy okot felnagyítani a jelentőségéhez képest.
A londoni King’s College járványügyben jártas professzora, Tim Spector a kormány kijelentésére reagálva határozottan kijelentette, hogy helyi szinten az esetarányok alakulása közvetlenül összefüggésbe hozható az említett tömegrendezvényekkel.
A kontaktkutatások eredményei azért kínosak a brit vezetésnek, mert három hónappal ezelőtt már ismert volt az új koronavírus jelentette fenyegetés, Európa több országában fokozódott súlyossá a járványhelyzet, a sporteseményeket és egyéb rendezvényeket számos országban nézők nélkül tartották meg, törölték vagy elhalasztották.
A brit sporttestületek azzal érveltek az említett két esemény megtartása mellett, hogy Boris Johnson miniszterelnök március elején azt mondta, hogy az emberek óvatosan, de éljék a normál időkben megszokott mindennapi életüket.
Március első hétvégéjén Angliában és Skóciában teljes eseménysorozattal zajlott a labdarúgás, lóversenyek, a twickenhami Six Nations rögbijátékok Anglia és Wales között, amin a miniszterelnök személyesen is megjelent.
A brit sajtó kiemeli az ügyben, hogy más országok vezetése sokkal óvatosabb volt, mint London. Írországban jóval a megrendezés tervezett ideje előtt elhalasztották a Six Nations dublini meccsét, ahogy a Kínai Nagydíjat az észak-itáliai labdarúgó mérkőzéseket sem tartották meg.
A brit kormány nem változtatott álláspontján, emlékeztetnek a kontaktadatokat elemző tudósok, kiemelve, hogy annak ellenére megnyithatta kapuit a 250 ezer fős közönség előtt Cheltenham, hogy a vírus fenyegetése már ismert volt. Az esemény előtt 24 órával a brit közmédiában a kulturális miniszter, Oliver Dowden azt mondta: „Nincs ok arra, hogy az emberek ne vegyenek részt ilyen rendezvényeken, sem arra, hogy töröljék ezeket az eseményeket.”
Forras: Euronews
A La Liga legkorábban június 11-én folytatódhat
Szeretné, ha június 11-én folytatódna a spanyol labdarúgó bajnokság (La Liga) – ezt mondta a liga elnöke.
Javier Tebas terve szerint a nyitó játéknapon egyetlen mérkőzés lenne, a Real Betis – Sevilla városi derbi, melynek keretében a koronavírus-járvány összes spanyolországi áldozatáról megemlékeznének.
- Az biztos, hogy a bajnokság június 11-én, csütörtökön vagy 12-én, pénteken folytatódik. Ez még nem dőlt el, egyeztetnünk kell a Spanyol Labdarúgó Szövetséggel és a Sporttanáccsal is ahhoz, hogy mindent véglegesítsünk – mondta a ligaelnök egy televíziós interjúban.
Hogy a spanyol bajnokságot júniusban lehet folytatni azt Pedro Sánchez miniszterelnök szombaton jelentette be.
A La Liga küzdelmeit március 12-én függesztették fel a koronavírus-járvány miatt. A Barcelona 2 pont előnnyel vezet a Real Madrid előtt. A bajnokságból 11 forduló van hátra.
Forras: Euronews
Szerzői jogok: Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press.
All rights reserved.
Zónákra szabdalták Barcelonát
Hosszas várakozás után Barcelona is elszánta magát, és továbblépett a járvány utáni nyitásban. De ez még mindig csak a városhatáron belül érvényes, ami sok probléma forrása. A helyiek nagyon remélnek változást ez ügyben - a katalán kormány egy héten belül dönt.
A nullásról most az egyes szintre léptek, mondja az Euronews riportere, Cristina Giner, de hozzá is teszi rögtön, hogy a várost nem hagyhatják el. Pedig nagyon sokan szeretnék, hogy a járványügyi korlátozások lazítása egységes legyen egész Katalóniában.
A helyi kormányzat ezzel szemben három közegészségügyi zónára osztotta az autonóm közösséget, és ezek között egyelőre tilos az átjárás. A helyiek szerint ez azért abszurd, mert egy ilyen határvonal például átszeli Barcelonát, praktikusan két utca között fut. És ez idővel nemcsak hétköznapi, hanem komoly gazdasági gondokat is okoz.
A lakosság legalábbis erre számít. Egy férfi azt panaszolta, hogy Barcelona az egyetlen város Spanyolországban, ahol ilyen határ húzódik. Jellemzően több település is azonos zónához tartozik, ott meg van olyan utca, amelyik ketté van választva. Tiszta sor, hogy Barcelonának az agglomerációjával együtt egyetlen osztatlan egységet kellene alkotnia járványügyi szempontból is - magyarázta.
Barcelona kezd hasonlítani régi önmagára
"Az ember megfertőződhet, akár elhagyja a kerületét, akár nem" - ezt már egy hölgy mondta, aki szerint kesztyűt kell húzni meg maszkot, és kész. Ő úgy látja, hogy el van túlozva ez egy kicsit.
Egy fiatal nő számára az érthetetlen, hogy ha bármikor elmehetnek étterembe, akkor miért nem sportolhatnak bármikor. Nem látja, mi a különbség a kettő között. És hát szerinte veszélyesebb bemenni egy presszóba, mint kimenni Barcelonából.
A helyzet most mindenesetre az, hogy ha valaki például Badalonában él, nem látogathatja meg barcelonai rokonait, pedig alig több, mint tíz kilométerre laknak egymástól.
Ez így gyakorlatilag tarthatatlan, úgyhogy harminc érintett polgármester könyörgésére a katalán vezetés most fontolóra veszi, hogy egy zónába sorolja Barcelonát és elővárosait. A jövő hétre ígérnek döntést.
Alakul az újfajta hétköznap Európában
Egyre szabadabb az élet Európában - a karantén feloldása és a közösségi terek fokozatos megnyitása után mindenki arra vár, hogy kiderüljön, mennyit lehet megmenteni a nyaralásból. A kontinens északi része előbbre tart a nyitásban. A déli államok, amelyek jobban megszenvedték a járványt, óvatosabbak - nemcsak a kormányok, hanem a lakosság is.
Az Euronews tudósítói sétára indultak, hogy lássák, hogyan boldogulnak az emberek a megváltozott hétköznapokkal.
Guillaume Petit a lyoni rakparton nézett szét, és azt mesélte, hogy mivel a presszók és az éttermek még zárva vannak, az embereknek más helyszínt kell keresniük, ha találkozni akarnak. A baráti társaságok rendszerint valamelyikük otthonában jönnek össze, másoknak ott van a park, amely náluk, Lyonban már megnyitott. Sokan választják a Saone partját különösképpen alkonyatkor. Érdekes látni, hogy szinte senkin sincs maszk. Azok, akiket megkérdezett, azt mondták, hogy megkönnyebbültek, amikor vége lett a több mint kéthónapos bezártságnak. Persze jól tudják, hogy vannak még korlátozások. Például tíznél többen egyelőre nem lehetnek egy társaságban. Egy fiatalember annyit tett hozzá, hogy különös helyzet ez, de már kezdenek hozzászokni. Boldogok, hogy megint láthatják egymást.
Rómában könnyebb is, nehezebb is most. A rómaiak egy része szereti ilyen üresen látni a várost - mondja az Euronews olaszországi tudósítója, Giorgia Orlandi. - Az emberek örülnek, hogy nem az ilyenkor megszokott turistahad járja Rómát. Csakhogy ennek nagy ára van, hiszen a külföldieket kiszolgáló szektorokban is megállt az élet a járvány miatt. Sokaktól követel jókora áldozatot ez a szabadság.
Egy férfi azon töprengett Orlandi kérdésére, vajon tényleg jó érzés tölti-e el attól, hogy egyedül őgyeleg a kihalt belvárosban. Arra jutott, hogy számára nem ez a szabadság. Másikuk szerint az emberek túl sokat nyafognak. Amikor háború volt, senki sem problémázott azon, hogy miért nem mehet strandra. Akkor a bombazápor átírta a fontossági sorrendet, ma viszont az emberek semmiről nem hajlandóak lemondani, akármekkora a baj.
Spanyolországot is meggyötörte a járvány, úgyhogy az idősebbek fegyelmezettek. Akkor is hordtak maszkot, amikor nem volt kötelező - mondta egy hölgy Cristina Ginernek Barcelonában, ahol aránylag sokáig érvényben volt a kijárási tilalom. Azzal folytatta, hogy rájuk, idősekre ez még mindig érvényes, de nem úgy a fiatalokra, akik mintha nem fognák föl, mi történt, és azt sem, milyen felelősség terhel mindenkit továbbra is.
Egy másik asszony arról beszélt neki a tengerparti sétányon, hogy a környékről kevesebben járnak le, és igyekeznek különböző időpontokban érkezni, hogy ne legyen tömeg. A belvárosból viszont többen mennek, de ezt tudomásul kell venniük, osztozniuk kell a tengerparton. Cristina Giner szerint sokan reménykednek abban, hogy ha majd újranyitnak a sportpályák, kevesebben választják a tengerpartot.
Forras: Euronews
A WHO szerint talán nincs is olyan sok időnk a járvány második hullámáig
Újra koccintásoktól és nevetéstől hangosak Európa utcái. A legtöbb ország az aktív fertőzések folyamatos csökkenését látva fokozatosan enyhít a koronavírus miatt bevezetett óvintézkedéseken. Egyesek abban bíznak, hogy az idei nyaralószezon is megmenthető még, ezért sorra szüntetik meg a külföldi turisták előtti beutazási korlátozásokat. Az Egészségügyi Világszervezet szerint azonban még korai az öröm.„Visszahúzódóban van a járvány, de nem szabad azt feltételeznünk, hogy több hónapnyi időnk van felkészülni a második hullámra. Még az is lehet, hogy ebben a hullámban lesz egy második csúcspont. Ilyen történt már más világjárványoknál, például 1919-ben a spanyolnáthánál is" - mondta Dr. Mike Ryan, a szervezet vészhelyzetekért felelős vezetője.
Spanyolországban a kormány tíznapos nemzeti gyászt hirdetett a koronavírus áldozatai előtt tisztelegve. Néhány napja ismét nő az aktív fertőzöttek száma, de messze van a járvány csúcspontjától. Pedro Sánchez miniszterelnök szerint az ország már túl van a nehezén, de a korlátozásokon csak óvatosan enyhítenek.
A vírus aktuális terjedési rátájától függetlenül azonban a hatása hosszú ideig velünk marad, figyelmeztet a WHO. A távolságtartás, a gyakoribb fertőtlenítés beépülhet a mindennapjainkba.
Oroszország szintén túl van a járvány csúcspontján Vlagyimir Putyin elnök szerint, noha még mindig naponta 8-9 ezerrel nő az azonosított fertőzöttek száma. A jövő hónapban az elhalasztott moszkvai győzelmi parádét is be fogják pótolni. Az oroszok közül sokan autósmozikban próbálják meg kiereszteni a bizonytalanság miatt felgyülemlett stresszt.
A járvánnyal járó egyik legújabb jelenség a szemetelés. A francia riviéra egyik szakaszán például a víz tele van eldobált szájmaszkokkal és védőkesztyűkkel. A hulladék a tengeri élővilágra is veszélyt jelent.
Szerzői jogok Manu Fernandez/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Euronews-felmérés: hogyan állták ki a próbát az EU intézményei a járvány idején?
A koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állítja az Európai Uniót. A válság idején az embereknek vezetőkre van szükségük. Vajon hogyan állták ki a próbát az EU intézményei? Egy átfogó felmérést készített kizárólag az Euronews számára a Redfield és Wilton cég, amely Németországban, Franciaországban és Olaszországban tett mintavételt. Megállapításaik jó visszajelzést adhatnak Brüsszelnek.
Németországban 71% szavaz a tagság folytatására, míg a franciák alig több mint fele, az olaszoknak pedig csak 47%-a.
Az az uralkodó vélemény, hogy a járvány meggyengítette az EU mellett szóló érveket. Az olaszok több mint 60%-a szerint a blokk most gyengébb.
A válaszadók többsége szerint a tagállamok külön-külön cselekedtek. Az olaszoknál 10-ből 1 ember érzi úgy, hogy egységesen jártak el.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszel segítette-e az országukat, mindhárom megkérdezett nemzet úgy reagált, hogy nem.
Szintén elgondolkodtató a pénzügyi helyreállítási csomagról szóló vita. Franciaország és Olaszország szerint több támogatást kellett volna biztosítani a válság által leginkább sújtott államoknak. És ezzel a németek többsége is egyetért.
Mindhárom országban prioritásnak tartják az EU gazdaságának átfogó támogatását a közeljövőben. És fontosnak érzik az egészségügy fellendítését, az euró stabilizálását és a munkanélküliek megsegítését.
Az uniós vezetők számára nagy kihívás a remények és elvárások összehangolása azzal, amit a megosztott blokk valóban képes elérni.
Koronavírus-járvány: aggasztó „mellékhatások”
Európa-szerte megfigyelhető, hogy a koronavírus-fertőzöttek gyógyítása miatt háttérbe szorul más betegek kezelése.
Különösen komoly gondot okozhat ez a daganatos betegségekben szenvedőknél is, akiknél mindenféle késlekedés az életükbe kerülhet.
Brit szakértők szerint számos betegség maradt felderítetlen a kijárási korlátozások következtében is, vagyis azért, mert a betegek egyszerűen nem fordultak orvoshoz.
- Az embereknek azt mondták, kíméljék a közegészségügyi rendszert, ezért nem mennek orvoshoz a tüneteikkel, mert azt gondolják, még ráér, nem sürgős. A másik ok, amiért sokan indokolt esetben sem fordulnak orvoshoz az, hogy attól tartanak, ha kórházba kerülnek, nagyobb az esélye annak, hogy a koronavírussal megfertőződjenek – fejtette ki a londoni Nemzeti Rákkutatási Intézet professzora, Clare Turnbull.
Az onkológiai műtők felett a közegészségügyi rendszer rendelkezik, a koronavírus-járvány miatt pedig jó néhány orvost átcsoportosítottak. Szakemberek most attól tartanak, hogy a nem koronavírus-fertőzött betegek majd egyszerre szabadulnak rá ismét a rendszerre.
- A közegészségügyi rendszer (NHS) észszerűen kezeli a helyzetet, viszont sok beteg emiatt otthon maradt. A legtöbb kórház és egészségügyi intézmény igyekszik a legoptimálisabban kihasználni a műtőit, illetve használni a diagnosztikai eszközeit. Vagyunk azonban egy páran olyanok, akik attól tartunk, hogy Damoklesz kardja a fejünk felett lebeg – vetíti előre Clare Turnbull professzor.
Helyszíni tudósítónk, Trent Murray szerint az aggodalom általános az orvosok, így Anglia vezető onkológusai részéről is, akik felhívást intéztek a lakossághoz. A szakemberek arra biztatnak, hogy aki bármilyen apró csomót, anyajegyet vagy egyéb tünetet észlel magán, ne késlekedjen, minél előbb forduljon orvoshoz. A kórházak készen állnak arra, hogy ellássák a betegeket.
Forras: Euronews
SPANYOLORSZAG MA
VILÁG
